Könyvvizsgálati módszerek és folyamatok kis-, közepes és nagyvállalkozások esetén

Székely Ákos (2025) Könyvvizsgálati módszerek és folyamatok kis-, közepes és nagyvállalkozások esetén. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Székely_Ákos_MSC_PSZ_Könyvvizsgálati módszerek és folyamatok kis-, közepes és nagyvállalkozások esetén.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (10MB)
	PDF Székely Ákos_Diplomadolgozat összefoglalója.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (577kB)
	PDF biralatilap_SZÁ.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (83kB)

Absztrakt (kivonat)

Az elméleti rész célja a könyvvizsgálati szakma működésének bemutatása volt, különös hangsúlyt helyezve a könyvvizsgálati folyamat lépéseire, a kockázatfelmérés szerepére, a lényegesség meghatározására és a függetlenséget biztosító keretrendszerre. Ismertettem a könyvvizsgálat történeti fejlődését, a szabályozási környezetet, valamint a nemzetközi és hazai könyvvizsgálati standardok rendszerét, kiemelve az ISA standardok jelentőségét. A könyvvizsgálók etikai kötelezettségeinek bemutatása azért volt fontos, mert a szakma hitelessége ezekre a követelményekre épül. Részletesen kitértem arra is, hogy a piaci árverseny és az alacsony díjszintek milyen módon veszélyeztethetik a függetlenséget. A történeti áttekintés során bemutattam, hogy a könyvvizsgálat fejlődése összefügg a kettős könyvvitel elterjedésével és a tőkepiacok fejlődésével. Az IFAC és az EU 8. direktívája a könyvvizsgálat szakmai egységesítését segítette, a SOX törvény pedig a belső kontrollrendszerek és vezetői felelősség erősítésére irányult. A PCAOB kialakítása a minőségellenőrzés nemzetközi szintjét is meghatározta. A könyvvizsgálók etikai elvei mint például a ó tisztesség, tárgyilagosság, szakmai kompetencia, titoktartás és szakmai magatartás a szakma alapjai. Az IESBA kódex követelményei biztosítják ezek érvényesülését, ugyanakkor bemutattam, hogy erős árverseny mellett a függetlenség gyakorlati biztosítása komoly kihívás. A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet adnak-e a gazdálkodóról. A könyvvizsgáló megfelelő bizonyosságot gyűjt, de véleménye nem abszolút garancia, hanem szakmai következtetés. A könyvvizsgálati folyamat ismertetése során bemutattam a megbízás elfogadásának szempontjait, a lényegesség meghatározásának módszertanát és a tervezés szerepét. A lényegesség azt jelzi, milyen hibák lehetnek döntésbefolyásolók. A kockázatfelmérés az ISA 315 előírásai alapján épül fel, amely magában foglalja a gazdálkodó működésének, iparági környezetének és kontrollrendszerének megismerését. Az állítások szintjén jelentkező kockázatok és a csalási kockázatok bemutatása rávilágított arra, hogy a vezetés általi kontrollfelülírás az egyik legnehezebben azonosítható terület. Az ISA 330 szerinti kontrolltesztelés és szubsztantív eljárások biztosítják a kockázatok kezelését. A walkthrough tesztek segítik a kontrollok megértését, a mintanagyságot pedig a kontrollok gyakorisága határozza meg. Hangsúlyoztam, hogy kisvállalkozásoknál sokszor nincs kialakított kontrollrendszer, ezért a kontrolltesztelés nem alkalmazható. A könyvvizsgálati díjak kapcsán bemutattam, hogy a kötelező díjminimum hiánya erős árversenyhez vezet, ami a minőség romlásának kockázatát hordozza. A kutatás első részében a tárgyi eszközök és immateriális javak könyvvizsgálatát hasonlítottam össze egy kisvállalkozás és egy nagyvállalat esetében. A kisvállalkozás főként immateriális javakat tartott nyilván, így a vizsgálat az aktivált bérek és fejlesztési költségek részletes tesztelésére irányult. A nagyvállalat esetében összetettebb eszközállományt és alacsonyabb lényegességi szintet kellett alkalmazni. Megállapítottam, hogy a kisvállalkozások könyvvizsgálata gyakran időigényesebb lehet ha kiemelt pozícióról van szó és alacsony a lényegesség. Valamint nagyban függ a tevékenységtől is az elvégzett munka, nem csupán a a cégmérettől. A második kutatás a Benford-analízis excelben felépített vizsgálatának és a CaseWare IDEA eredményeinek összehasonlítására épült. A két módszer azonos adatkör használatával megegyező eredményt adott, de rávilágítottam arra, hogy az IDEA gyorsabb és hibamentesebb vizsgálatot tesz lehetővé, miközben vizuális és szöveges értékelést is biztosít. A Benford-törvény jól használható előszűrésként, különösen nagy adathalmazok elemzésekor. A harmadik kutatás a könyvvizsgálati díjak árbevételhez viszonyított arányát vizsgálta 207 vállalkozás alapján. Az MKKV-k medián díjaránya 0,0719 százalék volt, míg a nagyvállalatoké 0,0112 százalék. A Mann–Whitney U teszt szignifikáns különbséget mutatott, a Hodges–Lehmann mediánkülönbség pedig további megerősítést adott. A díjak relatív terhei tehát lényegesen magasabbak a kisebb vállalkozások számára. A kutatás összegzéseként megállapítottam, hogy a könyvvizsgálat módszertana egységes, de a vállalatméret, az erőforrások, az analitikák minősége és az együttműködés határozza meg a vizsgálat tényleges időigényét és minőségét. A Benford-analízis hasznos eszköz a gyakorlatban, és érdemes szoftverek irányába orientálódni a könyvvizsgálóknak, a díjak aránytalansága (ha reprezentatív vizsgálat során is hasonló eredmény jönne ki) pedig további szabályozási kérdéseket vethet fel.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	ellenőrzés számvitele, kis- és középvállalkozás - KKV, könyvvizsgálat, könyvvizsgálat folyamata, könyvvizsgálat tervezése, nagyvállalkozások
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:02
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:02

Actions (login required)

Tétel nézet