Számviteli munka digitalizációja

Puskás Kitti (2025) Számviteli munka digitalizációja. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Puskás_Kitti_MSC_számvitel_Számviteli munka digitalizációja.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF puskas_kitti_mester_biralat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (157kB)

Absztrakt (kivonat)

A diplomadolgozat a számviteli szakma digitalizációjának hatásait vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy a technológiai fejlődés miként alakítja át a szakmai folyamatokat, az információkezelést, a kompetenciakövetelményeket és a szakmai szerepeket. A téma választását az indokolta, hogy a számvitel, mint hagyományosan szabályalapú és dokumentumközpontú terület, az elmúlt évtizedben radikális technológiai átalakuláson ment keresztül. A felhőalapú könyvelés, az automatizált számlafeldolgozás, a mesterséges intelligencia (AI) és az adatvezérelt döntéstámogató rendszerek megjelenése új kihívásokat és lehetőségeket hozott a szakma számára. A kutatás célja az volt, hogy feltárja a digitalizáció gyakorlati hatásait a számviteli folyamatokra, az adatmegbízhatóságra, a szakmai hatékonyságra és a munkavállalói kompetenciákra, továbbá azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek elősegítik vagy gátolják a sikeres digitális átállást. A dolgozat kettős kutatási megközelítést alkalmazott: kvalitatív és kvantitatív módszereket egyaránt. A kvalitatív szakaszban három, különböző pozícióban dolgozó szakemberrel (vezető, könyvelő, asszisztens) készült interjú, amelyek célja a digitalizációhoz kapcsolódó szervezeti és emberi tapasztalatok feltárása volt. Az interjúk alapján megállapítható, hogy a digitalizáció nem pusztán technikai fejlesztés, hanem szervezeti kultúraváltás, amely újfajta gondolkodásmódot, tanulási folyamatot és vezetői attitűdöt igényel. Az automatizált rendszerek bevezetése egyértelműen növelte a hatékonyságot és az átláthatóságot, ugyanakkor kezdetben kihívást jelentett az alkalmazkodás, különösen az idősebb korosztály számára. Az interjúk rávilágítottak, hogy a sikeres átállás kulcsa az emberi tényező: a vezetői támogatás, a fokozatos bevezetés, a bizalom és a folyamatos képzés. A kvantitatív kutatás 226 fő bevonásával készült online kérdőív formájában. A mintában elsősorban pénzügyi tanácsadók, könyvelők, belső ellenőrök és adminisztrátorok szerepeltek, ami biztosította a szakmai reprezentativitást. A válaszadók 66%-a legalább hat év szakmai tapasztalattal rendelkezik, így a felmérés eredményei a gyakorlati tapasztalatokra épülnek. Az adatok szerint a válaszadók több mint kétharmada jelentős változást érzékelt a számviteli folyamatokban a digitalizáció hatására. A leggyakrabban használt technológiák közé tartoznak a felhőalapú könyvelőszoftverek (51,8%), az automatikus számlafeldolgozás (46,5%) és az ERP-rendszerek (36,7%). A legnagyobb előnyök az időmegtakarítás (58,8%), a pontosabb adatok elérhetősége (45,1%) és a könnyebb riportálás (33,6%) voltak. A leggyakoribb nehézségek között a technikai problémák (50,4%), az adatbiztonsági kockázatok (29,2%) és a munkatársi ellenállás (27,4%) szerepeltek. Ugyanakkor a válaszadók 75%-a egyetértett abban, hogy a digitalizáció növelte a pénzügyi adatok megbízhatóságát. A kutatás során kirajzolódott, hogy a számviteli szakma jövőjét három tényező formálja leginkább: a technológiai fejlettség és automatizálás mértéke, az emberi tényezők és digitális kompetenciák fejlesztése, valamint az adatbiztonság és etikus adatkezelés iránti elkötelezettség. A dolgozat fő következtetése, hogy a digitalizáció a számvitelben nem csupán hatékonysági kérdés, hanem szakmai identitásváltás. A könyvelők szerepe az adatbevitelről az adatértelmezés és tanácsadás irányába tolódik el. A technológia nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi szakértelmet, új feladatokat hozva létre az elemzés, az auditálás és a stratégiai döntéstámogatás területén. A mesterséges intelligencia és az automatizálás térnyerése ugyanakkor új etikai és felelősségi kérdéseket is felvet, amelyek további kutatásokat indokolnak. A dolgozat gyakorlati ajánlásokat is megfogalmazott a szakma számára. Ezek közé tartozik a gyakorlatorientált, moduláris digitális képzések fejlesztése; a vezetői változásmenedzsment szerepének erősítése; a „human-in-the-loop” elvű AI-alkalmazások bevezetése; valamint a biztonságtudatos adatkezelési kultúra kialakítása. Mindezek együtt teremthetnek olyan szakmai környezetet, amelyben a digitalizáció nemcsak technológiai fejlődés, hanem minőségi szakmai előrelépés is. A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy a digitalizációs folyamat még nem tekinthető befejezettnek. A jövőben érdemes lenne bővíteni a vizsgálatot longitudinális (idősoros) módszerekkel, hogy láthatóvá váljanak a változások hosszú távú következményei a munkahatékonyságra, a szakmai motivációra és az oktatásra. Ugyancsak indokolt nemzetközi összehasonlító kutatásokat végezni, hogy feltárhatók legyenek a magyar és más európai számviteli rendszerek digitalizációs különbségei és jó gyakorlatai. Összegzésképpen a dolgozat arra a következtetésre jutott, hogy a digitalizáció a számvitelben nem választható opció, hanem szükségszerű fejlődési irány. A technológiai innovációk hatékony alkalmazása, a szakemberek digitális kompetenciáinak fejlesztése és a biztonságos adatkezelés együttesen képezik a jövő számviteli gyakorlatának alapját. A digitalizáció végső soron nem csökkenti, hanem új dimenzióba emeli az emberi szakértelem értékét, a számviteli szakember a jövőben már nemcsak a múltat elemzi, hanem aktív formálója lesz a gazdasági döntéshozatalnak is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adatbiztonság, digitalizáció, könyvelés, mesterséges intelligencia, számvitel
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:02
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:02

Actions (login required)

Tétel nézet