Kiss Fanni (2025) Munkahelyi képzések szerepe a munkaerő megtartásában a 21. század első harmadában. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.
|
PDF
Kiss_Fanni_Szakdolgozat_EPNQC0.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (805kB) |
|
|
PDF
Interjú kérdések.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (286kB) |
|
|
PDF
BKB_Kiss Fanni_KSZ és MH bírálati lap 2025.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (206kB) |
|
|
PDF
Kiss_Fanni_bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (97kB) |
Absztrakt (kivonat)
A 21. század első harmadában a munkaerőpiac folyamatosan változó kihívásai – mint a demográfiai átalakulás, a technológiai fejlődés és a munkaerőhiány – új szemléletmódokat és alkalmazkodási stratégiákat követelnek meg a vállalatok részéről. E kihívásokra válaszul egyre nagyobb hangsúly helyeződik az élethosszig tartó tanulás és a munkahelyi képzések szerepére. A jelen szakdolgozat célja annak vizsgálata, hogy a munkahelyi képzések milyen mértékben járulnak hozzá a munkavállalók megtartásához, illetve hogyan befolyásolják a dolgozói lojalitást, motivációt és elégedettséget.A dolgozat két fő pillérre épül. Az első részben bemutatom az élethosszig tartó tanulás elméleti hátterét és az emberi erőforrás menedzsment kapcsolódó fogalmait. Ebben a részben kitértem a felnőttképzés általános jellemzőire, a különböző társadalmi csoportok – így például idősebb munkavállalók és fogyatékkal élők – képzési sajátosságaira, valamint arra, hogy ezek a csoportok milyen nehézségekkel és lehetőségekkel szembesülnek a tanulás és a munkavállalás terén. Kiemelt szerepet kap a tudásalapú társadalom fogalma, és annak bemutatása, hogy a folyamatos tanulás hogyan járul hozzá a gazdasági és társadalmi versenyképességhez.A dolgozat második fő egysége a munkahelyi képzések világába nyújt betekintést. Itt részletesen elemzem a képzések típusait, lebonyolítási formáit, célcsoportjait és azok vállalati integrációját. A képzések munkaerő-megtartó szerepét több szempont alapján vizsgálom, beleértve a motivációt, a kiégés megelőzését, a teljesítményértékelés szerepét, valamint a jövőbeli képzési trendeket. Ezzel összefüggésben elemzésre kerülnek azok a HR-stratégiák is, amelyek elősegíthetik a dolgozók hosszú távú elköteleződését és a fluktuáció csökkentését.A dolgozat empirikus része kvalitatív kutatási módszert alkalmaz: interjúkat készítettem mind vezetői, mind munkavállalói oldalról. A vezetői interjúk révén betekintést nyertem abba, hogy a cégek milyen szempontok alapján választják ki a képzések célcsoportját, milyen elvárásokat támasztanak a képzésekkel szemben, illetve hogyan értékelik azok eredményességét. A munkavállalói interjúk segítettek megérteni a dolgozók motivációit, élményeit, észrevételeit és javaslatait a képzésekkel kapcsolatban, különösen a tanulási élmények, a fejlődés és a kiégés vonatkozásában.A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a jól megtervezett és célzott munkahelyi képzések jelentősen hozzájárulnak a munkavállalók elégedettségéhez, fejlődéséhez és hosszabb távú vállalaton belüli maradásához. Ugyanakkor a képzések akkor tudják csak valóban betölteni megtartó szerepüket, ha a vállalatok megfelelő igényfelmérés alapján alakítják ki azokat, és figyelembe veszik a munkavállalók egyéni szükségleteit, idejét és érdeklődését is.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
Tanszék
Pedagógia Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | 21. század, emberi erőforrás - munkaerő, élethosszig tartó tanulás, felnőttképzés, humánerőforrás-fejlesztés |
| SWORD Depositor: | User Archive |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | User Archive |
| Rekord készítés dátuma: | 2026. Ápr. 09. 15:01 |
| Utolsó módosítás: | 2026. Ápr. 09. 15:01 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |

