Egy Vállalat Tükrében – a könyvvizsgálat folyamata a Budapest Gyógyfürdői és Hévízéi Zrt. példáján keresztül

Szakács Erika (2025) Egy Vállalat Tükrében – a könyvvizsgálat folyamata a Budapest Gyógyfürdői és Hévízéi Zrt. példáján keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Egy Vállalat Tükrében – a könyvvizsgálat folyamata a Budapest Gyógyfürdői és Hévízéi Zrt. példáján keresztül.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (4MB)
	PDF Absztrakt.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (58kB)
	PDF Szakdolgozati-jelentkezes-es-temavazlat 1.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (209kB)
	PDF biralatilap Szakács Erika.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (71kB)

Absztrakt (kivonat)

A gazdasági élet szereplői ma egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a vállalatok által közzétett pénzügyi információkra. Befektetők, tulajdonosok, hitelezők, fogyasztók és állami szervek mind olyan döntéseket hoznak, amelyek pénzügyi adatokra épülnek. A könyvvizsgálat ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik: nem csupán ellenőrzi, hogy a beszámolók megfelelnek-e a jogszabályoknak, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a gazdálkodók iránti bizalom fennmaradjon. Dolgozatom célja annak bemutatása volt, hogy a könyvvizsgálat hogyan képes biztosítani ezt a bizalmat, és milyen eszközökkel tudja feltárni a pénzügyi kimutatásokban rejlő kockázatokat. A témát egy gyakorlati esettanulmányon keresztül vizsgáltam, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. példáján keresztül, amely a magyar turizmus egyik meghatározó szereplője. A kutatás kiindulópontja egy világos kérdés volt: vajon egy közérdeklődésre számot tartó vállalat esetében a könyvvizsgálat valóban képes-e megerősíteni a pénzügyi adatok megbízhatóságát? Ennek megválaszolásához a dolgozat első részében áttekintettem a könyvvizsgálat elméleti hátterét, fejlődéstörténetét, szabályozási környezetét, valamint a nemzetközi és hazai standardokat. A történeti és szakmai kontextus felvázolása azért volt fontos, mert a könyvvizsgálat nem csupán technikai feladat: társadalmi bizalmi funkcióval is rendelkezik. Ezt a funkciót csak függetlenség, szakmai etika és megfelelő módszertan mellett lehet teljesíteni. A dolgozat második nagy egysége a gyakorlati vizsgálatot mutatja be, amely során egy „mini audit” keretében elemeztem a BGYH Zrt. bevételi folyamatait, kontrollkörnyezetét, pénzügyi teljesítményét és működési kockázatait. A vizsgálati módszer a nemzetközi standardokban meghatározott auditlépésekhez igazodott: a megbízás céljának meghatározása, kockázatok azonosítása, mintavétel, analitikus eljárások alkalmazása, bizonyítékok értékelése és következtetések megfogalmazása. A módszertan alkalmazása során különös hangsúlyt kapott az időbeli elhatárolás, a telephelyek közötti adatkezelési eltérés, valamint a POS-tranzakciók egyeztetése – ezek a területek ugyanis fokozott kockázatot hordoznak minden olyan vállalat esetében, amely jelentős készpénz- és jegyforgalmat bonyolít. A vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy bár a BGYH Zrt. bevételi rendszere összetett, a kontrollkörnyezet működőképes, a folyamatok dokumentáltak, és az ellenőrzési pontok megfelelőek. A mintavételes vizsgálatok alapján feltárt hibák nem érték el a lényegességi küszöböt, így azok nem torzították a pénzügyi kimutatásokat. Ez megerősíti azt a megállapítást, hogy a vállalat pénzügyi beszámolói megbízhatóak, és alkalmasak arra, hogy döntéstámogató információként szolgáljanak a menedzsment és a külső érintettek számára. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat rávilágított néhány gyenge pontra is: bizonyos telephelyeken a belső ellenőrzés nem egységes, és az adatgyűjtés több rendszerben zajlik, ami növeli az adminisztratív és technikai hibák kockázatát. A dolgozat értéke abban áll, hogy nem csupán ismerteti a könyvvizsgálat módszertanát, hanem annak alkalmazását is bemutatja a gyakorlatban. Tapasztalatom szerint a könyvvizsgálat nem pusztán a hibák megtalálásáról szól, hanem arról, hogy hogyan lehet jobbá tenni a szervezet működését. A vizsgálat során világossá vált számomra, hogy a könyvvizsgálói jelentés valójában nem egy adminisztratív dokumentum, hanem egy kommunikációs eszköz, amely hidat képez a vállalat és a társadalom között. Megmutatja, hogy a szervezet elszámoltatható, átlátható, és készen áll arra, hogy felelősséget vállaljon döntéseiért. A kutatás megerősített abban is, hogy a könyvvizsgálói szakma jövője nem a papírok ellenőrzésében, hanem az adatok értelmezésében rejlik. A digitalizáció, az adatvezérelt audit és a mesterséges intelligencia megjelenése mind arra utalnak, hogy a könyvvizsgálók szerepe egyre inkább tanácsadói, elemzői irányba tolódik. A jövő könyvvizsgálója nem egyszerű ellenőr, hanem olyan szakember, aki képes eligazodni a komplex rendszerekben, és aki hozzáadott értéket teremt a gazdálkodók számára. Összességében a dolgozat arra a következtetésre jut, hogy a könyvvizsgálat nem pusztán egy szabályozási követelmény, hanem a gazdasági bizalom egyik alapja. A BGYH Zrt. esettanulmánya megmutatta, hogy egy jól működő kontrollkörnyezet és egy következetes auditfolyamat képes biztosítani a pénzügyi adatok hitelességét, még akkor is, ha a működés összetett és több kockázati tényezőt tartalmaz.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	auditori jelentés, beszámoló, beszámoló könyvvizsgálata, könyvvizsgálat, könyvvizsgálat folyamata
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:03
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:03

Actions (login required)

Tétel nézet