Több mint szuvenír - adók a turizmus csomagjában

Molnár Eszter Laura (2025) Több mint szuvenír - adók a turizmus csomagjában. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF Molnár Eszter Laura_szakdolgozat-3.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2031. Január 09.. Download (1MB)
	PDF Molnár Eszter L. kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (165kB)
	PDF Molnár Eszter Laura bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (126kB)

Absztrakt (kivonat)

Az Állami Számvevőszék elemzése (2021) szerint a turizmus szinte az egyik legdinamikusabban növekvő gazdasági ágazata. Ez a megállapítás egyaránt igaz a világgazdaságra, a nemzetgazdaságokra, az emberi közösségekre egyaránt, valamint az épített és a természetes környezetre gyakorolt hasása szintén jelentős. Ez hazánkra is jellemző.Hiszen a gazdaságunk egyik legmeghatározóbb ágazata, amely jelentős mértékben hozzájárul a hazai termékhez, a foglalkoztatottsághoz és a devizabevételekhez. (A magyar turizmus 2024-ben a GDP közel 14% -át adta, ezzel a számmal is egyértelműen jelezve, mennyire fontos szerepet tölt be ez a szegmens, és az abból származó állami bevételek. Emellett fontos kiemelni, hogy a turizmusnak számos közvetett pozitív hatása is van, így egyértelműen annak jelentőségét nem lehet meghatározni. A szektor maga nem csak gazdaságilag, hanem stratégiailag is fontos helyet tölt be országunkban, nem beszélve a hozzá kapcsolódó ágazatokról és azok szereplőiről. Gondoljunk csak a kiskereskedelemi forgalomra, a tömegközlekedésre, vagy a beruházások kapcsán az építőiparra. Ez tehát az egyetlen olyan ágazat, ami fenntartható úgy is, hogy külföldi forrás szükség lenne hozzá. Kiemelendő az is, hogy hazánk turizmus ágazatának valódi mértéke nehezen megállapítható. valós teljesítménye számszerűsíthető. Szükséges e ágazat ún. „kifehérítése”, hiszen a nem bevallott bevételek vonatkozásában a gazdaságnak adókiesése származik. (Állami Számvevőszék, 2021)Magyarországon az állam számára a turizmusból származó adóbevételek egyre fontosabbá váltak. A 2010 évek végére egyre hangsúlyosabbá vált a kormányzati szándék arra vonatkozólag, hogy a turizmust stratégiai ágazatként kezeljék, ezért megalakításra került az első komplex ágazati stratégia. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 meghatározó a turisztikai fejlesztésben. Legfőbb feladata turisztikai nézőpontváltozás, különféle stratégiai célok kijelölése rövid- és közép, valamint hosszútávon is.Meghatározza az állam feladatait, illetve a célok eléréséhez megfelelő eszközöket, forrást és intézményrendszert rendeljen Az elmúlt évek tapasztalatai (így különösen a Covid 19 világjárvány), megjelent a Turizmus 2.0, melynek az a fő célja, hogy bemutassa a különféle beavatkozási pontokat, szemléletmódokat, illetőleg a magyar versenyképességet is. (Magyar Turisztikai Ügynökség, 2023)A szektor sajátos működéséből adódóan azonban számos speciális adózási szabály vonatkozik a benne tevékenykedő társaságokra, számos speciális adónemmel. Az egyik ilyen viszonylag újkeletű, ám annál jelentősebb tétel a turizmusfejlesztési hozzájárulás (TFH), amelyet 2018. január 1.-ével vezettek be a magyar adórendszerbe a 2017. évi CLVI. törvény alapján. A hozzájárulás célja a turizmus infrastrukturális és szolgáltatásbeli fejlesztésének támogatása, vagy gondoljunk csak idegenforgalmi adóra, a szervíz díj megfizetésére.A turizmusból származó jövedelmek mellett ugyanakkor egyre erősebben jelenik meg az igény a fenntartható és felelős működésre, amely nemcsak a gazdasági, hanem a környezeti és társadalmi szempontokat is figyelembe veszi. Miskolc és a Bükk térsége különösen jó példát nyújt arra, hogy a természeti értékekre és kulturális örökségre építő turizmus csak akkor lehet hosszú távon sikeres, ha megfelelő pénzügyi háttér biztosítja az infrastruktúra fenntartását és a turisztikai terhelésből eredő költségek kezelését.A turizmushoz kapcsolódó speciális adók és közterhek, mint az idegenforgalmi adó (IFA) és a turizmusfejlesztési hozzájárulás (TFH), éppen ezt a célt szolgálják. Az IFA olyan helyi bevételi forrás, amelyet a vendégek fizetnek meg a településen töltött vendégéjszakák után; ezáltal közvetlenül járulnak hozzá a település szolgáltatásainak, környezetének és infrastruktúrájának fenntartásához. Mivel az adó a turisztikai fogyasztást követi, igazságos és arányos módon osztja meg a közterheket a helyben élők és a látogatók között. Fenntarthatósági szempontból az IFA különösen fontos, hiszen bevétele révén a város kompenzálni tudja a turizmus okozta környezeti és logisztikai terhelést.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Mérnök közgazdász

Mű típusa:	záródolgozat
Kulcsszavak:	adó(k), adófajták, adópolitika, Európai Unió, speciális adók, turizmus
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:04
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:04

Actions (login required)

Tétel nézet