Vezetői és stratégiai audit, mint a döntéstámogatás eszköze

Korcsik Viktória (2025) Vezetői és stratégiai audit, mint a döntéstámogatás eszköze. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Tamas_Viktoria_JS07AY.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (569kB)
	PDF biralatilap_alap_Korcsik Viktória.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (137kB)

Absztrakt (kivonat)

A vállalkozások sikeres működéséhez nem elég a jó ötlet és a lelkes csapat: elengedhetetlen a tudatos és fegyelmezett irányítás is. A dolgozat célja annak bemutatása volt, hogy a belső ellenőrzési rendszer, valamint a kontrolling miként járulnak hozzá a vállalati stabilitáshoz, az átláthatósághoz és a vezetői döntések minőségéhez, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások esetében. A kutatás arra világított rá, hogy a hatékonyan működő kontrollfunkciók nem csupán adminisztratív követelmények, hanem valódi versenyelőnyt biztosító eszközök. A szakirodalom áttekintése alapján látható, hogy a belső ellenőrzés szerepe az elmúlt évtizedekben jelentősen kibővült. A korábbi időszakban a belső ellenőrzésnek főként hibakeresési és megfelelőségi fókusza volt. Ugyanakkor manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés, a kockázatkezelés és a folyamatok fejlesztése. A kontrolling ezzel párhuzamosan a tervezés, az irányítás és az értékelés eszközévé vált, mivel segít átlátni a vállalati folyamatokat, értelmezni az adatokat, és előre jelezni a várható pénzügyi, működési és piaci hatásokat. Ebből kifolyólag a két terület nem elszigetelten működik, hanem egymást kiegészítve biztosítja, hogy a vállalat ne csak reagáljon a helyzetekre, hanem fel is készüljön rájuk. A kutatási eredmények megerősítették a szakirodalomból levont következtetéseket. A kérdőíves felmérés alapján a munkavállalók többsége tisztában van a szabályokkal és értékeli a visszajelzéseket, még ha azok időnként ritkábban is érkeznek, mint ideális lenne. A válaszadókat továbbá motiválja, ha azt látják, hogy az ellenőrzés nem büntető szándékkal történik, hanem a fejlődést és a hibák megelőzését szolgálja. A kutatás alapján különösen fontos eredmény, hogy a belső ellenőrzést és a kontrollingot a legtöbben nem külső kötelezettségként, hanem a vállalkozás működését támogató segítségként értelmezték, feltéve, hogy azok átláthatóak, következetesek és támogató szemléletűek. A strukturált interjúk tovább erősítették ezt a képet. A megkérdezett vezetők és szakemberek egyértelműen kiemelték, hogy a kontrollok hiánya különösen a kkv-szektorban komoly kockázatot jelenthet, hiszen sok folyamat személyhez kötött, és egy-egy hiba vagy hibás döntés jelentős pénzügyi következményekkel járhat. A strukturált interjúk alapján az interjúalanyok kiemelték, hogy tapasztalatuk szerint a kontrollrendszerek fokozatos bevezetése és fejlesztése hosszú távon kiszámíthatóságot, hatékonyságot és jobb erőforrás-gazdálkodást eredményez. A kontrolling eszközök, mint például a terv-tény elemzés, költségfigyelés, cash-flow tervezés 40 pedig nem pusztán a pénzügyi terület támogatói, hanem a mindennapi vezetői döntéshozatal alapjai. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a megfelelő belső ellenőrzés és kontrolling nem csupán „jó, ha van” eszköz, hanem alapfeltétele a stabil működésnek, még a kisebb, kevésbé formális vállalatoknál is. A vállalkozások abban az esetben képesek fenntarthatóan növekedni, ha időben felismerik a kockázatokat, hatékonyan kezelik a folyamataikat, és stratégiai szemlélettel irányítják a működésüket. Ebben a belső kontrolloknak és a kontrollingnak kulcsszerepe van, mivel adatot biztosítanak, keretet adnak, és támogatják a vezetőket abban, hogy a döntéseik nem megérzéseken, hanem tényeken alapuljanak. Összességében elmondható, hogy a dolgozat célkitűzése teljesült: bemutatta, hogy a belső ellenőrzés és a kontrolling nem pusztán a pénzügyi fegyelem eszközei, hanem szélesebb értelemben hozzájárulnak a vállalati kultúra fejlődéséhez, az átlátható működéshez és a stratégiai gondolkodáshoz. A kkv-szektor sajátosságai miatt különösen nagy jelentősége van annak, hogy ezek a rendszerek tudatosan, fokozatosan, a vállalat méretéhez és működéséhez igazítva épüljenek ki. Az eredmények azt mutatják, hogy ahol ez megtörténik, ott nemcsak a pénzügyi teljesítmény javul, hanem a szervezeten belüli együttműködés, motiváció és felelősségvállalás is erősödik – ami hosszú távon a vállalkozás versenyképességének egyik legfontosabb biztosítéka. A dolgozat eredményei rámutatnak, hogy a kontrollrendszer fejlesztése nem szükségszerűen költséges vagy bürokratikus folyamat, mivel kisebb változtatások is szignifikáns változást hozhatnak. Ilyen például a hatékonyabb működés, a kisebb kockázat és veszteség, a gyorsabb, megalapozottabb vezetői döntések, a nagyobb átláthatóság és felelősségvállalás és a stabilabb pénzügyi működés. Fontos megjegyezni, hogy a kontroll nem a bizalmat hivatott helyettesíteni, hanem megtámasztja és megerősíti azt egy jól strukturált rendszerben. A szakirodalmi keretek azt tették lehetővé, hogy a témát egy szűk körben elemezzen. A témát érdemes lehet egy nagyobb mintás kutatásban vizsgálni, külön iparági bontásban. Ilyen kutatási irány lehet a digitális kontrollmegoldások hatékonyságának elemzése, a kontrollrendszerek és vállalati növekedési szakaszok összevetése, a vezetői és munkavállalói percepciók mélyebb összehasonlítása. Ezek az irányok tovább finomíthatják a kkv-k kontrollrendszereinek megértését és fejlesztési gyakorlatát.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	belső ellenőrzés, döntéstámogatás, gazdasági vezető, kis- és középvállalkozás - KKV, kontrolling, stabilitás, vezetői döntés(ek)
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:02
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:02

Actions (login required)

Tétel nézet