Az államháztartás gazdaságtana. Az államháztartás bevételeinek és kiadásainak elemzése az állam közhatalmi, lakosságellátási és gazdasági feladatainak függvényében. Államadósság.

Horváth Zoltán (2025) Az államháztartás gazdaságtana. Az államháztartás bevételeinek és kiadásainak elemzése az állam közhatalmi, lakosságellátási és gazdasági feladatainak függvényében. Államadósság. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF Horváth Zoltán- Szakdolgozat (V21DFR).pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Horváth Zoltán bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (125kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájának aktualitását az adta, hogy jelenleg mind a közéletnek, mind pedig a magyar gazdaságpolitikának központi eleme az államháztartási gazdálkodás, a költségvetési egyensúly, az államháztartási hiány és az államadósság alakulása, ezért szerettem volna kicsit elmélyedni a témával kapcsolatos elérhető információkban, hogy ismereteket szerezzek arról, milyen bel- és külpolitikai tényezők határozzák meg az államháztartás bevételeit, kiadásait és az államadósság alakulását. Munkám első fejezeteiben sorra vettem az állam feladatait, mely feladatok ellátásához az államnak finanszírozásra van szüksége, ami a költségvetés alrendszereiben valósul meg alapja pedig a pénzügyi bevételek és kiadások megtervezése, azok teljesülése és év végi egyenlege. Az önkormányzati alrendszer költségvetésének vizsgálatára dolgozatomban a terjedelmi korlátok miatt nem tértem ki részletesen, továbbá az önkormányzati gazdálkodás csak részben kapcsolódik az általam feldolgozott problémakör elemzéséhez. Kutatásomat a kapcsolódó jogszabályok áttekintését követően, a központi alrendszer 2024-es évben tervezett és teljesült bevételeinek és kiadásainak elemzésével folytattam és azt állapítottam meg, hogy az előirányzott és teljesült bevételek alacsonyabbak voltak az előirányzatban szereplő tervezett és a teljesült kiadásoknál, ezért az államháztartás deficites lett, ami államháztartási hiányt generált. Az államháztartási hiány nagyobb részéért pedig elsősorban a kiadások tervezetthez képest megemelkedett összege volt a felelős.Annak érdekében, hogy a 2024. évi költségvetési gazdálkodás reálisan lehessen értékelni és az államháztartás hosszútávú gazdálkodásáról egy valós képet lehessen leírni, táblázatba foglaltam, majd elemeztem a 2002-2024. évek bevételeinek és kiadásainak, illetve az államháztartás hiányainak alakulását is. Az adatsor elemzéséből megállapítottam, hogy az államháztartás mindig is hiánnyal küzdött, mely hiány azonban az elmúlt 6 évben drasztikusan megemelkedett. Az államháztartási hiánynak az évek során történő halmozódása pedig összefüggésben áll az államadósság összegével, ami 6 év alatt megduplázódott. Az államháztartási gazdálkodásáról való vélemény megalkotáshoz azonban nem elegendő csak a bevételek, a kiadások, az államháztartási hiány és az államadósság összegszerű vizsgálata. Reálisabb képet kapunk a gazdasági teljesítményéről, ha a GDP adatait is figyelembe vesszük és ehhez viszonyítva végezzük el az elemzéseket. Ezért táblázatba foglaltam a 2002-2025. közötti évek GDP arányos gazdasági növekedését, államháztartási hiányát és az államadósság mértékét, majd megvizsgáltam e három mutató egymásra gyakorolt hatásait is. Csak a közelmúlt adatainak elemzéséből is kijelenthető, hogy az államháztartás már több alkalommal is került nehéz helyzetbe. A 2008-as pénzügyi válság az előző évek deficites gazdálkodása mellett gazdasági visszaesést is okozott. Az országnak nemzetközi hitelek igénybevételére volt szüksége az államcsőd elkerülése érdekében. Mivel a gazdaság ezt követően sem növekedett számottevően és évről évre magas volt az államháztartási hiány mértéke, 2012-re az ország adósság válságba került. Ebből a válságból új alaptörvényi és egyéb más törvényi szabályozások megalkotása, illetve gazdasági reformok bevezetése útján sikerült az országnak kilábalnia. Ennek eredményei a gazdasági mutatókon meglátszottak. Ennek vetett véget a 2020. évi koronavírus járvány, amikor egyszerre érvényesült a gazdasági növekedés jelentős visszaesése, a nagy arányú államháztartási hiány és az államadósság arányának drasztikus megnövekedése is. Az Európai Unió a járvány okozta károk enyhítése érdekében felfüggesztette a maastrichti kritériumokat a 2023-as év végéig, illetve még jelenleg is igénybe vehető helyreállítási- és ellenállóképesség növelési eszköz alapokat hozott létre a tagállamok részére. Ezeket a forrásokat azonban Magyarország az Európai Unió által elvárt egyéb más feltételek nem teljesítése miatt harmadik éve nem tudja igénybe venni, ami így akadályozza a gazdaság teljesítményének