Szűcs László Dávid (2025) A magyar turizmusfejlesztés fenntarthatósági megközelítései és gyakorlati megvalósulása. Külkereskedelmi Kar.
|
PDF
Szakdolgozat ZUOSU3.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (765kB) |
|
|
PDF
Absztrakt ZUOSU3.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (65kB) |
|
|
PDF
Bírálat-Szűcs László Dávid-Marosán-2025.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (289kB) |
|
|
PDF
Ertekeles_SzucsLaszloDavid_NN.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (156kB) |
Absztrakt (kivonat)
A dolgozatom célja a magyar turizmusfejlesztési stratégiai dokumentumok fenntarthatósági megközelítésének feltárása, valamint ezen gyakorlati elvek érvényesülésének vizsgálata két esettanulmányon keresztül, melyek a Körösök Völgye Natúrpark fejlesztései, valamint a Dél-Balatoni Vízi Kör projekt. A témám relevanciáját a turizmus hazai szerepe és nemzetközi célkitűzései adják. Ezen fejlesztések megvalósítása során kulcsfontosságú figyelmet érdemel a fenntarthatóság nem csak gazdasági, de környezeti és kulturális aspektusa is.A kutatás kvalitatív, dokumentumelemzésen alapuló módszerrel valósult meg. Az adatgyűjtés során három országos turisztikai fejlesztési stratégiát, a Turizmus 2.0, a Nemzeti Aktív Turizmusfejlesztési Stratégiája, valamint az Országos Ökoturisztikai Fejlesztésja Stratégiát, illetve az említett esettanulmányok fejlesztési stratégiái, projektfejlesztési adatai, hivatalos beszámolói szolgáltak elsődleges forrásként. Első kettő a közelmúltban módosításra kerültek, a COVID-19 világjárvány okozta gazdasági hatásokat figyelembe véve, míg az utóbbi olyan ökoturisztikai alapvetéseket tartalmaz, melyek a mai napig meghatározó jellegűek. Az elemzés tematikus kódolással történt: a fenntarthatóság gazdasági, környezeti és kulturális aspektusait, a monitoringmechanizmusok megjelenését vizsgáltam.A kutatás főbb kérdései:1.Milyen szerepet kap a fenntarthatóság kulturális és környezeti aspektusa a gazdasági célok mellett a magyar turizmusfejlesztési stratégiákban?2.A térségi fejlesztési stratégiák gyakorlata mennyiben illeszkedik az országos turisztikai stratégiákhoz?3.Hogyan valósul meg a turisztikai desztinációk közötti együttműködés és koordináció az aktív- és ökoturisztikai fejlesztések keretében, és ez milyen hatással van a projektek eredményességére?A vizsgálat során arra jutottam, hogy bár a stratégiák célkitűzései párhuzamosak, a fenntarthatóság kulturális és környezeti szempontja inkább eszközként jelenik meg, mint külön irány. A közelmúltban történt revíziók arra engednek következtetni, hogy ennek az oka a világjárvány okozta lezárásokkal járó ágazat-specifikus visszaesés. A két esettanulmány esetében megállapítható, hogy a fejlesztések jól illeszkednek a stratégiákba, azonban azok jellemzően a közösség kis mértékű bevonásával, vagy teljeskörű hiányával történik. A monitoringrendszerek biztosítják a megfelelő hosszú távú fenntarthatóságot. A legnagyobbprobléma a személyes tapasztalatom szerint az elhaló, elnéptelenedő települések digitális analfabetizmusa. Ez megfelelő oktatási programokkal orvosolható.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | falusi turizmus, fenntarthatóság, gazdasági stratégia, ökoturizmus, projektelemzés, turizmusfejlesztés |
| SWORD Depositor: | User Archive |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | User Archive |
| Rekord készítés dátuma: | 2025. Okt. 27. 14:31 |
| Utolsó módosítás: | 2025. Okt. 27. 14:31 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |

