Érzelmi kötődés és üzleti racionalitás: a társas érzelmi vagyon szerepe a családi vállalkozások generációváltásra való felkészülésében

Szabó Blanka (2025) Érzelmi kötődés és üzleti racionalitás: a társas érzelmi vagyon szerepe a családi vállalkozások generációváltásra való felkészülésében. Menedzsment Kar (2025-)-.

	PDF Szabó_Blanka_MSC_VF_Érzelmi kötődés és üzleti racionalitás_ a társas érzelmi vagyon szerepe a családi vállalkozások generációváltásra való felkészülésében.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Összefoglaló_MK_VF_2025_Szabó_Blanka_L3BMCS.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (162kB)
	PDF biralat_szabo blanka.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (93kB)

Absztrakt (kivonat)

A családi vállalkozások a magyar gazdaság meghatározó pillérei, hiszen a hazai kis- és középvállalkozások jelentős része családi tulajdonban működik. E vállalkozások egyszerre hordoznak üzleti és érzelmi sajátosságokat, amelyek együttesen formálják működésüket, döntéshozatali folyamataikat és hosszú távú fennmaradásukat. A szakdolgozat fókuszában a generációváltásra való felkészülés áll, amely a családi vállalkozások egyik legkritikusabb, sokszor túlélési szempontból is meghatározó szakasza. A kutatás célja feltárni, hogyan készülnek fel a magyar családi vállalkozások az utódlásra, milyen kihívások jelennek meg a folyamat során, továbbá milyen szerepet játszik a társas érzelmi vagyon (Socioemotional Wealth – SEW) a vezetés átadásában. A dolgozat emellett részletesen elemzi a generációk közötti eltéréseket és a külső szakértők bevonásának jelentőségét is. A dolgozat elméleti része 5 nagy témakört dolgoz fel: a családi vállalkozások fogalma, típusai és strukturális jellemzői; a család és az üzlet összefonódásából fakadó sajátosságok, például szerepkonfliktusok, érzelmi kapcsolódások és a családi háttér hatása az üzleti működésre; a generációváltás elméleti háttere, a sikeres utódlás feltételei és tipikus problémák; a társas érzelmi vagyon fogalma és dimenziói, valamint ezek hatása a döntéshozatalra és az utódlás folyamatára; és a generációs különbségek és külső szereplők bevonása a felkészülésbe. A dolgozat empirikus része kvalitatív kutatáson alapul, amelyben három magyar családi vállalkozással (elődökkel és utódokkal) készült félig strukturált interjú került elemzésre. A vizsgált vállalkozások különböző iparágakban működnek, eltérő méretűek és más életciklus-fázisban állnak, ami lehetővé teszi a generációváltás sokszínű tapasztalatainak értékelését. Az elemzés négy fő kérdéskörre koncentrál: a generációváltásra való felkészülés módjai, a társas érzelmi vagyon szerepe és megnyilvánulása a döntéshozatalban, külső szereplők bevonásának formái és hatékonysága, valamint generációs eltérések az értékrendben és jövőképekben. A kutatás eredményei szerint a családi vállalkozások döntéshozatalát a társas érzelmi vagyon minden esetben erősen formálja. A családi kontroll megőrzése, a családi névhez és örökséghez fűződő kötődés, valamint az érzelmi biztonság iránti igény jelentős mértékben befolyásolja az utódlással kapcsolatos döntéseket. A vállalkozások többségében az alapító generáció erős kötődést mutat a céghez, ami gyakran késlelteti vagy bizonytalanná teszi az átadási folyamatot. A fiatalabb generáció ugyanakkor innovációbarátabb, nyitottabb a professzionális működésre és a modern menedzsment eszközeire. E generációk eltérő értékrendje konfliktusokat is generálhat, de megfelelő kommunikáció és fokozatos bevonás mellett ezek a különbségek kifejezetten erősíthetik a vállalkozás megújulását. Az eredmények rávilágítanak arra is, hogy a külső tanácsadók, mentorok és szakmai vezetők bevonása több esetben kulcsfontosságú elemnek bizonyulhat a sikeres utódlás megtervezésében. Külső szakértők hozzájárulnak a családi és üzleti érdekek összehangolásához, csökkentik az érzelmi torzításokat, támogatják a professzionalizációt és elősegítik a konfliktusok konstruktív kezelését. Ennek ellenére a vizsgált vállalkozások csak részben, óvatosan nyit a külső segítség irányába. Az interjúalanyok egybehangzóan úgy vélik, hogy a generációváltás sikerességének nélkülözhetetlen feltételei közé tartozik a hosszú távú tervezés, a fokozatos felelősségátadás, a bizalom, az őszinte kommunikáció és a családi értékek tudatos megőrzése. A szakdolgozat összességében arra a következtetésre jut, hogy a generációváltás nem kizárólag vezetési vagy szervezeti kérdés, hanem mélyen érzelmi, identitásbeli és kapcsolati folyamat. A társas érzelmi vagyon megértése és tudatos kezelése döntően járul hozzá ahhoz, hogy a családi vállalkozások képesek legyenek sikeresen átadni az irányítást, miközben megőrzik értékeiket, örökségüket és hosszú távú stabilitásukat. Úgy gondolom, hogy a társas érzelmi vagyon értékek nem csak megőrizni való örökségek: aktív alakításuk révén a generációváltás nem csupán egy lezáruló szakaszt, hanem egy új minőségi korszak kezdetét is jelentheti a családi vállalkozások számára.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Menedzsment Kar (2025-)-

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vállalkozásfejlesztés

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	családi vállalkozások, generációs különbségek, generációváltás, külső segítők, társas érzelmi vagyon
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 10:59
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 10:59

Actions (login required)

Tétel nézet