A magyar bor versenyképessége az európai piacon a Kiegyezéstől a Monarchia bukásáig (1867-1918)

Risz Domonkos (2025) A magyar bor versenyképessége az európai piacon a Kiegyezéstől a Monarchia bukásáig (1867-1918). Menedzsment Kar (2025-)-. (Kéziratban)

	PDF Risz_MK.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (640kB)
	PDF _rezume_Risz_2025.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (136kB)
	PDF Risz-Domonkos-bírálat-MP.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (133kB)
	PDF Risz_Domonkos_MK_TA.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (175kB)

Absztrakt (kivonat)

Risz Domonkos Konzulens: 7. aktív félév Dr. Engelberth István Emberi Erőforrások egyetemi docens BGE MK BGE MÜKK A magyar bor versenyképessége az európai piacon a Kiegyezéstől a Monarchia bukásáig (1867-1918) A tanulmány a magyar borpiac és borkereskedelem nemzetközi versenyképességének alakulását vizsgálja a Kiegyezéstől (1867) az Osztrák–Magyar Monarchia bukásáig (1918). A kutatásom központi kérdése, hogy a magyar bor milyen tényezők hatására veszített korábban kivívott piaci pozíciójából a nagy európai bortermelő államokkal (Franciaország, Olaszország, Németország) szemben, és vajon milyen történelmi, gazdasági vagy társadalmi alternatívák állhattak volna rendelkezésre e visszaesés mérséklésére. Ezek az államok fenyegetést, kihívást jelentettek Magyarország export lehetőségeire a piacon, mivel hasonlóan jó minőséget tudtak szolgáltatni. A dolgozat röviden áttekinti a magyar borászat történelmi előzményeit, kiemelve annak kulturális és gazdasági gyökereit, majd a 19–20. század fordulójának kihívásaira fókuszál: filoxéra, kereskedelempolitika, világháborús gazdasági válság. A vizsgálat történeti-gazdaságtörténeti módszertanon alapul, amely során korabeli statisztikai évkönyvek, a Magyar Nemzeti Levéltár dokumentumai, borászati szaklapok (pl. Borászati Lapok) és közgazdasági értesítők szolgáltak elsődleges forrásként. A jogi és kereskedelempolitikai vonatkozásokat vonatkozó törvénycikkek (pl. 1878. évi XX. tc., 1906. évi VII. tc.) elemzésével kiegészítve értékeltem a borpiac szabályozási környezetét. A szakirodalmi feldolgozás gazdaságtörténeti monográfiákon (pl. Tomka, Romsics, Ungváry, Hanák, Katus) alapult. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy a magyar bor az Osztrák–Magyar Monarchia idején képes volt erőteljes nemzetközi pozíciókat kiépíteni – különösen Tokaj, Villány, Sopron és a Balaton-felvidék révén –, ám ez a versenyképesség fokozatosan megingott. A filoxéravész komoly szerkezeti váltást kényszerített ki, a háborús gazdaság, a piacok elvesztése és az infláció, valamint a szakképzett munkaerő hiánya pedig súlyosan rontották az exportképességet. A dolgozat ugyanakkor rámutat arra is, hogy a dualizmus kori gazdasági konjunktúra idején a megfelelő szabályozási környezet és külpiaci jelenlét alapján a magyar bor hosszú ideig a nemzetgazdaság egyik húzóágazata volt.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Menedzsment Kar (2025-)-

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Mű típusa:	TDK dolgozat
Kulcsszavak:	bor, dualizmus, export, hatalom, kereskedelem, piaci verseny, versenyképesség
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Ápr. 16. 07:38
Utolsó módosítás:	2026. Ápr. 16. 07:38

Actions (login required)

Tétel nézet