Munkahelyi mentális egészség multinacionális környezetben

Ábrahámi Zoé (2025) Munkahelyi mentális egészség multinacionális környezetben. Menedzsment Kar (2025-)-.

	PDF Munkahelyi mentális egészség multinacionális környezetben.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Ábrahámi Zoé.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (77kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom témája a munkahelyi mentális egészség vizsgálata volt multinacionális környezetben, azonban egyesesetekben a közszférát és a hazai tulajdonú vállalatokat is érintettem. A munkahelyi mentális egészség kérdése az elmúlt években látványosan kibontakozott. A munkakörnyezet folyamatosan alakul, elterjedt a digitalizáció és ezzel együtt a különböző rugalmas munkavégzések. A multinacionális vállalatok összetett működése olyan munkahelyi mentálisan terhelő tényezőket teremtett, amelyek a dolgozók mindennapjait és jóllétét befolyásolja. A munkahelyi mentális egészséget nem kizárólag egyéni szinten szükséges fejleszteni, hanem be kell vezetni a vállalatok szerves részeként is. Azért tartottam fontosnak a választott témát, mert a saját tapasztalataim és több nemzetközi kutatás is alátámasztja azt, hogy a mentális terhelés a legtöbb esetben észrevétlenül épül fel és hosszútávon súlyos problémákhoz vezethet.A szakirodalmi áttekintésben megmutatkozott az, hogy a mentális egészség kérdése ma már sokkal komplexebb annál, mint amit korábban gondoltam róla. A munkahelyi mentális terhelés nem egyszerűen a feladatok mennyiségéből alakul ki, hanem sokkal inkább abból, hogy több tényező, mint például a feladatok, az elvárások, a felelősségek és a kommunikációk összeadódnak a mindennapok során.A pszichoszociális kockázatok, mint a túlzott munkaterhelés, a folyamatos elérhetőségi nyomás, a bizonytalanság, a konfliktusok és a nem megfelelő visszajelzések hosszú távon jelentősen ronthatják a jóllétet és a munkahelyi teljesítményt. A dolgozatban bemutatott mentális terheléshez kapcsolható Krasek féle modell igazolja azt, hogy nem a munkaterhelés okoz gondot, hanem a túlzott elvárások és az alacsony kontroll együtthatója. A Siegrist modell pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a befektetett munka és annak elismerésének aránya meghatározza a munkavállalók mentális állapotát.A szakirodalmi források egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a mentális egészség megőrzése nem érthető meg pusztán a munkaterhelés oldaláról. A különböző modellek és kutatások mind kiemelik a pszichológiai biztonság szerepét, vagyis azt, hogy mennyire számít, milyen légkörben dolgoznak az emberek, mennyire érzik magukat bevonva a döntésekbe, és mennyire kapnak valódi visszajelzést. A nemzetközi felmérések azt is alátámasztják, hogy a túlzott digitalizáció, a folyamatos elérhetőség és a megnövekedett meetingterhelés sok esetben háttérbe szorítja a koncentrált munkát, ami hosszabb távon kiégéshez vezethet.Fontos szempont volt a dolgozatomban a multinacionális vállalatok működésének sajátosságait elemezni, mivel ezek a szervezetek a legtöbb esetben teljesen másképp működnek, mint a kisebb hazai tulajdonú cégek vagy a közszféra. A több országon átívelő folyamatok, az eltérő kultúrákból érkező munkavállalók együttműködése, a többcsatornás kommunikáció, a szervezeti struktúra mind olyan tényezők, amelyek nagy nyomást gyakorolhatnak a munkavállalókra.A modern munkakörnyezetben a mentális egészség megtartása egyre inkább közös felelősség. A szervezetek részéről szükség van olyan működésre, amely biztonságos kereteket, tiszta információáramlást biztosít. A munkavállalók részéről pedig fontos az önismeret, a tudatos megküzdés és a saját erőforrások fejlesztése.A munkavállalók visszajelzései jól mutatják, milyen sokat számítana, ha a vezetők gyakrabban figyelnének az emberi oldalra, a csapatok pedig stabilabb, átláthatóbban kommunikálnának egymással. A szervezeteknek érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a pszichológiai biztonság megteremtésére, a közösségi élmények erősítésére és olyan működési gyakorlatokra, amelyek csökkentik a bizonytalanságot. Véleményem szerint már kisebb változtatások például rendszeresebb visszajelzések, több vezetői jelenlét vagy a munkaterhelés tudatosabb szervezése is mérhetően hozzájárulhatnának a dolgozók jóllétéhez.Összességében a dolgozat arra mutat rá, hogy a mentális egészség kérdése ma már nem hagyható figyelmen kívül a munkahelyi működésben. A szellemi és érzelmi jólét nem pusztán személyes ügy, hanem a szervezetek teljesítményének, együttműködésének és hosszú távú stabilitásának egyik alappillére. A kutatás eredményei alapján egyértelmű, hogy a munkavállalók számára a kiszámíthatóbb kommunikáció, a jobban szervezett munkafolyamatok és a hiteles vezetői jelenlét jelenthetik azt a támpontot, amelyre a jövőben építeni érdemes.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Menedzsment Kar (2025-)-

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	jólét, mentálhigiénia, mentális folyamatok, multinacionális vállalatok, multinacionális vállalatok menedzsment
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Ápr. 09. 15:05
Utolsó módosítás:	2026. Ápr. 09. 15:05

Actions (login required)

Tétel nézet