Digitalizáció a számvitelben. A mesterséges intelligencia a számvitel és könyvvizsgálat világában.

Baráti Bálint (2025) Digitalizáció a számvitelben. A mesterséges intelligencia a számvitel és könyvvizsgálat világában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Baráti Bálint_MSC_Számvitel_A mesterséges intelligencia a számvitel és könyvvizsgálat világában.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF biralatilap_alap_Baráti Bálint.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (157kB)

Absztrakt (kivonat)

Abstract A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése az elmúlt években gyökeresen átalakította a gazdaság és a számvitel világát. A dolgozat célja annak bemutatása, hogy az MI miként formálja át a számviteli és könyvvizsgálati folyamatokat, milyen előnyökkel és kockázatokkal jár alkalmazása, valamint hogy milyen új etikai, jogi és szakmai kérdéseket vet fel a technológia térnyerése. A kutatás középpontjában annak vizsgálata áll, hogy az MI milyen mértékben képes automatizálni a rutinszerű feladatokat, és ezzel párhuzamosan milyen szerep marad az emberi szakértelemnek a döntéshozatalban és az ellenőrzési folyamatokban. A dolgozat első része a számvitel digitalizációs folyamatának történeti és technológiai hátterét tekinti át, kiemelve az ERP-rendszerek, a felhőalapú könyvelés és az automatizált adatfeldolgozás szerepét. Ezek a rendszerek alapvető feltételt teremtenek az MI bevezetéséhez, mivel biztosítják a strukturált, integrált és valós idejű adathozzáférést. A robotizált folyamatautomatizálás (RPA) révén számos ismétlődő, szabályalapú feladat automatizálható, ami csökkenti az emberi hibák számát és növeli a hatékonyságot. Az RPA és az MI együttes alkalmazása lehetővé teszi az intelligens, tanulásra képes rendszerek használatát, amelyek képesek az adatok elemzésére, mintázatok felismerésére és döntési javaslatok megfogalmazására. A kutatás részletesen ismerteti az MI elméleti alapjait is, bemutatva a gépi tanulás, a neurális hálók és a természetes nyelvfeldolgozás működési elvét. E technológiák képezik a modern MI-rendszerek magját, amelyek képessé váltak a hatalmas adatmennyiségek feldolgozására, a trendek felismerésére és az automatizált döntéshozatal támogatására. A dolgozat külön figyelmet szentel a generatív MI-nek is, amely új dimenziókat nyit a szöveges, képi és hangalapú adatelemzésben, ugyanakkor komoly etikai és adatvédelmi kihívásokat is felvet. A gyakorlati részben saját elemzéseken keresztül vizsgálom az MI gyakorlati alkalmazhatóságát a számviteli munkában. A kutatás során négy különböző számviteli feladatot – köztük kontírozási és beszámolókészítési példákat – hajtottam végre manuálisan és mesterséges intelligencia segítségével, az eredményeket pedig összevetette hatékonysági, pontossági és hibaarány szempontjából. Ezenkívül a Cargill Magyarország Zrt. három üzleti évének pénzügyi beszámolóját elemeztem különböző mutatók segítségével, összehasonlítva az emberi elemzés és az MI által készített értékelések eredményeit. Az összevetések azt mutatták, hogy az MI jelentősen gyorsíthatja az adatfeldolgozást és képes a hibák azonosítására, ugyanakkor az emberi szakmai kontroll nélkülözhetetlen a számviteli döntések hitelességének biztosításához. A dolgozat kiemeli, hogy a mesterséges intelligencia nem a számviteli szakma megszüntetését, hanem annak átalakulását hozza el. A könyvelők és könyvvizsgálók szerepe fokozatosan eltolódik az adatrögzítői feladatoktól az elemzői és döntéstámogató tevékenységek irányába. A digitális rendszerek és az MI alkalmazása révén a szakembereknek egyre inkább adatértelmezői, stratégiai tanácsadói szerepben kell helytállniuk. A technológiai fejlődés tehát új kompetenciák elsajátítását követeli meg, mint például az adatelemzési ismeretek, a rendszerszemlélet és az etikai felelősség tudatos kezelése. A mesterséges intelligencia számviteli alkalmazásával kapcsolatban a dolgozat tárgyalja az adatvédelem, az információbiztonság és a felelősségvállalás kérdéseit. A személyes és pénzügyi adatok kezelése során elengedhetetlen a GDPR-előírások betartása, valamint az adatminimalizálás és az átláthatóság elvének alkalmazása. A döntéshozatal automatizálása csak akkor lehet jogszerű és etikus, ha biztosított az emberi beavatkozás lehetősége és a döntési folyamat visszakövethetősége. Az MI-rendszerek üzemeltetőinek ezért egyértelműen meg kell határozniuk a felelősségi köröket, és gondoskodniuk kell a felhasznált algoritmusok és adatok etikus működéséről. A dolgozat végkövetkeztetése szerint a mesterséges intelligencia a számvitel és a könyvvizsgálat területén nem csupán technológiai újítás, hanem szemléletváltás is. Hosszú távon a legnagyobb értéket nem az automatizálás, hanem az adatvezérelt gondolkodás, az elemzői szemlélet és az ember–gép együttműködés jelenti. Az MI képes támogatni a döntéshozatalt, növelni a folyamatok hatékonyságát és pontosságát, de a szakma alapelve – a felelősségteljes és átlátható pénzügyi információszolgáltatás – továbbra is az emberi tudáson és ítélőképességen alapul. A kutatás így arra a következtetésre jut, hogy a számvitel jövője nem az MI uralma, hanem az MI-vel való partnerség irányába tart, amelyben a technológia a szakmai gondolkodás kiterjesztéseként szolgál.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	audit, automatizáció - automatizálás, könyvvizsgálat, mesterséges intelligencia, számvitel
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:01
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:01

Actions (login required)

Tétel nézet