Pilis település közművelődésének és értéktárának a vizsgálata

Laczkó Levente Bálint (2025) Pilis település közművelődésének és értéktárának a vizsgálata. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

	PDF Laczkó_Levente_Bálint_KVIK.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BKB_Laczkó Levente Bálint_KSZ és MH bírálati lap 2025.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (205kB)

Absztrakt (kivonat)

A kutatás elméleti hátteréül neves kultúra antropológusok a kultúra meghatározása kerül bemutatásra a dolgozat első részében (Hofstede & Hofstede, 2008, Grad-Gyenge, et al., 2018, Andorka (2006), amelyet a hazai közművelődés jogszabályi hátterének elemzése követ. Az 1997. évi CXL. törvény – a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről fektette le a helyi közművelődés szabályait, miszerint minden településnek kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása, továbbá kidolgozták közművelődési alapszolgáltatások rendszerét. Az értékgyűjtést a Magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény szabályozza, módszertani segédéletet a Nemzeti Művelődési Intézet által kiadott Értékekre hangolódva A nemzeti értékgyűjtés módszertani kézikönyve (2016) című könyve nyújt alapot a Települési Értéktár Bizottságoknak. A kutatásom során Pilis Város közművelődését és értéktárát vizsgáltam, a település közművelődésének a lakosságra gyakorolt múltbeli, jelenlegi hatását elemeztem. Fő kutatási kérdéseim az alábbiak: Hogyan vélekednek a helyben élők a településen megrendezendő eseményekről? Mit gondolnak a települési kulturális intézmények szakmai működéséről?, A lakosság körében mennyire ismertek a helyi értékek?, A településen működő Települési Értéktár Bizottság a helyi értékeket hogyan mutatja be?. A kutatás módszertani gerincét a helyi lakosok, illetve szakemberek célcsoportjai körében készített félig strukturált intrejúk képezik, amelyeket a tartalomelemzés módszerével dolgoztam fel, Babbie (2017) alapján. A szakértői minta kiválasztása a város vezető kulturális intézményeit szólítja meg, míg a lakosság körében szélesebb körű adatfelvétellel, 3 generáció bevonásával készült el az interjú (n=9). Az interjúalanyok kiválasztása célzott megkeresésen alapul. A kutatás eredményeként a lakossági interjúk tartalomelemzése során a kulturális életről való vélekedésük alapján szétválasztásra került 3 különböző csoport: az első a konzervatív, passzívan elutasító csoport, a második a kritikus, de nyitott és a harmadik a lelkes résztvevők klaszterei. A kulturális rendezvények közül kiemelten vizsgáltam a Pilisi Szüreti Bál és Felvonulás és a Városnap programokat. Az interjúk alapján egyértelműen látható volt, hogy míg a Szüreti Bálnak a város kulturális életében kiemelkedő szerepe van, addig a Városnapról a helyi lakosok rossz véleménnyel bírnak. A szakértői interjúkból kiolvasható volt, hogy a lakosság körében jelenleg egyfajta érdektelenség figyelhető meg a megrendezett események tekintetében, megállapítható, hogy a helyi lakosokat egyfajta passzivitás és szkepticizmus jellemzi az értéktár bővítésével kapcsolatban is. Az összegzésben készült SWOT analízis nyomán fejlesztési javaslatokat fogalmaztam meg a helyi közművelődés és értékgyűjtés fellendítése céljából.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Pedagógia Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Közösségszervezés

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	értéktár, helyi értékek, interjú, közművelődés, kvalitatív tartalomelemzés
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Ápr. 09. 14:51
Utolsó módosítás:	2026. Ápr. 09. 14:51

Actions (login required)

Tétel nézet