A magyar lakáspolitika és lakáspiac kölcsönhatásai 2010–2025 között

Muzamel Petra (2025) A magyar lakáspolitika és lakáspiac kölcsönhatásai 2010–2025 között. Menedzsment Kar (2025-)-.

	PDF EJ69AF_Szakdolgozat_Muzamel_Petra.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Muzamel Petra_EJ69AF_biralatilap_alap_25_12_16.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (84kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatban vizsgált téma iránti érdeklődésem személyes élményekből és mindennapi tapasztalatokból is ered. Mint fiatal felnőtt, akinek a saját lakáshoz jutás is a közeljövőbeli céljai között szerepel, közvetlenül tapasztalom a magyar lakáspiac változásait. Az árak dinamikája, a különböző támogatási programok elérhetősége, valamint a hitelfelvételi lehetőségek mind olyan tényezők, amelyek kölcsönhatásban vannak a családalapítási döntésekkel és a pénzügyi tervezéssel. A személyes tapasztalat tehát egyaránt motivációt és szemléleti alapot ad a kutatás számára, hiszen nemcsak elméleti, hanem gyakorlati vonatkozása is van a témának. A szakirodalmi áttekintés és a statisztikai elemzések során célom, hogy részletesen bemutassam a lakáspiac főbb folyamatait 2010 és 2025 között, különös tekintettel néhány makrogazdasági tényezőre, mint a reálbérek alakulása, a kamatszint változásai és a lakásvásárlási hajlandóság. Ezen kívül a dolgozat feltárja az állami támogatások hatását a keresletre és az árakra, valamint vizsgálja a válságok – különösen a COVID-19 járvány – következményeit a lakáspiac szerkezetére és működésére vonatkozóan. A lakáspiac elemzése nem csupán gazdasági, hanem társadalmi kérdés is: a lakáshoz jutás lehetősége jelentősen befolyásolja az életminőséget, a családalapítás időpontját és a pénzügyi stabilitást. A kutatásban külön hangsúlyt kapnak a területi különbségek: Budapest és a vidéki nagyvárosok lakáspiacának eltérései, az agglomerációs folyamatok és a kisebb települések helyzete. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a lakáspiac egészét átfogóan értékeljük, és a változások okait több szempontból is megvilágítsuk. A dolgozat módszertanában másodlagos adatokra támaszkodom, mint például a KSH, MNB és GKI statisztikái. A vizsgálat során kiemelt figyelmet kapnak a lakáspiaci ciklusok, amelyek a fellendülések és visszaesések váltakozásával jellemezték az elmúlt időszakot. Bemutatom, hogy a makrogazdasági környezet – különösen az infláció és a reálbérek változása – miként befolyásolta a lakások iránti keresletet, a hitelpiaci feltételek alakulása pedig hogyan hatott a finanszírozási lehetőségekre. Az árképzést meghatározó tényezők mellett a bérleti piacra is kitérek, hiszen a bérleti díjak és a tulajdonszerzés lehetőségei szorosan összefüggenek. A COVID–19 válság példája jól mutatja, hogy a külső sokkok milyen gyors és sokrétű változásokat idézhetnek elő, a kereslet szerkezetétől kezdve a területi eltérésekig. A dolgozat másik fő pillére az állami lakáspolitika és a szabályozási környezet vizsgálata. Az olyan támogatási formák, mint a CSOK, a Babaváró hitel vagy a Zöld Otthon Programok, érdemben befolyásolták a keresletet, ugyanakkor hozzájárultak az árak emelkedéséhez is. A szabályozási változások – például az áfa és illetékek módosítása, valamint az építőipari 5 szabályozások – közvetlenül érintették a piac kínálati oldalát is. Mindezek mellett a bérlakáspiac szabályozása és annak hiányosságai szintén fontos szerepet játszanak a lakhatási lehetőségek alakulásában. A területi különbségek elemzése a dolgozat egyik legérdekesebb része. Magyarországon markáns eltérések figyelhetők meg Budapest, a vidéki nagyvárosok és a kisebb települések lakáspiacán. Az agglomerációs folyamatok és a szuburbanizáció hatására új társadalmi gazdasági mintázatok alakultak ki, míg az üdülőövezetek sajátos dinamikával rendelkeznek, hiszen ott gyakran a befektetési szempontok dominálnak. Az új és használt lakások kínálatának vizsgálata pedig lehetőséget ad arra, hogy megértsük a lakáspiaci szerkezet változását és az elérhetőség kérdését. A dolgozat célja tehát, hogy átfogó képet nyújtson a magyar lakáspiac elmúlt másfél évtizedéről, bemutatva a gazdasági, társadalmi és állami tényezők kölcsönhatásait, valamint személyes szempontból is reflektálva a lakáshoz jutás kihívásaira. A dolgozat feltételezése szerint az állami lakástámogatások, mint a CSOK, a Babaváró, a Zöld Otthon Program és az Otthon Start, hozzájárultak a lakáspiaci kereslet élénkítéséhez, ugyanakkor az átlagos lakásárak emelkedését is előidézték. A kutatás központi kérdése, amelyre a dolgozat választ keres, hogy hogyan befolyásolták az állami támogatások és makrogazdasági tényezők a magyar lakáspiac áralakulását, keresleti és kínálati viszonyait 2010 és 2025 között. A kutatás során szerzett ismeretek nemcsak az elméleti tudásomat bővítik, hanem gyakorlati haszonnal is szolgálhatnak mind a fiatal generációk, mind a döntéshozók számára, hozzájárulva a jövőbeli pénzügyi döntések megalapozásához.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Menedzsment Kar (2025-)-

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	2008-as válság, deviza, hitelfajták, ingatlanpiac, lakás célú hitel(ek), lakáspiac, lakáspolitika
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:00
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:00

Actions (login required)

Tétel nézet