ESG felkészülés – lehetőségek és kihívások egy hazai vállalat példáján keresztül

Csóti Dóra (2025) ESG felkészülés – lehetőségek és kihívások egy hazai vállalat példáján keresztül. Menedzsment Kar (2025-)-.

	PDF Csóti Dóra_TRQU00_GM.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (5MB)
	PDF CsótiDóra.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (83kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom középpontjában egy magyarországi vállalat ESG kötelezettségre való felkészülése áll. A téma a vállalat mindennapjaiban szerepet kap, hiszen az egyre szigorodó törvények és a piaci elvárásoka fenntarthatósági követelményeket magasabb szintre emelik a vállalatok életében. A téma aktualitását az adja, hogy napjaink gazdasági és társadalmi kihívásai, mint a klímaváltozás, az erőforrások kimerülése, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek és a nemzetközi bizonytalanságok, olyan globális nyomást helyeznek a szervezetekre, amely mellett a felelős működés már nem választás, hanem kötelesség. A 2023. évi CVIII. törvény és a kapcsolódó uniós szabályozások tovább erősítik ezt az irányt, hiszen kötelező jelentéstételi elvárásokat rónak a cégekre, amelyeknek immár transzparensen kell beszámolniuk környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményükről. A dolgozat első felében az ESG fogalmát, történeti hátterét és szerepét mutatom be. Rávilágítok arra, hogyan vált a pénzügyi mutatókon túlmutató értékelési szempontrendszerré, amely a vállalatok teljes működését átformálja. Ismertetem a nemzetközi és európai szabályozási kereteket, különös tekintettel a CSRD-re, valamint bemutatom az ESG és a CSRD eltéréseit. Ezen a ponton különösen fontos volt tisztázni, hogy míg az ESG egy szélesebb vállalatirányítási keret, addig a CSRD egy konkrét jelentéstételi kötelezettség, amely egységes és számonkérhető elvárásokat fogalmaz meg az EU területén működő cégek számára. A szabályozási háttér bemutatása után áttekintem a nemzetközi és hazai vállalati gyakorlatokat. A kutatások és vállalati példák azt mutatják, hogy bár az ESG sokak szemében még mindig adminisztratív teherként jelenik meg, valójában komoly versenyelőnyt is jelenthet. Az energiahatékonysági beruházások, a körforgásos gazdaság eszközei, a munkavállalói jólléti programok és az etikus vállalatirányítás megerősítése mind olyan területek, amelyek hozzájárulnak a vállalat reputációjához és fenntartható növekedéséhez. A dolgozat fókusza azonban egy hazai nagyvállalat ESG-felkészülésének primer vizsgálata volt. Ennek érdekében kvalitatív és kvantitatív kutatást is végeztem. A kvalitatív kutatás keretében négy kulcsvezetővel: az ügyvezető igazgatóval, a HR vezetővel, a beszerzési vezetővel és az EHS menedzserrel készítettem félig strukturált interjúkat. A beszélgetések célja az volt, hogy feltárjam a vezetői perspektívákat az ESG beépüléséről, az előttük álló kihívásokról, a vállalat jelenlegi felkészültségéről és fejlesztési igényeiről. Az interjúk alapján egyértelművé vált, hogy a vezetés elkötelezett az ESG integrációja mellett, és felismeri annak stratégiai jelentőségét. Ugyanakkor mindannyian hangsúlyozták, hogy az adatgyűjtési rendszer kiépítése, az egységes folyamatok kialakítása és az emberi erőforrás biztosítása jelenleg komoly kihívást jelent. Kiderült továbbá, hogy az ESG tevékenységek jelenleg töredezettek, az egyes részlegek más-más érettségi szinten állnak, és hiányzik a teljes vállalaton átívelő koordináció. A kvantitatív kutatás a munkavállalók szemléletét vizsgálta online kérdőív segítségével. A visszaérkezett válaszok alapján megállapítható, hogy a dolgozók túlnyomó része már hallott az ESG-ről, és felismeri annak alapvető jelentését. A válaszok azt mutatják, hogy a munkavállalók leginkább az energiahatékonysági fejlesztéseket, a hulladékkezelési szabályzatot, valamint a munkavállalók egészségügyi és továbbképzési programjait tekintik az ESG gyakorlati megvalósulásának. Emellett kiderült, hogy a dolgozók nyitottak a képzésekre, ugyanakkor hiányolják az átlátható, rendszeres kommunikációt a vállalat ESG-céljairól. A primer kutatás összegzése rávilágított arra, hogy a vállalat elkötelezett az ESG-területek fejlesztésében, a vezetők hosszú távú stratégiai lehetőséget látnak benne, a munkavállalók pedig fogékonyak az új irányokra. Ugyanakkor több fejlesztendő terület is kirajzolódott: fejlettebb digitális adatkezelési rendszerekre, erősebb belső kommunikációra, a szervezet egészét átfogó ESG-koordinációra és a beszállítók tudatosabb bevonására van szükség. A dolgozat végkövetkeztetése szerint az ESG nem pusztán törvényi megfelelés, hanem a vállalati identitás és működés kulcsfontosságú része. A vizsgált vállalat jó alapokkal rendelkezik, de ahhoz, hogy a fenntarthatóság valóban a mindennapok részévé váljon, elengedhetetlen a kultúraszintű integráció. Ha ez sikerül, az ESG nem csupán kötelezettség lesz, hanem valós értéket teremtő, innovációt ösztönző és hosszú távú versenyelőnyt biztosító tényezővé válhat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Menedzsment Kar (2025-)-

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	CSR, EU és Magyarország, fenntarthatóság, gyakorlati alkalmazás, visszacsatolás
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:00
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:00

Actions (login required)

Tétel nézet