A munkaviszonyból származó jövedelem közterhei Magyarországon és európai uniós országokban Rejtett munka, nyílt probléma

Czeglédi Zsolt (2025) A munkaviszonyból származó jövedelem közterhei Magyarországon és európai uniós országokban Rejtett munka, nyílt probléma. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Czeglédi Zsolt APJYW6 Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (801kB)
	PDF MA_Czeglédi Zsolt_Előmunka adóterhe.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (83kB)

Absztrakt (kivonat)

A munkaviszonyból származó jövedelmek adó- és járulékterhei érdemi hatást gyakorolnak a munkaerőpiac működésére és elsődleges szerepet játszanak az állam finanszírozásában. A magas adóterhek megdrágítják a legális foglalkoztatás költségeit és csökkentik a bruttó és nettó béreket. A magas adóterhek torzíthatják a munkaerőpiacot és ösztönözhetik a jövedelmek eltitkolását is. Magyarország élen járt sokáig Európában a munkát terhelő közterhek nagyságának terén. 2010 előtt az átlagbérre rakódó adóék meghaladta az 50%-ot, az állam a bérköltség több mint felét elvonta adók formájában. Mindez erős gazdasági kényszert okozott az adók be nem fizetésére. Az 1990-es években a rejtett gazdaság a GDP mintegy egynegyedét tette ki, ez a 2010-es évekre hozzávetőleg egyötödre mérséklődött. A posztszocialista országokban hasonló mintázat volt megfigyelhető, a gyengébb intézményi bizalom és az alacsonyabb adómorál miatt nagyobb az informális szektor ezen országokban. A klasszikus közgazdasági szemlélet szerint az adófizetés elkerülése racionális kalkuláció eredménye, amely függ az adóterhek nagyságától és a lebukás kockázatától. Az újabb kutatások ezzel szemben a társadalmi normák és intézményi tényezők szerepét is hangsúlyozzák. A tax morale megközelítés szerint az adófizetési hajlandóságot meghatározza, hogy az emberek erkölcsi kötelességnek tekintik-e az adózást, bíznak-e benne, hogy a befizetett közterheket igazságosan és hasznosan költik-e el. Empirikus vizsgálatok igazolják, hogy ahol erősebb a közbizalom és méltányosabbnak tartják a gazdasági szereplők adórendszert, ott még magas adókulcsok mellett is kisebb az adóelkerülés. A szakdolgozat kutatásában azt vizsgáltam, miként függ össze a munkajövedelmek adóterhelése és a feketefoglalkoztatás Magyarországon (európai uniós kitekintéssel), az attitűdök szerepét is figyelembe véve. Három hipotézist teszteltem: 1. a munkáltatók és munkavállalók adóelkerüléssel kapcsolatos attitűdjei érdemben befolyásolják a feketefoglalkoztatás mértékét, 2. az adóék csökkentése önmagában csak korlátozottan képes visszaszorítani az informális gazdaságot, 3. az adómorál hatása legalább olyan meghatározó a rejtett gazdaság nagyságában, mint a tényleges adóteher. A kvantitatív elemzés nemzetközi összehasonlítást és idősoros hazai vizsgálatot egyaránt alkalmazott. Egyrészt elemeztem, hogyan alakul az EU egyes tagállamaiban a munkára rakódó adóteher és a rejtett gazdaság aránya, másrészt áttekintettem a magyarországi folyamatokat 2010–2022 között. Az elemzés megbízható adatforrásokra épült, és a kapcsolatokat korrelációs, illetve regressziós módszerekkel vizsgáltam. Az eredmények szerint Magyarország továbbra is a legmagasabb adóterhelésű országok közé tartozik a munkaerőpiacot vizsgálva. A 2010 utáni adópolitikai reformok valamelyest csökkentették a munkára rakódó adóék szintjét, körülbelül 50%-ról 40%-ra, ezzel párhuzamosan a rejtett gazdaság aránya csak mérsékelten esett vissza, körülbelül 25%-ról 20%-ra. Az idősoros elemzés alapján 2010–2022 között az adóék csökkenése és a feketegazdaság visszaszorulása között nem volt szignifikáns kapcsolat. Az adócsökkentések önmagukban nem hoztak arányos javulást az informális szektor méretében. Korábbi elemzések is jelezték, hogy a túlzott adók hozzájárulnak az adók elkerüléséhez. A kutatás rávilágított, hogy a berögzült informális gyakorlatokat pusztán adópolitikai eszközökkel nehéz felszámolni. Nemzetközi összehasonlításban igaz, hogy magas adókulcsok esetén általában nagyobb a feketegazdaság, ám vannak ellenpéldák. Néhány északnyugat-európai országban a magas adóterhelés ellenére is kicsi az informális szektor a magas adófizetési kultúra és a kormányzatok működésével kapcsolatos magas bizalmi szint miatt. A vizsgálat tanulsága szerint a feketefoglalkoztatás érdemi visszaszorítása többoldalú stratégiát igényel. Egyrészt törekedni kell a munkára rakódó közterhek ésszerű mérséklésére valamint az adórendszer egyszerűsítésére, hogy a túlzott elvonás ne szorítsa vissza a legális foglalkoztatást. Másrészt elengedhetetlen az adófizetési morál és a közbizalom erősítése, növelni kell a közteherviselés igazságosságát és átláthatóságát, valamint határozottan fellépni a korrupció ellen, hogy a gazdasági szereplők közül minél többen úgy gondolják megéri becsületesen adót fizetni. Egy felmérés szerint a korrupciós botrányok idején romlik az adófizetési morál, ami jelzi, hogy a közbizalom erősítése nélkül nehéz tartós eredményt elérni. Szükség van emellett a hatósági ellenőrzésekre és szankciókra is, valamint mindezt ki kell egészíteni a szemléletformálással, hogy tovább lehessen csökkenteni a láthatatlan gazdaságot.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adó, foglalkoztatás, jövedelem áramlás, közteher, munka
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:00
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:00

Actions (login required)

Tétel nézet