A hitelezési folyamat és a zöld pénzügyek kapcsolata a banki gyakorlatban – ESG érvényesülése és a kontrolling szerepe.

Tóth Zsuzsanna (2025) A hitelezési folyamat és a zöld pénzügyek kapcsolata a banki gyakorlatban – ESG érvényesülése és a kontrolling szerepe. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Tóth Zsuzsanna_RNTRUE.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (816kB)
	PDF Bírálati lap TZS.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (136kB)
	PDF biralatilap_alap_mester (1) másolata Tóth Zsuzsanna.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (136kB)

Absztrakt (kivonat)

Összefoglalás A szakdolgozat központi témája a hitelezési folyamat és a zöld pénzügyek kapcsolata, különös tekintettel az ESG szempontok érvényesülését és a kontrolling szerepét. Az elmúlt években a globális klímaváltozás, a társadalmi egyenlőtlenségek és a fenntarthatósági kihívások egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a pénzügyi szektorra, leginkább a bankok működésére, amelyek kulcsszerepet töltenek be a gazdaság finanszírozásában. Az ESG szempontok integrációja a banki gyakorlatba nem csupán szabályozói elvárás, hanem stratégiai lehetőség is, amely hosszú távon meghatározza a pénzintézetek versenyképességét és társadalmi felelősségvállalását.A primer kutatás középpontjában az OTP Bank lakossági hitelezési gyakorlata áll, amely lehetőséget nyújt az elméleti megközelítések gyakorlati vizsgálatára.A hitelezés a pénzügyi rendszer egyik alapvető funkciója, hiszen a különböző célú hitelek lehetővé teszik a gazdasági szereplők számára, hogy előre hozzák fogyasztásukat, beruházásaikat, és ezáltal hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez. A bankok közvetítő szerepet töltenek be, melynek köszönhetően hatékonyabban osztják el a forrásokat, miközben a hitelezés társadalmi hatásai – például a lakhatás javítása, társadalmi mobilitás elősegítése – is jelentősen nőnek.A hitelezési folyamat szakaszai – ügyfélkapcsolat, igényfelmérés, hitelkérelem benyújtása, ügyfélminősítés, hitelbírálat, döntéshozatal, szerződéskötés, folyósítás, utókövetés és monitoring – mind olyan pontok, ahol a kockázatkezelés és a kontrolling szerepe kiemelkedő. A bankoknak nemcsak a pénzügyi kockázatokat kell kezelniük, hanem egyre inkább figyelembe kell venniük a környezeti és társadalmi kockázatokat is.A kockázatkezelés típusai közé tartozik a hitelkockázat, piaci kockázat és működési kockázat. A hitelminősítés és scoring rendszerek célja a nemteljesítési valószínűség becslése, ami alapján dönti el a bank, adható-e hitel, milyen futamidőre, milyen kamattal, és a hitel kihelyezéséhez milyen fedezet szükséges. A kontrolling funkció támogatja a stratégiai tervezést, teljesítménymérést és a kockázatok összehangolását.A zöld pénzügyek fogalma, az elmúlt évtizedben jelentősen bővült, hiszen már olyan pénzügyi tevékenységeket és eszközöket is magukba foglalnak, amelyek célja a környezeti fenntarthatóság előmozdítása. Ezek az eszközök – például: zöld kötvények, zöld hitelek, fenntarthatósági célú befektetési alapok – lehetővé teszik, hogy a pénzügyi szektor aktívan hozzájáruljon az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, a környezetbarát technológiák elterjesztéséhez és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átálláshoz.Az ESG elvek három pillére – környezeti (E), társadalmi (S), irányítási (G) – egyre fontosabb szerepet töltenek be a vállalatok és pénzügyi intézmények értékelésében. Az ESG szemlélet elméleti alapja abban rejlik, hogy a fenntarthatóság nem csupán erkölcsi vagy társadalmi elvárás, hanem gazdasági kockázatkezelési szempont is. A nem megfelelő környezeti