Hitelintézetek vállalati kockázatkezelési gyakorlata

Szabó Gábor (2025) Hitelintézetek vállalati kockázatkezelési gyakorlata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Szabó Gábor_KP4H6Y.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Szabó Gábor_Bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (143kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a banki kockázatkezelés egyik kiemelten fontos területével, a vállalati kockázatkezeléssel fogok foglalkozni. E téma aktualitását és relevanciáját az elmúlt évek pénzügyi, gazdasági és társadalmi változásai különösen megerősítették, hiszen a globális gazdasági környezet instabilitása, valamint a koronavírus-járvány hatásai világszerte komoly kihívások elé állították a pénzügyi intézményeket és a vállalatokat egyaránt. Dolgozatomban a banki kockázatkezelés alapvető elméleti kereteinek bemutatását követően részletes betekintést szeretnék nyújtani abba, hogy a COVID–19 világjárvány milyen módon és mértékben befolyásolta a magyar gazdaság működését, különösen a vállalatok és a bankok működését. A vizsgálat során kiemelt figyelmet fordítok a járvány idején meghozott fiskális és monetáris intézkedésekre, amelyek célja a gazdasági visszaesés mérséklése, a vállalatok likviditásának fenntartása, illetve a banki hitelállományok minőségének megőrzése volt. A COVID–19 válság a magyar banki hitelezés szempontjából azért is tekinthető különösen érdekes és rendkívüli időszaknak, mert olyan, korábban példátlan gazdasági környezetet teremtett, amelyben a kockázatkezelési, prudenciális és hitelezési gyakorlatokat rövid idő alatt kellett új alapokra helyezni. A járvány első hulláma alatt a vállalatok jelentős része szembesült bevételkieséssel, likviditási problémákkal, illetve termelésük átmeneti leállásával. Ezzel párhuzamosan a bankoknak nem csupán a hitelportfóliók romlásának veszélyével kellett számolniuk, hanem azzal is, hogy a fizetési moratórium bevezetése gyökeresen átalakította a hitelminősítés és kockázatmérés megszokott folyamatait. A hitelintézetek számára új kihívást jelentett a kockázatok dinamikus újraértékelése, a távmunka és digitalizált ügyfélkiszolgálás gyors elterjesztése. E rendkívüli helyzet tehát nem csupán rövid távú működési alkalmazkodást követelt meg, hanem hosszabb távon is hozzájárult a banki kockázatkezelés kultúrájának fejlődéséhez és a pénzügyi szektor ellenálló képességének megerősödéséhez. A 2019-es bázisév bevonása lehetővé teszi a járvány előtti állapot összevetését a későbbi, már a válság által befolyásolt adatokkal, noha a korábbi évek – például 2018 – adatai a bankok eltérő adatszolgáltatási gyakorlata miatt nem képezik a vizsgálat részét. Az elemzés során a Magyar Nemzeti Bank, valamint a hazai nagybankok által közzétett statisztikai adatokra, éves jelentésekre és kockázati beszámolókra támaszkodom, amelyek alapján az alábbi kutatási kérdések megválaszolására törekszem: (1) Hogyan alakult az aggregált vállalati hitelállomány mértéke a vizsgált 2019 és 2021 közötti időszakban? (2) Hogyan alakult a magyar nagybankok, illetve bankrendszer vállalati portfólió minősége 2019 és 2021 között? (3) Milyen iparágakat érintett jelentősen a COVID-19 pandémia és azon iparágak esetén hogyan változott a hitelportfólió minőség? (4) Hogyan hatott a koronavírus járvány hatására bevezetett fizetési moratórium a portfólióminőségre 2020-ban és 2021-ben? A negyedik kutatási kérdés kapcsán fontos megemlíteni, hogy a 2020 márciusában bejelentett fizetési moratórium meghatározó szerepet játszott a vállalati portfóliók minőségének alakulásában. A moratórium eredetileg ideiglenes intézkedésnek indult, azonban többszöri hosszabbítással egészen 2022. december 31-ig érvényben maradt. Bár a dolgozatomban elérhetőek a 2022-es évre vonatkozó releváns adatsorok is, a kutatásom időintervallumát 2021 végéig húztam meg. Ennek az az oka, hogy a 2022-es év során már más, jelentős hatású események – például az orosz–ukrán háború februári kitörése, valamint az abból fakadó energiaválság – is érdemben befolyásolták a vállalati hitelállományok minőségét, így az adatok tisztán a pandémia hatásait már nem tükrözik. A magyar bankrendszer és a hazai nagybankok vállalati hitelezési gyakorlatának elemzését követően a dolgozat zárófejezetében levonom a kutatás során kapott eredményekből adódó következtetéseket, válaszolok az előzetesen megfogalmazott kutatási kérdésekre, továbbá megosztom saját véleményemet és a vizsgálat során leszűrt tanulságaimat is. A kutatás módszertana kizárólag szekunder adatgyűjtésen alapul. Az elemzés forrásai elsősorban a bankok és bankcsoportok éves pénzügyi beszámolói, a Magyar Nemzeti Bank rendszeresen publikált statisztikai adatai, valamint különböző kockázati jelentések. Primer adatgyűjtésre vagy kérdőíves felmérésre nem kerül sor, mivel a kutatás célja nem az egyes intézmények belső kockázatkezelési gyakorlata, hanem a magyar bankrendszer vállalati hitelezési trendjeinek és azok minőségi változásainak makroszintű feltárása.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bank(ok), kockázatkezelés, koronavírus-járvány (COVID-19), nagybankok, vállalati hitelezés
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:00
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:00

Actions (login required)

Tétel nézet