A béren kívüli juttatások hatása a munkavállalói motivációra Magyarországon

Flachner Zoé (2025) A béren kívüli juttatások hatása a munkavállalói motivációra Magyarországon. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Flachner Zoé_WGFQHB.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_O_Flachner Zoé.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (88kB)
	PDF biralatilap_alap_Flachner Zoé.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (84kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat átfogóan vizsgálja a béren kívüli juttatások szerepét a munkavállalók motivációjában, elégedettségében és lojalitásában a magyar munkaerőpiacon. A téma jelentőségét az adja, hogy az elmúlt évtizedben a munkaerőpiac jelentősen átalakult: a munkaerőhiány, a generációk közötti különbségek, valamint a munkavállalói elvárások növekedése alapjaiban változtatta meg a vállalatok működését. Ma már nem elegendő csupán versenyképes fizetést nyújtani, a munkavállalók egyre inkább olyan munkahelyet keresnek, ahol érzik a megbecsülést, a biztonságot és a szervezet irántuk tanúsított gondoskodását. A béren kívüli juttatások rendszere ezért nem csupán pénzügyi pluszt jelent, hanem a munkáltatói értékrend egyik legfontosabb kifejezője. A kutatás célja az volt, hogy feltárja, hogyan járulnak hozzá a juttatások a munkavállalói elköteleződéshez, és milyen tényezők befolyásolják a juttatások megítélését. A szerző hangsúlyozza, hogy a juttatások stratégiai HR-eszközzé válhatnak, amelyek hosszú távon növelik a vállalat hatékonyságát, csökkentik a fluktuációt, és támogatják a pozitív szervezeti kultúra kialakítását. A dolgozat 2025 őszén végzett kérdőíves kutatásra támaszkodik, melyben 135 fő vett részt. Bár a minta nem reprezentatív, összetétele kellően változatos ahhoz, hogy jól tükrözze a munkaerőpiac különböző nézőpontjait. A válaszadók többsége nő volt, a legnagyobb korcsoportot a 46–55 évesek adták, továbbá jelentős arányban szerepeltek felsőfokú végzettségű, tapasztalt munkavállalók. A kérdőív zárt, félig nyitott és Likert-skálás kérdéseket tartalmazott, amelyekkel az elégedettséget, fontosságot és preferenciákat vizsgálták. A kutatás módszertanilag feltáró jellegű, célja inkább tendenciák és összefüggések azonosítása volt, nem pedig statisztikai általánosítás. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók több mint 70%-a részesül valamilyen béren kívüli juttatásban. A legelterjedtebb forma a cafeteria / SZÉP-kártya, amelyet a válaszadók jelentős része igénybe vesz. A juttatások között fontos szerepet töltenek be a rugalmas munkavégzési lehetőségek, az egészségügyi támogatások, a céges eszközök biztosítása és a képzési lehetőségek. A válaszadók döntő többsége úgy látja, hogy ezek a juttatások pozitívan befolyásolják a munkahelyi elégedettséget, a motivációt és a munkakedvet. A kutatás hipotéziseinek többsége megerősítést nyert. A juttatások pozitív hatása egyértelműen kimutatható: akik elégedettebbek a juttatásokkal, általában elkötelezettebbek is munkahelyük iránt. Emellett igazolást nyert az is, hogy az egyéni preferenciák életkor és beosztás szerint eltérnek. A fiatalabb munkavállalók gyakran a rugalmas munkavégzést és a fejlődési lehetőségeket részesítik előnyben, míg az idősebb korosztály számára a biztonságot nyújtó juttatások, például az egészségügyi támogatás fontosabbak. A magasabb beosztásban dolgozók részben tudatosabban értékelik a juttatásokat, de a különbségek nem minden esetben jelentősek, ami arra utal, hogy a juttatások rendszere sokszor nem átlátható vagy nem eléggé személyre szabott. A gyakorlati tanulságok alapján a szerző kiemeli, hogy a juttatások rendszerét rugalmasan, átláthatóan és személyre szabható módon érdemes kialakítani. A kommunikáció kulcsfontosságú: a munkavállalók elégedettségét nagymértékben befolyásolja az is, hogy mennyire értik a juttatások célját és működését. Ha a dolgozók tisztában vannak azzal, hogy mit miért kapnak, az növeli a bizalmat, a lojalitást és a teljesítményt. A juttatásokra tehát nem csupán költségként, hanem stratégiai befektetésként kell tekinteni. A kutatás korlátai közé tartozik a minta mérete és nem reprezentatív jellege, valamint a kérdőíves módszer korlátozottsága, például nem derülnek ki mélyebb pszichológiai motivációk. A szerző javasolja, hogy a jövőben érdemes lenne interjúkat és fókuszcsoportokat alkalmazni, valamint különböző iparágakra lebontott vizsgálatokat végezni. Összegzésképpen a dolgozat hangsúlyozza, hogy a béren kívüli juttatások a modern munkahelyi motiváció egyik meghatározó pillérét jelentik. A rugalmas, személyre szabott juttatási rendszerek egyre fontosabbá válnak, mivel ezek tudnak igazodni a munkavállalók változó igényeihez és élethelyzeteihez. A kutatás megerősíti, hogy a gondoskodás, az igazságosság és az egyéni igények figyelembevétele nélkül nem lehet tartós motivációt és elégedettséget elérni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	21. század, béren kívüli juttatás, cafetéria rendszer, HR, Magyarország, motiváció
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:07
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:07

Actions (login required)

Tétel nézet