növekedését. További problémát okoz a negyedik éve zajló orosz-ukrán háború és a globális gazdasági erőviszonyok átrendeződése is, melyben az Európi Unió egyre inkább elveszíti versenyképességét és vezető szerepét. Az Európai Unió tagállamaként ez Magyarországra is jelentős negatív hatást gyakorol, a beruházások elmaradása, az energia költségek megemelkedése és az export csökkenése révén. Az államháztartás gazdálkodása a koronavírus járvány óta eltelt 5 évben sem tudott igazán stabilizálódni. Az első két évben magas államháztartási hiány árán ugyan, de volt számottevő gazdasági növekedés és az államadósság aránya is csökkenésnek indult, 2023-ban azonban újra visszaesett a gazdasági növekedés, miközben az államháztartási hiány sem tudott csökkenni jelentős mértékben. Ekkor nem állt fenn sem pénzügyi válság, sem adósság válság, sem pedig világjárvány okozta gazdasági válság; fenn állt azonban az orosz-ukrán háborús helyzet miatti energia válság, a globális keresletek szűkülése, a magas hazai inflációs környezet következtében fellépő fogyasztás csökkenés és az Európai Uniós források hiányából származó beruházások elmaradása, illetve az ipari termelés kényszerű visszaesése is. Nem teljesült egyetlen olyan feltétel sem, ami gazdasági növekedést eredményezhetett volna. Mivel a feltételek és a külső körülmények a 2024-es és a 2025-ös évben sem változtak, várhatóan a gazdasági növekedés egy recessziós évet követően egymás után két évben is szinte stagnálni fog. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság Magyarországot érintő jelentéseiben egyetértésben állapította meg, hogy a hazai gazdaság a következő években is legfeljebb 2 % körüli növekedéssel számolhat, folyamatosan magas 5 % körül lehet az államháztartási hiány, a kamatkiadások elérhetik a GDP 4-5 %-át, az államadósság aránya pedig 2030-ra elérheti a GDP 79 %-át. A szervezetek a külső körülményektől független megoldásokat javasoltak az államháztartási egyensúly stabilizálása érdekében, melyek részben az indokolatlan adókedvezmények- energiatámogatások- árréskorlátozások- támogatott lakáshitelek- nyugdíjkompenzációk- és a rezsicsökkentések megszüntetése lennének. További javaslataik a célirányosabb állami támogatások a termelékenység növelése érdekében, és felelősségteljesebb monetáris politika az inflációs- és tartalék képzési célok teljesüléséért. Az energiaellátás biztonságának megoldása pedig a Magyarországnak járó, de felfüggesztett modernizációs és a „zöld” átmenetet elősegítő Európai Uniós források beáramlása lenne az IMF és EC álláspontja szerint. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság jelentéseire reflektálnak a legnagyobb nemzetközi hitelminősítők jelentései is, melyek szerint Magyarország adósság besorolása alapján az éppen még befektetésre ajánlott kategóriában van, de számos negatív kockázati tényezővel rendelkezik a jövőt illetően. Magyarország gazdasági helyzetének és adósságarányának nemzetközi összehasonlítása kapcsán szakdolgozatom utolsó fejezetei egyikében az Európai Unió és a világ eladósodottsági helyzetét mutattam be. Az Eurostat által publikált diagramról leolvasható volt, hogy a hazai államadóssági szint még éppen az EU-s átlag és jóval az Eurozóna átlaga alatt van. Érdekes volt viszont megállapítani, hogy vannak Magyországnál nagyobb adósságaránnyal rendelkező, de jobb gazdasági helyzetben lévő országok is, a hazánkkal egy időben csatlakozó országok mindegyikének GDP arányos eladósodottsága a Magyarországéhoz képest viszont alacsonyabb. A világ eladósodottságát szemléltető diagramon pedig jól látszódik, hogy egy ország gazdasági erejét nem feltétlenül az államadósság aránya, hanem annak finanszírozási képessége is meghatározza, hiszen a világ legeladósodottabb országai között megtalálhatók az összes iparilag legfejletteb G7 országok is. Szakdolgozatom zárásaként a fenntartható államháztartás kialakításának fontosságára hívtam fel a figyelmet, párhuzamot vonva a fenntartható fejlődés alapelveivel, mely szerint jelenlegi generációnak úgy kellene kielégíteni társadalmi, gazdasági és környezeti szükségleteit, hogy ne akadályozza meg majd a jövő generációját szükségletei kielégítésében. Véleményem szerint a fenntartható elvek mentén kellene alakítani a mindenkori felelős kormányoknak az államháztartási gazdálkodást és az államadósság kezelését is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Mérnök közgazdász

Mű típusa:	záródolgozat
Kulcsszavak:	államadósság, államháztartás, államháztartási hiány, fenntarthatóság, költségvetés elemzése
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:04
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:04

Actions (login required)

Tétel nézet