A személyre szabott orvoslás jövője: genetikai alapok, digitális technológiák és társadalmi elfogadottság

Balogh Zsombor (2025) A személyre szabott orvoslás jövője: genetikai alapok, digitális technológiák és társadalmi elfogadottság. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_BaloghZsombor_AFSA1A.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF biralat_Balogh_Zsombor.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (173kB)

Absztrakt (kivonat)

A személyre szabott orvoslás az elmúlt évtizedben a modern egészségügy egyik meghatározó innovációs területévé vált. Célja, hogy a kezelések ne általános protokollokon alapuljanak, hanem egyénre szabottan, a beteg genetikai jellemzőihez, életmódjához és környezeti sajátosságaihoz igazodva kerüljenek kialakításra. Ennek részeként a személyre szabott gyógyszerajánlások olyan terápiás döntéseket támogatnak, amelyek figyelembe veszik a betegek közötti eltérő gyógyszerreakciókat, mellékhatásokat és gyógyszer-metabolizációs sajátosságokat. A mesterséges intelligencia térnyerésével jelentősen felgyorsult az egészségügyi adatok elemzése, ami új lehetőségeket teremt a precízebb és gazdaságosabb gyógyszerelési döntésekben. Az AI-alapú döntéstámogató rendszerek nagy mennyiségű genetikai, demográfiai és klinikai adatot képesek valós időben feldolgozni, ezáltal csökkentve a diagnosztikai hibák számát, a próbálkozás alapú gyógyszerváltásokat, és az ezekből fakadó felesleges egészségügyi költségeket.A technológiai fejlődés ellenére azonban továbbra is komoly kihívást jelent az adatbiztonság, a digitális rendszerbe vetett bizalom és az etikai megfelelés kérdése. A személyes egészségügyi adatok különösen érzékeny kategóriának számítanak, így a lakosság adatmegosztási hajlandósága döntően befolyásolja, hogy a személyre szabott gyógyszerajánlások milyen mértékben tudnak elterjedni a gyakorlatban. A szakdolgozat célja ezért az volt, hogy feltérképezze a magyar lakosság attitűdjeit az adatmegosztással, a bizalommal és a személyre szabott gyógyszerajánlások elfogadásával kapcsolatban, valamint azt, hogy a demográfiai tényezők és az egészségügyi tapasztalatok milyen irányba befolyásolják ezeket.A kutatás módszertana két fő részből épült fel. Az első egy 114 fős online kérdőíves vizsgálat volt, amely a válaszadók nemét, iskolai végzettségét, egészségügyi tapasztalatait, a krónikus betegségek meglétét és a mellékhatás-élményeket is mérte. A Likert-skálás kérdések segítségével számszerűsíthetővé vált az AI-rendszerekbe vetett bizalom, az adatmegosztási hajlandóság, valamint a személyre szabott orvoslás iránti nyitottság. A hipotézisek vizsgálatához független mintás t-próbát alkalmaztam, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, vannak-e statisztikailag is igazolható különbségek az egyes csoportok (például egészségügyben dolgozók vs. nem dolgozók) között. A kutatás második része egy félig strukturált szakmai interjú volt egy egészségügyi szakemberrel, amely kvalitatív módon egészítette ki a kvantitatív eredményeket.Az eredmények alapján a válaszadók többsége alapvetően nyitott a személyre szabott orvoslás és az AI-rendszerek iránt. A résztvevők 63%-a teljes mértékben támogatná azokat a digitális megoldásokat, amelyek bizonyítottan pontosabb gyógyszerajánlásokat eredményeznek. Ugyanakkor az adatbiztonság továbbra is kritikus kérdés maradt: számos válaszadó hangsúlyozta, hogy csak akkor osztana meg genetikai vagy egészségügyi adatokat, ha megbizonyosodik a rendszerek és az adatkezelés átláthatóságáról. A statisztikai vizsgálatok azt mutatták, hogy bár az egészségügyben dolgozók nagyobb bizalmi értékeket mutattak az AI-technológiák iránt, a különbségek több esetben nem bizonyultak szignifikánsnak. A krónikus betegség megléte és a negatív mellékhatás-tapasztalatok szintén növelték az adatmegosztási hajlandóságot, de ezek hatása sem minden esetben ért el szignifikanciaszintet.A szakmai interjú megerősítette, hogy az AI és a digitalizáció hosszú távon elkerülhetetlen része lesz az egészségügynek, azonban a teljes integrációhoz idő, jogi stabilitás, megfelelő infrastruktúra és szemléletformálás szükséges. A szakember szerint a technológia jelentős előnyöket kínál, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a betegellátás emberi oldala nem szorulhat háttérbe.Összességében a kutatás azt mutatja, hogy a személyre szabott gyógyszerajánlások társadalmi elfogadottsága Magyarországon kedvező, azonban a lakosság adatbiztonsági aggodalmai lassíthatják a széleskörű bevezetést. A dolgozat eredményei ugyan nem általánosíthatók a teljes népességre, de értékes szempontokat kínálhatnak az egészségügyi technológiák társadalmi megítélésének megértéséhez, és hozzájárulhatnak a jövőbeni fejlesztési irányok tudatosabb kialakításához.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adatvédelem, big data, döntéstámogató rendszerek, egészségügy, mesterséges intelligencia, személyre szabott orvoslás
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Ápr. 09. 15:04
Utolsó módosítás:	2026. Ápr. 09. 15:04

Actions (login required)

Tétel nézet