Az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. és a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. pénzügyi kontrollinggal kapcsolatos összehasonlító elemzése beszámolók információi alapján

Pécsi Júlia (2025) Az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. és a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. pénzügyi kontrollinggal kapcsolatos összehasonlító elemzése beszámolók információi alapján. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Pécsi_Júlia_MSC_PÜ_Az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt és a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt pénzügyi kontrollinggal kapcsolatos összehasonlító elemzése beszámolók információi alapján.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF biralatilap_alap_mester_Pécsi.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (85kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat célja annak feltárása volt, hogy a két legjelentősebb hazai diszkontlánc, az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. és a Lidl Magyarország Bt. miként gazdálkodik erőforrásaival, milyen tényezők határozzák meg leginkább pénzügyi teljesítményüket, és melyik vállalat képes hatékonyabban működni a magyar élelmiszer kiskereskedelmi piacon.A kutatás alapját a nyilvánosan elérhető éves beszámolók adatai képezték, amelyek alapján különböző pénzügyi mutatókat vizsgáltam. Többek között kitértem a vállalatok eszköz- és forrásszerkezetére, a bevételek és ráfordítások alakulására, valamint a tőkeszerkezetre, jövedelmezőségi, likviditási, eladósodottsági és hatékonysági mutatókra.A kutatás eredményei azt mutatták, hogy bár a Lidl és az Aldi hasonló üzleti modell alapján, azonos piaci szegmensben működik, a magyarországi leányvállalataik pénzügyi teljesítménye között mégis jelentős eltérések tapasztalhatók.Az árbevétel alakulása alapján mindkét vállalat növekedést mutatott, azonban 2021-től a Lidl forgalma gyorsabb ütemben emelkedett az Aldiéhoz képest. A 2024-es év végére a Lidl árbevétele 2,55-szöröse lett az Aldi árbevételének, elérve az 1 326 milliárd forintot. Ezzel pedig megtartotta 2020 óta töretlen piacvezető pozícióját a hazai élelmiszer kiskereskedelmi szektorban. Az eltérések azonban nem csak az árbevétel nagyságában mutatkoznak meg, hanem az eszköz-forrás összetételben is. Az Aldinál a forgóeszközök dominálnak, míg a Lidl esetében a befektetett eszközök adják az összes eszköz több mint 60%-át, ami aktív beruházási politikára utal. Az Aldinál a veszteséges működés következtében csökkent a pénzeszközök és a saját tőke nagysága, miközben a vállalat főként rövid lejáratú, elsősorban szállítói kötelezettségekre támaszkodott.Áttérve a tőkeszerkezetre azt lehet mondani, hogy a Lidl tőkeszerkezete javulást mutatott. A pozitív adózott eredménynek köszönhetően a sajáttőke folyamatosan nőtt. Ez lehetővé tette a hosszú lejáratú kötelezettségek majdnem teljes egészében való visszafizetését. Ennek következtében pedig a kötelezettségek összes forráshoz viszonyított aránya is jelentősen csökkent.Az eladósodottsági mutatók is kedvező képet mutatnak. A vállalat adósságállomány fedezeti mutatója 127%-ot ért el, ami azt jelenti, hogy a Lidl képes a saját tőkéből fedezni kötelezettségeit, külső forrásbevonás nélkül is tudja finanszírozni önmagát. Az adósságállomány az összes forráshoz viszonyított aránya 2022 és 2024 között 61%-ról 44%-ra csökkent, ami szintén alátámasztja a vállalat kedvező pénzügyi helyzetét.A likviditási mutatók szintén eltérően alakultak. Az Aldi összes likviditási mutatója negatív tendenciát mutat és elmaradnak az optimális értékektől Mind a rövid, mind a hosszútávú dinamikus likviditás negatív lett, a negatív üzleti tevékenység eredménye miatt. Így azt lehet mondani. hogy a vállalat éves működéséből nem tudta fedezni sem a rövid, sem a hosszú lejáratú kötelezettségeit. A likviditási ráta 160,5%-ról 94,66%-ra csökkent, a likviditási gyorsráta 107,88%-ról 38,7%-ra. Ezeket megerősíti a negatív nettó forgótőke alakulása is, ami a forgóeszközök és rövidlejáratú kötelezettségekkel különbségével számol. Ez az érték 2024-ben már negatív értéket vett fel az Aldi esetében.Fontos megjegyezni, hogy a Lidlnél is elmaradnak a likviditási mutatók az optimális szinttől, azonban itt az értékek legalább javuló tendenciát mutatnak. Áttérve a jövedelmezőségi mutatókra megállapítható, hogy az Aldi jövedelmezőségi mutatói 2023-ban és 2024-ben negatív tartományba kerültek, a saját tőke arányos megtérülés (ROE), az eszközarányos megtérülés (ROA), az árbevétel arányos megtérülés (ROS) valamint a befektetett eszközök megtérülése mutató (ROI) is folyamatosan romlott. Ezzel ellentétben a Lidl jövedelmezőségi mutatói minden évben pozitív tartományban maradtak, bár csökkenő tendencia itt is megfigyelhető.A hatékonysági mutatók közül a készletek forgási sebességét és a szállítói kötelezettségek forgási idejét emelném ki. A Lidl készletei évente átlagosan 13,8-szor cserélődtek, míg az Aldinál 11,56-szor, ami azt jelenti, hogy itt átlagosan lassabban forognak a készletek, ami hatékonyságot rontó tényező.A hozamkategóriákban is eltérések figyelhetők meg. Az Aldi bruttó termelési értéke 27,85%-ról 26,46%-ra, az anyagmentes termelési érték 15%-ról 12%-ra, a nettó termelési érték 14,65%-ról 11,9%-ra csökkent az árbevételhez viszonyítva 2022–2024 között. A hozzáadott érték mutatója 41 659 millió Ft-ról 27 626 millió Ft-ra esett vissza. Megvizsgálva a Lidl hozam kategóriáit, megállapítható, hogy a bruttó termelési értéke stagnált 26,79%-on, az anyagmentes termelési érték 18,2%-ról 18,9%-ra, a nettó termelési érték pedig 16,5%-ről 17,14%-ra emelkedett. A hozzáadott érték mutatója 99 420 millió Ft-ról 142 520 millió Ft-ra emelkedett. Összegezve a Lidl nemcsak árbevételét növelte, de költségeivel is hatékonyabban gazdálkodott, míg az Aldi romló jövedelmezőséget és hatékonysági problémákat mutatott a vizsgált időszak alatt. A különbségek a pénzügyi mutatókban és stratégiákban egyértelműen megmutatkoznak. A Lidl intenzívebben növekedett pénzügyileg, ezen kívül nagyobb összegben valósított meg beruházásokat, több hosszú lejáratú külső forrást használt és törlesztett az időszak alatt. Ezzel szemben az Aldi konzervatívabb beruházási politikát folytatott, visszaforgatott fejlesztéseket hajtott végre, mivel pénzügyileg sem teljesített jól. A vizsgálat során egyértelműen megállapíthatóvá vált, hogy a Lidl nemcsak a diszkontszektorban, hanem az egész magyar élelmiszer kiskereskedelmi piacon piacvezető pozíciót ért el és tart 2020-tól. Véleményem szerint működése jó gyakorlatként és egy megbízható összehasonlítási alapként szolgálhat más élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok számára.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Aldi, controlling - kontrolling, kiskereskedelem, Lidl, pénzügyi mutatók, vállalati pénzügyek
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 10:59
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 10:59

Actions (login required)

Tétel nézet