Az offshore cégek gazdasági szerepe és hatása a globális és magyar adóelkerülésben

Mihályová Karolína (2025) Az offshore cégek gazdasági szerepe és hatása a globális és magyar adóelkerülésben. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF TDK dolgozat Mihály Karolína 2025.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (234kB)
	Microsoft Word Mihályová Karolína rezume 2025.docx Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (16kB)
	Microsoft Word Mihályová Karolína BGE TDK Szerzői hozzájárulás nyilatkozat 2025.docx Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (31kB)
	Microsoft Word TDK dolgozat Mihály Karolína 2025.docx Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (83kB)
	PDF 05_Dolgozat_biralati_lap_2025_HU_ÚJ_LOGO_Mihály_Karolina.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (115kB)
	PDF 05_Dolgozat_biralati_lap_2025_Mihályová Karolína.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (166kB)

Absztrakt (kivonat)

AZ OFFSHORE CÉGEK GAZDASÁGI SZEREPE ÉS HATÁSA A GLOBÁLIS ÉS MAGYAR ADÓELKERÜLÉSBEN A dolgozat témaválasztását a globális adóverseny és a vállalati adóelkerülés növekvő gazdasági és társadalmi hatásai indokolták. A multinacionális vállalatok adóoptimalizálási gyakorlata ma már nemcsak fiskális, hanem versenyképességi kérdés is. A kutatás célja annak feltárása, hogy az offshore struktúrák miként torzítják az adóalapot, és hogyan befolyásolják Magyarország adóbevételeit és fiskális mozgásterét. A dolgozat két hipotézist vizsgál: (H1) Az offshore működés érdemben torzítja a globális és a magyar adórendszer bevételi szerkezetét, mivel a nyereség jelentős része alacsony adóterhelésű országokban realizálódik. (H2) Az offshore profitkiáramlás hosszú távon csökkenti Magyarország tényleges adóbevételi potenciálját és fiskális stabilitását. Az OECD becslése szerint a profitátcsoportosítás miatt évente a világ társasági adóbevételeinek 4–10%-a, mintegy 100–240 milliárd USD vész el, ami jól érzékelteti a jelenség súlyát. A kutatás kvalitatív módszertannal készült, nemzetközi szakirodalom, OECD- és EU-jelentések, valamint magyar intézményi források feldolgozásával. Az empirikus rész két szintre épül: nemzetközi esettanulmányok (Apple, Starbucks, IKEA) és magyar vállalati példák (MOL Nyrt., Magyar Suzuki Zrt.) elemzésére. A vizsgálat kiegészült a Visegrádi országok társasági adóstruktúráinak összehasonlításával, amely lehetővé tette a magyar adópolitika regionális értékelését. Az eredmények szerint az offshore struktúrák torzítják az adóbevételek földrajzi eloszlását, és gyengítik a fiskális önfinanszírozást. Magyarország 9%-os adókulcsa erősíti a befektetői vonzerőt, ugyanakkor hosszú távon szűkítheti a költségvetési mozgásteret, ha nem társul hozzá hatékony adóalap-védelem. A V4-országok elemzése alapján a progresszív adómodellek (pl. Szlovákia) nagyobb fiskális rugalmasságot biztosítanak a globális adóversenyben. A dolgozat gazdaságpolitikai következtetése, hogy a versenyképesség és a méltányos közteherviselés közötti egyensúly csak tudatos, hosszú távú adópolitikai stratégia mellett tartható fenn. A kutatás eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország fenntartható, értékteremtésre épülő adópolitikai modellt kialakítson a globális adóverseny kihívásai között.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

pénzügy és számvitel

Mű típusa:	TDK dolgozat
Kulcsszavak:	adóelkerülés, adóparadicsom(ok), adópolitika, globális gazdaság, magyarországi adórendszer, offshore cég, transzferár(ak), visegrádi országok
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Ápr. 16. 07:38
Utolsó módosítás:	2026. Ápr. 16. 07:38

Actions (login required)

Tétel nézet