vagy társadalmi teljesítmény hosszú távon pénzügyi veszteségeket okozhat, míg az ESG szempontokat figyelembe vevő vállalatok stabilabb és versenyképesebb működést folytathatnak.A szabályozási környezet az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül. Az Európai Unió több jogszabályt is elfogadott a fenntartható finanszírozás előmozdítása érdekében, például az EU Taxonómia rendeletet, az SFDR-t (Sustainable Finance Disclosure Regulation), és az EU Zöld Kötvény Standardot. A nemzetközi kitekintés alapján Magyarország zöld pénzügyi piaca dinamikusan fejlődik, de még így is jelentős lemaradásban van az EU átlagához képest.A pénzügyi szektorban a hitelezési gyakorlatok jelentős átalakuláson mennek keresztül, ahogy egyre fontosabbá válik a fenntarthatóság. A klasszikus hitelezési gyakorlat, amely elsősorban a pénzügyi mutatókra és a profitmaximalizálásra épül, egyre inkább kiegészül vagy helyettesítődik a zöld hitelezési megközelítéssel, amely az ESG szempontokat is figyelembe veszi.A dolgozatban részletesen összehasonlítottam a klasszikus és a zöld hitelezési modelleket. A klasszikus hitelezés középpontjában a pénzügyi teljesítmény, a Profitmaximalizálás és a kockázat minimalizálása áll. A döntések elsősorban a gyors megtérülésre és a likviditás biztosítására irányulnak, miközben gyakran mellőzik, figyelmen kívül hagyják a hosszú távú környezeti és társadalmi hatásokat. Míg a zöld hitelezés célja, hogy a pénzügyi döntésekbe integrálja a fenntarthatósági szempontokat, és támogassa azokat a beruházásokat, amelyek pozitív környezeti és társadalmi hatással bírnak. A hitelbírálat során értékelik a projekt környezeti hatását, például az energiahatékonyságot, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését vagy a társadalmi hasznosságot. Az ESG kritériumok integrációja nemcsak reputációs előnyt jelent, hanem csökkenti a hosszú távú pénzügyi és szabályozási kockázatokat is.Az OTP Bank példája jól mutatja, hogy a zöld hitelezés és az ESG integráció nemcsak szabályozói megfelelés, hanem stratégiai előny is. Az OTP Bank zöld lakáshitelei energiahatékony ingatlanok vásárlására, építésére vagy korszerűsítésére érhetők el, és a bank aktívan használja a nemzetközi tőkepiacokat zöld projektek finanszírozására.A primer kutatása során kvalitatív módszert alkalmaztam, melynek keretében mélyinterjúkat készítettem az OTP Bank lakossági hitelezési területén dolgozó fióki kollégákkal, valamint központi területen dolgozó termékfejlesztési, kockázatkezelési és riportokat, jelentéseket készítő szakértőkkel. Az interjúkat összesen 12 fővel készítettem, akik az alábbi négy fő banki területet képviselték: lakossági fióki hitelügyintézők, hiteltermék bevezetési, fejlesztési szakértők, kockázatkezelési szakértők, riportokat készítő szakértők. Fontos kiemelni, hogy a kutatás nem reprezentatív, mivel kis mintán, egy banknál, önkéntes alapon készült. Az eredmények inkább kvalitatív, gyakorlati tapasztalatokat tükröznek. A lakossági hitelezésben az ESG szempontok jelenléte korlátozott, főként csak a zöld hiteltermékekhez kapcsolódik. Az ügyfelek érdeklődése növekszik, de az ismeretek még hiányosak, ezért a bank szerepe az edukációban meghatározó. A kihívások közé tartozik az ügyfelek információhiánya, az energetikai követelmények teljesítése, a magasabb kivitelezési költségek és a bonyolultabb adminisztráció.A termékfejlesztési szakértők szerint az ESG szempontok integrációja elsősorban a zöld lakáshitelek bevezetésében és a digitális megoldások alkalmazásában jelenik meg. A piaci trendeket elsősorban a szabályozói környezet határozza meg, például az MNB Zöld Tőkekedvezmény programja. A termékfejlesztési szakértők szerint a kihívások közé tartozik a magasabb beruházási költség, az ügyfelek korlátozott fizetőképessége és az adminisztrációs terhek csökkentése.A kockázatkezelési szakértők szerint az ESG szempontok már beépültek a kockázatkezelési gyakorlatba, bár eltérő mélységben. Az energetikailag nem hatékony ingatlanok finanszírozása növeli a kockázatot, míg a zöld ingatlanok fedezetként történő bevonása stabilabb portfóliót eredményezhet. Az ESG kockázatok értékelésének legnagyobb akadálya az adatokhoz való hozzáférés hiánya, különösen az energetikai tanúsítványok esetében.Az ESG riportok készítése több szinten zajlik, de az adatminőség, definíciós eltérések és országos adatbázisok hiánya komoly problémát jelent. Az ESG riportok jelenleg inkább megfelelési célokat szolgálnak, nem aktív döntéstámogatást.A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy az ESG szempontok integrációja a banki gyakorlatban már elindult, de eltérő mélységben és hatékonysággal valósul meg az egyes területeken. A lakossági hitelezésben az ESG jelenléte korlátozott, és az ügyfelek körében a zöld finanszírozás iránti kereslet alacsony, ami elsősorban az anyagi korlátokból és a megtérülés bizonytalanságából fakad.A termékfejlesztési szakértők szerint a fenntarthatósági célok beépítése leginkább a meglévő termékek „zöldítésében” és a folyamatok egyszerűsítésében mutatkozik meg, míg a fenntarthatósági célok elérését célzó komplex felújítási csomagok és ügyféloldali edukáció még hiányzik. A kockázatkezelési területen az ESG szempontok hatása jelenleg korlátozott, de a bankok felkészülnek a jövőbeni várható szabályozói elvárásokra. A legnagyobb kihívást az adatokhoz való hozzáférés és az energetikai tanúsítványok hiánya jelenti, ami nehezíti a kockázatok pontos értékelését.Az ESG riportálás területén a legnagyobb problémát az adatminőség, az eltérő definíciók és az országos adatbázisok hiánya okozza. A riportok jelenleg inkább megfelelési célokat szolgálnak, mintsem aktív döntéstámogatást, ami korlátozza stratégiai jelentőségüket. A fejlesztési igények egyértelműen a folyamatok digitalizációja, az adatgyűjtés pontosítása és az országos szintű együttműködés irányába mutatnak.A dolgozat hipotézise részben igazolható, hiszen az ESG szempontok integrációja valóban hozzájárul a fenntarthatósági célok eléréséhez és a társadalmi felelősségvállalás erősítéséhez, viszont a jelenlegi gyakorlat még nem teljes körű, a szabályozói és piaci környezet további fejlesztése szükséges a teljes hatás eléréséhez.A dolgozat jelentősége abban rejlik, hogy egy aktuális, a pénzügyi szektor számára kiemelten fontos témát dolgoz fel, és gyakorlati példákon keresztül mutatja be az ESG szempontok integrációjának lehetőségeit és kihívásait a banki lakossági hitelezési gyakorlatban. Az OTP Bank lakossági hitelezési területén végzett mélyinterjúk révén a dolgozat betekintést nyújt a mindennapi működésbe, feltárja a fejlesztendő területeket, valamint rámutat a szabályozói és piaci környezet változásainak hatásaira. A jövőben érdemes lenne további kutatásokat végezni a lakossági ügyfelek motivációinak, a zöld termékek megtérülésének és a szabályozói környezet változásainak mélyebb megértésére. A fenntarthatósági célok eléréshez elengedhetetlen a banki folyamatok folyamatos fejlesztése, optimalizálása, valamint az ügyfelek edukációja és a piaci szereplők szorosabb együttműködése.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	controlling - kontrolling, ESG, fenntarthatóság, jelzáloghitel, zöld pénzügyek
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:07
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:07

Actions (login required)

Tétel nézet