A belső ellenőrzés és audit szerepe a banküzletbiztonsági folyamatokban – számviteli nyilvántartások és megfelelősségi jelentések összefüggései

Varga Dorina (2025) A belső ellenőrzés és audit szerepe a banküzletbiztonsági folyamatokban – számviteli nyilvántartások és megfelelősségi jelentések összefüggései. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF VargaDorina_qz5c6m.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (698kB)
	PDF biralatilap_Varga Dorina.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (83kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a belső ellenőrzés és a belső audit szerepét vizsgálom a banküzlet-biztonsági folyamatokban, kitérve a számviteli nyilvántartások megbízhatóságára és a megfelelőségi jelentések pontosságára. Kutatásom középpontjában az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. áll, amely a hagyományos bankok szabályai szerint működik, és emellett fejlesztéspolitikai feladatokat is ellát. Ez a kettős szerep teszi fontossá a belső kontrollok megbízható működését: nemcsak a pénzügyi biztonság múlik rajtuk, hanem az is, hogy a közpénzek felhasználása átlátható és szabályszerű legyen. A vizsgálat célja annak feltárása, hogy a belső audit mennyiben képes tényleges, érdemi biztosítékot nyújtani a bank működési megbízhatóságára. Kutatási kérdéseim arra irányultak, hogy a belső ellenőrzés hogyan járul hozzá a pénzügyi-számviteli információk pontosságához, a jogszabályi megfeleléshez, valamint hogyan érvényesül a három védelmi vonal modell a gyakorlatban. Dolgozatomban nagy hangsúlyt helyeztem annak bemutatására, hogy a kontrollrendszer formális keretei és tényleges működése mennyiben találkoznak, illetve mely pontokon jelentkeznek eltérések. A kutatásban a kvalitatív dokumentumelemzés módszertanát használtam. A dolgozat az MFB hivatalos és közzétett beszámolóit, belső ellenőrzési és könyvvizsgálói jelentéseit, felelős társaságirányítási dokumentumait, valamint az MNB felügyeleti határozatait dolgozza fel, ezt kiegészítik a hazai és nemzetközi szakirodalom releváns megállapításai. A dokumentumalapú megközelítésnek köszönhetően primer adatfelvétel nélkül is átfogó képet kaptam a kontrollkörnyezet működéséről és a belső audit tényleges hatásáról. Az eredmények több kulcsterületre is rávilágítanak. Egyrészt megállapítható, hogy a belső ellenőrzés fontos szerepet tölt be a számviteli nyilvántartások pontosságának biztosításában: ellenőrzi az IFRS-nek való megfelelést, felülvizsgálja a zárási folyamatokat, és hozzájárul a pénzügyi kimutatások „megbízható és valós képének” alátámasztásához. A külső könyvvizsgálói vélemény megerősíti, hogy a bank kontrollkörnyezete a beszámolók szintjén alapvetően megbízható. Hasonlóképpen, a megfelelőségi jelentések területén a belső audit rendszeresen értékeli a prudenciális adatszolgáltatás folyamatait és kontrolljait, csökkentve a felügyeleti kockázatokat és hozzájárulva a jelentések pontosságához. Ugyanakkor a belső ellenőrzési funkció számos korláttal is rendelkezik a dolgozat tanulságai szerint. A 2024. márciusi MNB-vizsgálat megállapításai szerint az MFB belső auditjának erőforrásai nem voltak arányban a bank kockázati kitettségével: több tervezett vizsgálat elmaradt, és több ajánlás végrehajtása késedelmes vagy hiányos maradt. A hiányosságok arra utalnak, hogy bár a belső ellenőrzés formálisan megfelel a szabályozói elvárásoknak, tényleges szervezeti súlya és érvényesítő képessége korlátozott. A vezetői támogatás és a kontrollkultúra hiányosságai szintén hozzájárultak ahhoz, hogy az auditmegállapítások egy része nem épült be kellő ütemben a működésbe. A három védelmi vonal modell értékelése azt mutatja, hogy az MFB-nél a funkciók közötti struktúra alapvetően megfelelően kiépült, a belső audit független és közvetlenül a Felügyelőbizottságnak jelent. A gyakorlatban azonban árnyaltabb a kép: a modell hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy az első és második vonalbeli területek mennyire reagálnak az auditjelentésekre, illetve milyen a funkciók közötti kommunikáció és együttműködés. A dolgozatban felsorakoztatott példák azt mutatják, hogy a belső audit akkor tudja betölteni valódi szerepét, ha javaslatai nemcsak dokumentált megállapítások, hanem a vezetői döntéshozatal tényleges inputjai. A következtetések szerint a belső ellenőrzés hozzájárulása a banküzleti biztonsághoz kettős természetű: egyrészt nélkülözhetetlen a számviteli pontosság, megfelelőségi jelentések és kockázatkezelési kontrollok területén, másrészt hatása jelentősen függ a rendelkezésre álló erőforrásoktól és a szervezeti kultúra befogadókészségétől. A dolgozat hangsúlyozza, hogy a kontrollrendszer érettsége nem kizárólag szabályozási kérdés, hanem intézményi működésmód és vezetői hozzáállás is formálja. Az eredmények tükrében gyakorlati javaslatokat teszek a belső ellenőrzés kapacitásainak növelésére, az utókövetési mechanizmusok megerősítésére, az adatminőség és adatkormányzás fejlesztésére, valamint a három védelmi vonal közötti együttműködés formalizálására. Ezen intézkedések célja, hogy az MFB, és tágabb értelemben a hazai fejlesztési banki szektor belső kontrollrendszere ne csak formálisan, hanem tényleges működésében is erősödjön, támogatva a pénzügyi stabilitást és a közpénzek felelős felhasználását.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	audit, bankok, banküzletek, biztonságvédelem, kockázatkezelés, kontroll, MFB
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:07
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:07

Actions (login required)

Tétel nézet