A gazdasági tényezők hatása a szubjektív jóllétre Magyarországon és Szlovéniában – összehasonlító elemzés

Kámán Olivér (2025) A gazdasági tényezők hatása a szubjektív jóllétre Magyarországon és Szlovéniában – összehasonlító elemzés. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Kámán_Olivér_MSC_Pénzügy_A gazdasági tényezők hatása a szubjektív jóllétre Magyarországon és Szlovéniában – Összehasonlító elemzés.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (290kB)
	PDF Kámán Olivér.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (89kB)

Absztrakt (kivonat)

A szubjektív jóllét – mint az egyének által megélt életelégedettség és boldogságérzet komplex rendszere – egyre nagyobb hangsúlyt kap a közgazdaságtan és a társadalomtudományok kutatásaiban. A hagyományos gazdasági mutatók, mint a GDP vagy a háztartási jövedelem önmagukban nem képesek megragadni azt az összetett élményvilágot, amely az emberek életminőségét meghatározza. Szakdolgozatom célja, hogy empirikusan feltárja és összehasonlítsa, milyen gazdasági és pénzügyi tényezők hatnak leginkább a szubjektív jóllétre Magyarországon és Szlovéniában – két olyan közép-kelet-európai országban, amelyek bár történelmileg és társadalmilag hasonló fejlődési ívet jártak be, ma eltérő boldogságszinteket mutatnak. A dolgozat elméleti hátterét nemzetközi és hazai szakirodalomra alapozom, különös tekintettel olyan meghatározó munkákra, mint a World Happiness Report (2024), Kahneman és Deaton (2010) jövedelem–jóllét összefüggéseket vizsgáló tanulmányai, valamint Piketty (2020) egyenlőtlenségekkel és társadalmi kohézióval kapcsolatos megállapításai. Az elméleti keret segítségével a szubjektív jóllét tíz fő gazdasági komponensét azonosítottam: jövedelmi biztonság, munkahelyi stabilitás, lakhatási körülmények, egészségügyi hozzáférés, pénzügyi egyenlőtlenségek, gazdasági mobilitás, társadalmi bizalom, intézményi elégedettség, társas kapcsolatok és oktatás/pénzügyi tudatosság. A kutatás kvantitatív módszertannal készült, egy saját fejlesztésű kérdőív segítségével, amelyet mindkét országban online terjesztettem. A kérdőív strukturált kérdései hat fő gazdasági dimenzió mentén vizsgálták a válaszadók percepcióit, élethelyzetét és érzelmi állapotait. Az elemzés során 200 válasz került feldolgozásra, statisztikai és összehasonlító módszerekkel. A kutatás három fő hipotézisből indult ki: 1. Az anyagi biztonságérzet pozitív korrelációt mutat a jövedelemmel való elégedettséggel. 2. A magasabb szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkezők ritkábban mondanak le a hobbikról és szabadidős tevékenységekről. 3. Az ilyen anyagi helyzetű személyek optimistábban tekintenek saját pénzügyi jövőjükre. Az eredmények alátámasztják, hogy a pénzügyi biztonság, a lakhatási terhek csökkentése, valamint a jövőbe vetett hit – különösen a gazdasági mobilitás lehetőségének érzete – erőteljes hatással vannak az egyéni jóllét megélésére. Ugyanakkor a szubjektív jóllétet nem kizárólag az objektív gazdasági körülmények határozzák meg. Az intézményekbe vetett bizalom, a társas kapcsolatok minősége és a közösségi beágyazottság legalább olyan fontosnak bizonyultak. Szlovéniában például magasabb a társadalmi bizalom szintje és az intézményekbe vetett hit, amely a válaszadók nagyobb életelégedettségéhez kapcsolódott. Magyarországon viszont a bizalmatlanság és az egyenlőtlenségek észlelése alacsonyabb szubjektív jólléti szinttel párosult, még hasonló jövedelmi helyzet mellett is. A kutatás kiemelt hozadéka, hogy rávilágít: a jólét gazdasági komponensei – mint például jövedelem, munka vagy lakhatás – csak egy komplex társadalmi rendszer részeként értelmezhetők. A társadalmi kohézió, a bizalom, a közszolgáltatások elérhetősége és az egyéni életesélyek percepciója együttesen formálják az emberek életminőség-érzékelését. Összességében a dolgozat azt a konklúziót vonja le, hogy a szubjektív jóllét nem egyszerűen az anyagi jólét függvénye, hanem egy interdiszciplináris fogalom, amely a gazdaság, a társadalom és a pszichológia határterületén helyezkedik el. Ennek megfelelően a jóléti politikák kialakításánál nem elegendő pusztán gazdasági mutatókat figyelembe venni – az emberek valós élethelyzeteire, érzéseire és társadalmi kapcsolataira épülő komplex megközelítés szükséges.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	21th century, ábrák, boldogság-index, jóléti gazdaságtan, jóléti társadalmak
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:07
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:07

Actions (login required)

Tétel nézet