Az X generációs vezetők és a Z generációs munkavállalók közötti kommunikációs stílusbeli különbségek - egy multinacionális vállalat példáján keresztül

Laczkó Liána (2025) Az X generációs vezetők és a Z generációs munkavállalók közötti kommunikációs stílusbeli különbségek - egy multinacionális vállalat példáján keresztül. Menedzsment Kar (2025-)-.

	PDF LaczkóLiána_FCI2NT_Szakdolgozat-2025-11.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (828kB)
	PDF biralatilap_LL.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (128kB)

Absztrakt (kivonat)

A munkahelyi kommunikáció napjaink egyik legmeghatározóbb szervezeti kihívása, különösen olyan multinacionális vállalati környezetben, ahol több generáció dolgozik együtt folyamatosan változó technológiai és kulturális feltételek mellett. A szakdolgozat központi célja az X generációs vezetők és a Z generációs munkavállalók kommunikációs stílusainak és preferenciáinak feltárása, valamint annak vizsgálata, hogy a generációs különbségek miként befolyásolják a mindennapi együttműködést, a vezető-beosztott kapcsolat minőségét és a szervezeti eredményességet. A kutatást az a kérdés vezérelte, hogy feltárjammilyen eszközök és módszerek járulhatnak hozzá a generációk közötti hatékonyabb vezetői kommunikáció megteremtéséhez, és hogyan alkalmazkodhatnak a szervezetek ahhoz a sokszínűséghez, amely az eltérő korosztályokból adódik. A dolgozat elméleti keretet nyújt a generációelméletek főbb megközelítéseiről, a kommunikáció társadalmi-kulturális kontextusairól és a vezetői kommunikáció szervezeti szerepéről. Bemutatja az X és Z generáció sajátos társadalmi hátterét, kommunikációs értékeit, technológiai kompetenciáit és munkahelyi attitűdjeit, kiemelve azokat a tényezőket, amelyek a kommunikációs stílusbeli különbségekhez hozzájárulnak. A vállalati környezet sajátosságai (mint a virtuális munkavégzés, a digitális kommunikáció szerepe vagy a kulturális sokszínűség) tovább árnyalják a generációk közötti interakciókat. A kutatás kvalitatív módszertannal valósult meg, félig strukturált interjúk alkalmazásával, amely lehetővé tette a személyes tapasztalatok és élmények mélyebb feltárását. A vizsgálat két célcsoportot érintett: öt X generációs vezetőt és öt Z generációs munkavállalót, akik mindannyian ugyanazon multinacionális vállalatnál dolgoznak. A célzott mintavétel annak biztosítására szolgált, hogy az interjúalanyok közvetlen tapasztalattal rendelkezzenek az intergenerációs kommunikáció mindennapi gyakorlatáról. Az interjúk tematikus tartalomelemzése során kirajzolódtak azok a mintázatok, kommunikációs preferenciák és konfliktuspontok, amelyek meghatározzák a két generáció közötti együttműködést. Az eredmények azt mutatják, hogy bár az X és a Z generáció kommunikációs stílusa számos ponton eltér (például a csatornahasználat, a visszajelzések elvárása, az informális és formális kommunikáció aránya vagy a személyes jelenlét megítélése), ezek az eltérések nem leküzdhetetlen akadályok, hanem inkább olyan különbségek, amelyek tudatossággal és megfelelő vezetői eszközökkel áthidalhatók. Az X generációs vezetők részéről egyértelmű alkalmazkodási tendencia figyelhető meg: aktívabban használják a digitális kommunikációs csatornákat, gyakrabban adnak visszajelzést, és nyitottabbá váltak a rugalmas, informálisabb kommunikációs stílusra. A Z generációs munkavállalók leginkább az azonnali, gyors és közvetlen kommunikációt részesítik előnyben, ugyanakkor elismerik és értékelik az X generáció tapasztalatát és személyes jelenlétét, amely biztonságot és iránymutatást nyújt számukra. A vizsgálat három hipotézise közül mindegyik igazolást nyert: (1) a generációk valóban eltérő kommunikációs csatornákat és stílusokat preferálnak; (2) a visszajelzésekkel kapcsolatos elvárásaik jelentősen különböznek; (3) a kommunikációs különbségek ugyan potenciális konfliktusforrást jelentenek, de megfelelő HR-eszközökkel, például generációs érzékenyítéssel, tréningekkel, mentorprogramokkal és strukturált kommunikációs protokollokkal igen hatékonyan kezelhetők. A dolgozat gyakorlati ajánlásokat is megfogalmaz a szervezetek számára. A kutatás eredményei alapján a generációk közötti kommunikáció fejlesztése nem csupán működési, hanem stratégiai kérdés is, amely hosszú távon hozzájárul a szervezet hatékonyságához és fenntarthatóságához. A generációs sokszínűség megfelelő kezelése olyan erőforrást jelent, amely növeli a vállalat alkalmazkodóképességét és innovációs potenciálját. A szakdolgozat végkövetkeztetése szerint a kommunikáció nem pusztán információcsere, hanem a generációk közötti kapcsolat, megértés és tudásmegosztás kulcsa. Az X és Z generáció együttműködése akkor válik igazán hatékonnyá, ha a szervezetek tudatosan támogatják a közös tanulást, az egymás iránti nyitottságot és a kölcsönös tisztelet kultúráját.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Menedzsment Kar (2025-)-

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	generációs különbségek, multinacionális vállalatok, munkahelyi kommunikáció, munkavállalás, X generáció, Z generáció
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:03
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:03

Actions (login required)

Tétel nézet