Györgyei-Szabó Anna Eszter (2025) A NAV általános forgalmi adóhoz kapcsolódó digitális fejlesztései. Pénzügyi és Számviteli Kar.
|
PDF
Szakdolgozat_Györgyei-Szabó Anna Eszter_MU06NH.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
|
PDF
BA_Györgyei – Szabó Anna Eszter_NAV digitális fejlesztései.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (83kB) |
Absztrakt (kivonat)
A digitalizáció a mindennapjaink szerves részét képezi. A jelenlegi, felgyorsult világban a kapcsolattartást elősegítik az online platformok, hiszen általuk könnyen és gyorsan tudunk új kommunikációs csatornákat kialakítani, a meglévőket fenntartani. Legyen szó személyes, szakmai vagy hivatali ügyintézésről, a digitális összeköttetés nélkülözhetetlen mindegyik esetben. A digitalizáció nem csak a magánszemélyek szintjén vált létfontosságúvá. A gazdasági szereplők közötti kapcsolattartást is alapjában véve megváltoztatta. A vállalkozások belső és külső kommunikációjukat, adatszolgáltatásukat és az ügyintézésüket is nagyrészt már elektronikus úton végzik. Ez által, mint adózók megfelelnek a jogszabályi előírásoknak és versenyképességüket is fenn tudják tartani az automatizált folyamatok által. Ezen logika mentén a digitalizáció térnyerésével a közszférának és az államigazgatási szerveknek is változásokat kellett eszközölniük. Ez alól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sem volt kivétel. Az adóhatóság számára kihívást és egyben lehetőséget is jelentett a digitalizáció megjelenése. Érdekesnek tartom közelebbről megvizsgálni, miként alakult az adózók és a NAV közötti kapcsolat a digitális fejlesztések hatására. A téma nagyon sokrétű. Több aspektusból is megközelíthető a kapcsolat elektronizálása. Szakdolgozatomban az általános forgalmi adóhoz kapcsolódó digitális adatszolgáltatás fejlődését az online pénztárgépek rendszerén, az online számlaadat-szolgáltatáson és az eÁFA bemutatásán keresztül vizsgáltam. A választott technológiai előrelépések az adóhatóság digitalizációs céljainak folyamatát kellőképpen jól szemléltetik. Az adóhatóság elsődlegesen a gazdaság fehérítésére, az adócsalások visszaszorításra és ennek eredményeként az adórés csökkentésére törekszik. A beérkező adatok nagyban segítik az ellenőrzési procedúrákat. Emellett a NAV saját belső statisztikáinak, elemzéseinek egy adatbázist teremt. Ezen adatállományok segítik a stratégiai célok kitűzésében az adóhatóságot, melyek közül állandó feladat a gazdaság átláthatóbbá tétele, tehát a gondolatmenet kiindulási pontja. Kapcsolódva az elsődleges célhoz, a NAV fokozatosan a szolgáltatói jellegű működés felé is nyitott digitalizációja során. Az online platformok, programok felhasználóbarát kezelése, az adózók adatszolgáltatásainak automatizálása is az adómorál javítása érdekében vált központi céllá. Az adózási kedv növelésével közvetett módon a gazdasági tevékenységek transzparensebbé tételét szándékozza előidézni. Az említett célok tehát nem egymástól függetlenül érvényesülnek, hanem szoros összefüggésben, egymást kiegészítve jelennek meg az említett fejlesztésekben. Vizsgálatom során ezen érdekek gyakorlatban való megjelenésére törekedtem rávilágítani. Szakdolgozatom fókuszában a magyar adóhatóság áfa adóneméhez kapcsolódó digitális adatszolgáltatási fejlesztései állnak. Ugyanakkor fontosnak tartom a témában való elmélyüléséhez, az országhatáron túli kitekintést is. Olaszországban az elmúlt bő egy évtizedben több olyan digitális fejlesztést is bevezettek, amelyek összehasonlíthatóak a magyar gyakorlatokkal. Dolgozatomban lehetőségem nyílt a magyar áfa és az olasz hozzáadott-érték adó elektronikus adatszolgáltatási rendszereinek összehasonlítására. Végezetül kutatásomban a ViDA (VAT in the Digital Age) programját ismertetem röviden és térek ki arra, hogy miként formálja majd a NAV elektronikus adatszolgáltatási rendszerét a jövőben. A témában való elmélyüléséhez és az alap összefüggések megértéshez korábbi hallgatók, egyetemi oktatók, professzorok által publikált szakmai folyóiratokat, tanulmányokat dolgoztam fel. Továbbá az online térben nyilvánosan elérhető tájékoztatókból informálódtam, mint például a NAV, az Agenzia delle Entrate vagy az Európai Bizottság által közöltekből. Ezen felül az adatszolgáltatási fejlesztésekre megfogalmazott kritikák kapcsán többek között az Adózóna adószakmai portálján közzé tett szakcikkekből. Az elméleti ismertetés mellett fontosnak tartom a fejlesztések hatásainak vizsgálatát is. A számszaki elemzéshez korábbi tanulmányokból átvett ábrát is vizsgáltam. Emellett, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tábláit, a Nemzeti Adó – és Vámhivatal évkönyveit és az Európai Bizottság Adóügyi és Vámügyi Főigazgatósága által publikált adatok alapján szerkesztettem ábrákat, táblázatokat. Primer kutatáson keresztül, kvalitatív módon egy tapasztalt adótanácsadóval és egy NAV kötelékében dolgozó szakemberrel készítettem mélyinterjút. Kutatásom célja felhasználói és fejlesztői oldalról vizsgálni a rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatokat. Az interjúk lehetőséget biztosítottak arra, hogy részletesebben ésközvetlenül rákérdezhessek a gyakorlati működésekre, előnyökre, illetve a fejlesztendő területekre. A módszer lehetővé tette, hogy a valós idejű visszakérdezést, ezzel segítve, hogy az elmélet a gyakorlatban is részletesen elemezhetővé váljon.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | adatszolgáltatás, adóhatóság(ok), ÁFA, digitalizáció, rendszerfejlesztések |
| SWORD Depositor: | User Archive |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | User Archive |
| Rekord készítés dátuma: | 2026. Júl. 09. 11:08 |
| Utolsó módosítás: | 2026. Júl. 09. 11:08 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |

