Pénzügyi kultúra - A magyar lakosság pénzügyi ismeretei és megtakarítási szokásai

Erős Petra (2025) Pénzügyi kultúra - A magyar lakosság pénzügyi ismeretei és megtakarítási szokásai. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Erős_Petra_Z5MEOA.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (762kB)
	PDF Erős_Petra_Z5MEOA_témavázlat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (233kB)
	PDF biralatilap_alap_mester_Erős Petra.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (141kB)

Absztrakt (kivonat)

A pénzügyi kultúra és tudatosság napjainkban kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a háztartások pénzügyi döntései közvetlen hatással vannak az egyéni jólétre és a nemzetgazdaság stabilitására. A szakdolgozat központi témája a magyar lakosság pénzügyi ismereteinek és megtakarítási szokásainak vizsgálata, valamint annak feltárása, hogy a pénzügyi tudatosság milyen mértékben befolyásolja az öngondoskodási hajlandóságot. A kutatás aktualitását az OECD és hazai felmérések eredményei indokolják, amelyek szerint Magyarország pénzügyi műveltsége az európai átlag alatt van, különösen a gyakorlati pénzügyi magatartás terén. A digitalizáció, az infláció és a gazdasági bizonytalanság tovább növeli a pénzügyi edukáció és tudatos tervezés fontosságát. A dolgozat célja, hogy feltárja a pénzügyi ismeretek szintjét, a megtakarítási formák elterjedtségét, valamint azokat a demográfiai és gazdasági tényezőket (jövedelem, életkor, végzettség), amelyek befolyásolják a megtakarítási hajlandóságot. A kutatás hipotézisei között szerepel többek között, hogy a magasabb pénzügyi tudással rendelkező egyének nagyobb valószínűséggel takarítanak meg, illetve hogy a pénzügyi oktatásban részt vevők tudatosabb pénzügyi magatartást mutatnak. Emellett vizsgálja, hogy az életkor és a jövedelem milyen összefüggésben áll a pénzügyi biztonságérzettel és az öngondoskodási hajlandósággal. A módszertan primer, kvantitatív kutatáson alapul, amelyet online kérdőív segítségével végeztem 144 válaszadó bevonásával. A minta főként fiatal, városi, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező személyekből áll, így az eredmények elsősorban erre a célcsoportra vonatkoztathatók. A kérdőív 25 kérdést tartalmazott, amelyek a demográfiai jellemzők mellett a pénzügyi ismereteket, attitűdöket és megtakarítási szokásokat vizsgálták. Az adatok elemzése leíró statisztikai módszerekkel és korrelációs vizsgálatokkal történt. Az eredmények alapján a válaszadók többsége átlagos vagy annál jobb pénzügyi ismeretekkel rendelkezik: 95,8%-uk helyesen definiálta az infláció fogalmát, 93,8% a kamatot, és 81,9% a THM jelentését. A kamatszámítási feladatot a résztvevők 92,4%-a oldotta meg helyesen, ami arra utal, hogy a minta pénzügyi műveltsége átlag feletti. A megtakarítási hajlandóság szintén magas: a válaszadók 91 fője rendszeresen, minden hónapban félretesz pénzt, míg 44 fő alkalmanként. A legnépszerűbb megtakarítási formák a bankszámla/betéti elhelyezés és a készpénz otthoni tartása, míg a hosszú távú, hozamorientált eszközök (állampapír, befektetési alap, nyugdíjbiztosítás) kisebb arányban jelennek meg. A megtakarítási célok között dominálnak a biztonsági tartalékok (váratlan kiadások fedezése), valamint a rövid távú élmények (nyaralás), míg a nyugdíjcélú megtakarítások alacsony penetrációval rendelkeznek (35 fő jelölte meg). A hipotézisek vizsgálata megerősítette, hogy a pénzügyi ismeretek és a megtakarítási hajlandóság között pozitív kapcsolat áll fenn. A magasabb jövedelemmel és végzettséggel rendelkező válaszadók tudatosabb pénzügyi magatartást mutatnak, rendszeresebben készítenek költségvetést, és nagyobb arányban választanak hosszú távú megtakarítási formákat. Az életkor előrehaladtával nő a pénzügyi biztonságérzet, de nem feltétlenül a pénzügyi ismeretek szintje. A pénzügyi edukáció szerepe kiemelkedő: azok, akik részt vettek képzésben, jobb eredményeket értek el a pénzügyi kérdésekben, és nagyobb arányban rendelkeznek megtakarítással. A válaszadók közel fele nyitott lenne további pénzügyi képzésre, ami alátámasztja az oktatás fontosságát. A kutatás korlátai közé tartozik a nem reprezentatív minta és az önbevalláson alapuló adatok torzítási lehetősége. A jövőbeli vizsgálatoknak célszerű lenne országos szinten reprezentatív mintán, valamint kvalitatív módszerekkel (mélyinterjúk, fókuszcsoportok) feltárni a pénzügyi döntéseket befolyásoló pszichológiai és kulturális tényezőket. Emellett érdemes vizsgálni a digitális pénzügyi eszközök hatását a megtakarítási szokásokra, valamint a pénzügyi edukáció hosszú távú hatásait. Összességében a dolgozat megállapítja, hogy a pénzügyi tudatosság fejlesztése kulcsfontosságú a lakosság pénzügyi stabilitásának erősítésében. A pénzügyi ismeretek növelése nemcsak a tudásszintet javítja, hanem kedvezően befolyásolja a megtakarítási magatartást, csökkenti a pénzügyi sérülékenységet, és hozzájárul a hosszú távú anyagi biztonság megteremtéséhez.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	lakosság, megtakarítás, nyugdíj, pénzügyi kultúra, szokások
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:07
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:07

Actions (login required)

Tétel nézet