A nyugdíjasok képzésének lehetőségei

Bujdosó Katalin Rita (2025) A nyugdíjasok képzésének lehetőségei. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

[thumbnail of A nyugdíjasok képzésének lehetőségei.pdf] PDF
A nyugdíjasok képzésének lehetőségei.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Szakoktató BA bírálati lap_Bujdosó_Hamar.pdf] PDF
Szakoktató BA bírálati lap_Bujdosó_Hamar.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (333kB)
[thumbnail of Bujdosó K R.pdf] PDF
Bujdosó K R.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (326kB)

Absztrakt (kivonat)

Ha oktatásról beszélünk, elsősorban az iskolás gyermekek jutnak eszünkben, pedig a mai társadalomban egyre nagyobb igény merül fel a felnőttek oktatására, képzésére, és egyre inkább előtérbe kerül az idősek képzése is. A világ folyton változik, a társadalom szerkezete, az elvárások és lehetőségek is változnak. A politikai döntéshozók, a törvények is hatással van az idősek életére. Az orvostudomány fejlődésével összhangban ma már az idősek egyre hosszabb életkort élhetnek meg. A mai társadalomban a nyugdíjas szülőtől elvárják, csak az unokákkal törődjőn, de sok nyugdíjas, még mentálisan és fizikailag is jó egészségnek örvend. Ők azok, akik még szeretnék képezni magukat, különböző érdekek miatt. A gazdasági életben is felismerték, hogy szükség van az idősebb munkavállalók kitartására és tapasztalatára. Sokszor ők adják át tudásukat a fiatal generáció részére, persze nem a digitális képzettséget értem ez alatt, hanem például a gyakorlati képzést. Fontos tisztázni ki számít idősnek, a tanulmányok sem egyértelműen határozzák meg a különböző generációk életkorát. Jelenleg Magyaroroszágon az mehet nyugdíjba, aki betöltötte a 65. életévét, illetve a nők esetében rendelkezik 40 év munkaviszonnyal. Szakdolgozatom témájának azért választottam a nyugdíjasok képzésének lehetőségeit, mert a nyugdíjkorhatár emelésével szükség van az ő képzésükre és átképzésükre a munkahelyeken pedig a továbbképzésben is részt kell venniük. A dolgozatomban kifejezetten a már nyugdíjban lévők képzését kívánom megvizsgálni. Az egész életen át tartó tanulás folyamatában ők is egyre inkább érintettek. Azt tapasztaltam, hogy aki elmúlt ötven éves már nyugdíjasként beszélnek róluk, holott ők még csak középkorúnak számítanak. Beszéltem olyan nyugdíjassal, aki a nyugdíjba vonulásához közeledve tanult számára teljesen új szakképzettséget, mivel nyugdíjasként az akkori törvények szerint nem foglalkoztathatták volna, viszont ő úgy gondolta, szeretne még a munka világában helytállni, ezért sikeresen elvégzett egy képzést. Ennek hatására nem kell azon aggódnia, hogy tudja- e fizetni számláit. Volt időszak, amikor nem voltak hajlandók a munkáltatók a nyugdíjkorhatár évéhez közeledő embereket alkalmazni, mert úgy gondolták nem elég képzettek, és nem veszik fel a versenyt a fiatalok lendületével. A munka világában sokszor „leírják(ták) őket” nem veszik figyelembe a több éve megszerzett szaktudásukat, szakmai tapasztalatukat. A dolgozatomban szeretném megmutatni milyen képzésekben és képzési formákban vehetnek részt. Az Európai Unióban is felismerték, hogy szükség van az idősek képzésre és meg kell adni a lehetőséget a munkaerő piacon való részvételükhöz. Bemutatom a Szenior Akadémia keretében milyen képzésekben vehetnek részt. Sok egyetem indít képzéseket idősek részére különböző témakörökben. Személyes részvétellel és otthon hallgatható formában. Magyarországon több egyetem is felismerte azt az igényt, amely szerint szükség van az idősek képzésére. A képzésekben kiemelt figyelmet kellene fordítani a digitális ismertekre. Az időseknek is rendelkezniük kell digitális kompetenciával ahhoz, hogy boldogulni tudjanak a mai világban. A közigazgatásban a különböző ügyeket elektronikusan benyújtott űrlapok kitöltésével lehet intézni, aki nem akar utazgatni, sorban állni, levelet írni, annak el kell sajátítania ezeket a kompetenciákat. A dolgozatomban következő kérdésekre keresem a választ. Mi az időskori tanulás előnye és hátránya? Milyen lehetőségeik vannak a tanulásra? Milyen képzési formákban vehetnek részt? Milyen akadályok nehezítik az idősek képzését? Milyen javaslatokat lehet tenni a képzés érdekében? Mi motiválja őket, hogy képezzék magukat? Kérdezéses, kvantitatív módszerrel szeretném megkérdezni őket, felmérni azokat a tanulási formákat, képzőhelyeket bemutatni, amelyeket a nyugdíjasok választanak. Úgy gondolom, mivel ők vesznek részt a képzésekben ők a legkompetensebbek ebben a témakörben. A válaszaikkal segítenek megismerni mi az a képzés, ami alkalmas, számukra és amiben leginkább szeretnek részt venni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Pedagógia Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Szakoktató

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: digitális kompetencia, élethosszig tartó tanulás, idősek képzése, lifelong learning, nyugdíjasok, tanítás
SWORD Depositor: User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID): User Archive
Rekord készítés dátuma: 2026. Ápr. 09. 14:59
Utolsó módosítás: 2026. Ápr. 09. 14:59

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet