A helyi és szezonális alapanyagok a vendéglátásban

Rauf Sára (2025) A helyi és szezonális alapanyagok a vendéglátásban. Nemzetközi Gazdálkodás Kar (2025-)-. (Kéziratban)

	PDF TDK dolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Rezumé.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (113kB)
	PDF Rauf_Sara_NGK_GRD.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (295kB)
	PDF Rauf_Sára_NGK_SZD.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (139kB)

Absztrakt (kivonat)

Rauf Sára Konzulens: 5. aktív félév Adorján Krisztián Turizmus-vendéglátás mesteroktató BGE NGK BGE NGK Helyi és szezonális alapanyagok a vendéglátásban Dolgozatomban 2 kutatási kérdést állítottam fel. Egyet arra vonatkozóan, hogy a vendéglátóegységek fenntarthatósággal való kapcsolata (ezen belül a helyi és szezonális alapanyagokra helyeztem a fókuszt) függhet-e a települések népességszámától. A másik kérdésem azokra az éttermekre vonatkozott, akik használnak helyi termékeket, ők képezték a mintát. Azt vizsgáltam ezzel kapcsolatban, hogy hány termékcsoportot érint a helyi termelőkkel való kapcsolat, és ez függ-e a települések népességszámától. Kutatásom módszertana vegyes volt, kvalitatív kutatási módszerem a kérdőíves felmérés volt, hipotézisvizsgálattal pedig a kutatásom statisztikai részét támasztottam alá. Magyarország 7 régiójában, illetve Budapesten vizsgáltam az előbb említett kutatási kérdéseket. Véletlenszerűen kerestem fel a vendéglátóegységeket, illetve a község és város összehasonlítás helyett a települések népességszáma volt a megkülönböztetési szempont a vendéglátóegységek között. Mivel Budapest több, mint másfél milliós lakosságával torzította volna a mintát, így medián alapján hasonlítottam össze az éttermeket. Első hipotézisem, illetve kutatási kérdésem bizonyítására z-próbát alkalmaztam. A nullhipotézis elfogadásra került, vagyis nincs különbség a helyi alapanyagokat rendszeresen használó éttermek arányában a különböző népességű települések között. A második hipotézisem kiszámításánál t-próbát használtam. A nullhipotézis itt is elfogadásra került, vagyis az érintett, helyi termelőktől származó termékcsoportok száma nem függ a települések népességszámától. A hipotézisek alapján megállapítottam, hogy a települések népességszáma nem befolyásolja a fenntarthatósággal való kapcsolatát egy étteremnek. Dolgozatom összegzéseként elmondható, hogy a fenntarthatóság igazán fontos dolog a vizsgált vendéglátóegységek számára, ugyanis a kérdőíves felmérés megmutatta, hogy 60 kitöltőből mindössze 7 vendéglátóegység nem használ helyi termelőktől származó alapanyagokat, néhány étterem egyszerűen nem törekszik a fenntartható működésre, de akadt olyan is, akinek nincs lehetősége együttműködni helyi termelőkkel bizonyos követelményrendszerek miatt. Kutatásom korlátja az volt, hogy nem tudtam minden vendéglátóegységet elérni a kérdőív kitöltésére, így a konklúziót azon éttermek alapján vontam le, akik részt vettek a kutatásomban.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Nemzetközi Gazdálkodás Kar (2025-)-

Tanszék

Turizmus és Vendéglátás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Turizmus-vendéglátás

Mű típusa:	TDK dolgozat
Kulcsszavak:	étterem, fenntarthatóság, kistermelők, szezonalitás, vendéglátás
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Ápr. 16. 07:36
Utolsó módosítás:	2026. Ápr. 16. 07:36

Actions (login required)

Tétel nézet