Rácz Jolán (2025) Történetek a csendben: Bántalmazás és zaklatás az iskolákban. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.
|
PDF
Rácz Jolán_szakoktató_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB) |
|
|
Archive (ZIP)
Mellékletek.zip Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (4MB) |
|
|
PDF
Rácz Jolán_bírálati lap_Ádámku Szabina.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (338kB) |
|
|
PDF
Rácz Jolán bírálat SZO.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (524kB) |
Absztrakt (kivonat)
Személyes tapasztalat és empátia, ami miatt ezt a témát választottam, mert sokszor találkoztam már olyan történetekkel, ahol a diákok bántalmazás, zaklatás, vagy erőszak áldozatai lettek az iskolai környezetben. Mélyen megérintett az, ahogyan befolyásolja a fiatalok életét, önbizalmát, és jövőjét egy-egy ilyen élmény. A tudományos érdeklődés legelső lépcsőfokát, amit az iskolai környezetre vonatkozólag publikáltak, Olweus nevéhez fűződik. Norvégiában vitte véghez kutatásait 1970-s években. Egészen 1990-ig a mobbing kifejezést használták, majd bullying néven terjedt tovább (Buda, 2015). Magyarországon még mindig ugyanezen a néven ismerjük, de általában a fogalmat magyar szavakkal is helyettesítjük, mint például: bántalmazás, megfélemlítés, atrocitás, terrorizálás, sérelem, merénylet, molesztálás, abúzus, szekálás, megfélemlítés, piszkálás, kipécézés, rászállás, zaklatás (Fiske, 2006). Összetett fogalom a bántalmazás, rossz bánásmódot jelent érzelmileg és/vagy fizikailag a bántalmazott ember önbecsülésének, életének, életerejének, fejlődésének az előrelátható sérülését okozhatja. A bullying az életkori sajátosságok tekintetében az általános iskolai alsó tagozatban már elkezdődik, egészen a felső tagozatig tart, körülbelül a hatodik és nyolcadik osztályos korban éri el a csúcspontot (Rose, 2010). Úgy érzem, a téma kutatása lehetőséget ad arra, hogy beleérző képességemmel közelítsek a problémához, felmérésem révén segíthetek abban, hogy a szóban forgó diákok jobban megértsék a helyzetüket, és támogatást kaphassanak. Számomra a bántalmazás és erőszak az iskolákban olyan téma, amely közvetlen társadalmi felelősséget is magában hordoz. Egy iskolai környezet nem csupán csak egy tanulási hely, hanem alapvető emberi kapcsolatok és értékek elsajátításának a színtere is (Vekerdy, 2022). A tanári odafigyelés csökkentheti az abúzust az intézményekben is odafigyelésre int, szerinte a túl kevés közbeavatkozás sűrűbb bántalmazáshoz és ritkább segítségkérő hajlandósághoz navigál (Balatoni, 2022). Ha nem kezeljük megfelelően a megfélemlítés kérdést, az a társadalmi normákra is befolyással lesz, és negatív hatással lehet a jövő generációinak kapcsolataira, értékrendjére. Emellett engem mindig is foglalkoztatott, miképpen lehetne változást elérni olyan területeken, ahol látszólag nincsenek könnyű válaszok. A kutatás révén szeretnék hozzájárulni a társadalmi változásokhoz, és rávilágítani a problémák valódi természetére, hogy közösen dolgozhassunk a megoldásokon. Hiszek abban, hogy a megelőzés kulcsfontosságú szerepet játszik az iskolai bántalmazás és erőszak csökkentésében. A feltárásom során szeretném felfedezni, melyek azok a prevenciós programok és stratégiák, amelyek valóban hatékonyan képesek megelőzni a megfélemlítést, és miként segíthetik az iskolákat abban, hogy a diákok biztonságban érezzék magukat. A megelőzésre és a proaktív megközelítésekre összpontosítva olyan eredményeket szeretnék elérni, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak egy erőszakmentesebb iskolai környezethez(Vekerdy, 2022). Már léteznek anti-bullying programok, melyeket osztályközösségeknek tartanak foglalkozások keretein belül (Jármi, 2019). Sajnos, a bántalmazás és zaklatás témája a tanintézetekben nemcsak a hagyományos fizikai vagy verbális kegyetlenkedést öleli fel, hanem egyre inkább magába foglalja a digitális zaklatást is. Az online térben történő inzultálás sokszor még súlyosabb következményekkel jár, ugyanis a diákok könnyebben, az okos eszközeik mögé bújva nagyobb bátorsággal férnek hozzá egymáshoz, és az atrocitás folyamatosan jelen van az életükben. A technológiai eszközök használatának nemcsak pozitív, hanem negatív következményeivel is kell számolnunk (Deák, 2022). Ezt a szempontot is fontosnak tartom kutatásomban, mivel az iskolák számára új kihívásokkal jár a digitális inzultálás kezelése, és szeretném megérteni, milyen módon alkalmazkodhatunk ehhez az új jelenséghez. Mint jövőbeli pedagógus, mindezek kezelése alapvető kérdés számomra. Mivel az iskolai környezetben tanárként közvetlen hatással leszek a tanulók életére, fontos, hogy megfelelő módszerekkel támogassam őket abban, hogy biztonságban érezzék magukat, és hogy megfelelő megoldásokat kínáljak az ilyen helyzetekre. A vizsgálatom során sokkal jobban megérthetném a tanári közösség szerepét is a prevencióban.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
Tanszék
Pedagógia Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | bántalmazás, iskola, kereskedelem, pedagógia, pszichológia |
| SWORD Depositor: | User Archive |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | User Archive |
| Rekord készítés dátuma: | 2026. Ápr. 09. 15:02 |
| Utolsó módosítás: | 2026. Ápr. 09. 15:02 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |

