Szabó Nadin (2025) Az adóelkerülés pszichológiai tényezői. Pénzügyi és Számviteli Kar.
|
PDF
Szakdolgozat_Szabó Nadin_2025_AV66OY_VÉGLEGES.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
|
PDF
Szabó Nadin_biralat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (86kB) |
Absztrakt (kivonat)
Az adóelkerülés a modern gazdaságok egyik legvitatottabb problémája. Közgazdaságtani értelemben és a jogtudományban már jól ismert témakör az adóelkerülés. Számos szakember járta már körül ezt a területet. A választott témámat a tudomány meglehetősen pontosan definiálja, tehát megállapítható, hogy egy jól körülírt és viszonylag hosszú történelmi háttérrel rendelkező jelenségről esik szó a téma feltárása közben. Mégis látni kell, hogy vannak bizonyos „szürke zónák”, vagy kevésbé vizsgált aspektusok az adóelkerülés témakörében és az egyik ilyen témakör az adóelkerülés pszichológiai tényezői. Elmondható, hogy az utóbbi évtizedekben az eddigieknél nagyobb figyelem irányult a pszichológiai tényezőkre, amelyek számos esetben meghatározzák az adózói magatartást is (Kirchler, 2007). A ma már hagyományosnak mondható modellek, mint például az Allingham & Sandmo (1972) féle kockázat és hozam megközelítés (amely Becker 1968-as modelljét fejlesztette tovább) mellett megjelentek a közgazdaságtani viselkedés és társadalompszichológia eszköztárát alkalmazó kutatások is, amelyek az adómorálra, a társadalmi normákra és az egyéni kognitív torzításokra fókuszálnak, valamint ezen torzítások szerepét hangsúlyozzák. (Torgler, 2007; Almd, 2019). Az újkori gazdaságokban az adó az országok költségvetésének jelentős bevételi forrását képezi. Az adóztatás kulcsfontosságú funkciót tölt be a prudens gazdasági működés terén. Általánosságban elmondható, hogy az adó és az adóztatás nemes egyszerűséggel mindenkire kiterjed. Közvetlen vagy közvetett formában az összes magánszemélyt és gazdasági tevékenységet végző egyént és társas vállalkozást érint az adófizetés nyers ténye. A dolgozatom elkészítése során megpróbáltam a legátfogóbb képet adni a téma mélységéről és árnyalatairól. Természetesen a szakirodalomban fellelhető anyagokat a legjobb tudásom szerint dolgoztam fel, valamint a gyakorlati tényezőket is megvizsgáltam, viszont a szakdolgozat terjedelme megszabta a lehetőségeimet. Ennek kapcsán úgy gondoltam, hogy a legközérthetőbb és legkézenfekvőbb témákat érdemes feltárnom, mint például a mikroökonómiai és makroökonómiai vetületeket, a klasszikus filozófiai megközelítéseket, jól bevált gyakorlatokat, pszichológiai tényezőket. Dolgozatom első részében részletesen bemutatom az adóelkerülés fogalmát, típusait és a jelenség hazai és nemzetközi értelmezését. A szakirodalmi áttekintésben kitértem a klasszikus közgazdasági modellekre, valamint azokra a modern pszichológiai megközelítésekre, amelyek az adózói magatartást attitűdök, normák és érzelmek mentén magyarázzák. A fejezet célja annak megalapozása, hogy az adóelkerülés nem pusztán gazdasági döntés, hanem összetett társadalomlélektani folyamat. A második részben a kutatás módszertani kereteit ismertetem. Ebben bemutatom a kérdőív szerkezetét, az egyes kérdéscsoportok mögött álló pszichológiai konstrukciókat, valamint azt, hogy a kutatás milyen statisztikai eszközökkel vizsgálja az adóelkerülési hajlandóságot. Kitérek arra is, hogy a 103 fős mintát milyen háttérváltozók jellemzik, és ezek miként járulnak hozzá a későbbi elemzések értelmezéséhez. A harmadik részben bemutatom az empirikus eredményeket: először a minta demográfiai jellemzőit, majd a Likert-skálák átlagait és az egyes tényezők, például bizalom, igazságosságérzet, korrupcióészlelés, társadalmi normák mintázatait. Elemzem, hogyan függ össze a válaszadók attitűdje az adóelkerülési tapasztalatokkal, illetve milyen tendenciák láthatók az egyes csoportok között. A hipotézisvizsgálatok ismertetése során bemutatom, hogy bár szignifikáns eredmény nem született, a feltárt irányok összhangban állnak a szakirodalom következtetéseivel. Végül, a dolgozat záró részében összegzem a kutatás legfontosabb megállapításait, és szakpolitikai javaslatokat fogalmazok meg arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedések segíthetik az adózási morál javítását és az adóelkerülés visszaszorítását. A javaslatok hangsúlyosan támaszkodnak a kérdőív nyitott kérdéseiben megfogalmazott ötletekre, valamint azon tényezőkre, amelyek a kutatásban a legerősebben kapcsolódtak az adózási attitűdökhöz. Dolgozatom feltárja azokat a pszichológiai tényezőket, amelyek befolyásolják az adóelkerülési hajlandóságot. Ismerteti, hogy miként illeszkednek ezek a tényezők a nemzetközi szakirodalomban ismert modellekhez. A kutatás során figyelmet kapott a kockázatvállalás, az etikai és morális megfontolások, valamint a társadalmi normák szerepe. A befejező szakaszban egzakt gyakorlati szempontú szakpolitikai javaslatokat fogalmaztam meg, amelyek talán segíthetik az adóelkerülés pszichológiai tényezőinek kihasználását, az adózási morál javítását.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | adócsalás, adóelkerülés, adómorál, gazdaságpolitika, korrupció, pszichológia |
| SWORD Depositor: | User Archive |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | User Archive |
| Rekord készítés dátuma: | 2026. Júl. 09. 11:07 |
| Utolsó módosítás: | 2026. Júl. 09. 11:07 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |

