Oroszország és Kína sarkvidéki együttműködése és versengése: Szövetség vagy rejtett rivalizálás?

Kabai Nándor and Boda Kristóf (2025) Oroszország és Kína sarkvidéki együttműködése és versengése: Szövetség vagy rejtett rivalizálás? Nemzetközi Gazdálkodás Kar (2025-)-. (Kéziratban)

	PDF Boda Kristóf_Kabai Nándor - Oroszország és Kína sarkvidéki együttműködése és versengése Szövetség vagy rejtett rivalizálás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (683kB)
	Microsoft Word Boda Kristóf-Kabai Nándor - Rezümé.docx Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (16kB)
	PDF Boda Kristóf_Kabai Nándor_TDK_Társszerzői nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (624kB)
	Microsoft Word Boda Kristóf - Kabai Nándor NGK GYPI.doc Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)
	Microsoft Word Boda_Kristóf_Kabai_Nándor_NGK_TPSM.doc Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Boda Kristóf és Kabai Nándor Konzulens: 5.aktív félév Dr. habil Sáringer János Nemzetközi Tanulmányok egyetemi docens BGE-NGK BGE-NGK Oroszország és Kína sarkvidéki együttműködése és versengése: Szövetség vagy rejtett rivalizálás? Tanulmányunk célja, hogy elemezzük Oroszország és Kína politikáját az Északi-sarkkal kapcsolatban gazdasági, katonai, jogi és diplomáciai szempontból. Kína nyitottabbá tette nemzetközi kapcsolatait és egyben mozgásterét növelte a 20. század utolsó évtizedeiben, ugyanekkor Oroszország birodalmi ambícióit újra megerősítette. A 21. században a két ország vezetői bizonyos kérdésekben egyetértenek, természetesen saját érdekeik mentén. Napjainkban Többekben felmerül, hogy felhőtlen-e a kapcsolat a két hatalom vezetői között vagy csupán kihasználják egymást céljaik eléréséhez? Kutatásunkban kérdéseink között szerepel egy alapkérdés, amihez szorosan kapcsolódik három további kérdés is. Dolgozatunk legfontosabb kérdése, az előbbiekre utalva, hogy valóban stratégiai szövetsége a két állam kapcsolata vagy csupán rejtett geopolitikai rivalizálás. Az alkérdések kapcsolódnak Oroszország álláspontjához a kínai érdekről, a politikai gazdasági és katonai tényezőkre, illetve a kínai függőség fennállása az orosz infrastruktúra miatt. Dolgozatunkban elsősorban primer forrásokra támaszkodtunk: az Arktiszi Tanács jelentései és dokumentumai, Oroszország és Kína sarkvidéki politikájáról szóló jelentések, illetve a 2018-ban kiadott kínai ún. Fehér Könyv, de nem kerülte el a figyelmünket a szekunder források sem így a tudományos tanulmányok, hírcsatornák hivatalos oldalai. Eddigi kutatásaink alapján megállapíthatjuk, hogy a tanulmányunk középpontjában álló két ország vezetőinek kapcsolatára jelenleg egyfajta „szívélyesség” is jellemző. A 20. századi történelmi elhidegülés, a kissingeri diplomácia és a rendszerváltoztatás körüli zűrzavaros időszak, mindkét állam felismerte, egyedül nem képesek irányítani a világot. Két dinamikusan fejlődő, más-más nyersanyagban gazdag ország szövetsége átértékelheti az eddigi világrendet. A két ország szövetségének megerősítésére – vagy éppen fordítva − szolgál a közös fellépés a nyersanyagokban gazdag, földrajzilag, stratégiailag fontos Északi-sark feletti ellenőrzés megszerzése.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Nemzetközi Gazdálkodás Kar (2025-)-

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	TDK dolgozat
Kulcsszavak:	Arktiszi Tanács, Északi-sark, földgáz, geostratégia, hajózás, kína, kőolaj, LNG, Oroszország, ritkaföldfémek
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Ápr. 16. 07:36
Utolsó módosítás:	2026. Ápr. 16. 07:36

Actions (login required)

Tétel nézet