A Phillips-görbe vizsgálata Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában

Kollár Noémi (2025) A Phillips-görbe vizsgálata Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat_Kollár Noémi_.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (606kB)
	PDF Kollar_Noemi_biralat_Ferkelt.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (221kB)
	PDF Kollar_Noemi_biralat Marinovich (002).pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (217kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom témája "A Phillips-görbe vizsgálata Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon".1995-től napjainkig vizsgálódtam az említett négy országban, mivel ez az időszak lefedi a rendszerváltozás utáni gazdasági átmenetet és az EU-csatlakozást, amelyek jelentősen befolyásolták a makrogazdasági folyamatokat. A régió kis nyitott gazdaságai miatt fontos a várakozásokkal kiegészített, kiterjesztett Phillips-görbe alkalmazása, amely figyelembe veszi az importált inflációt, munkaerőpiaci szerkezetet és külső sokkokat is. Ez lehetővé teszi a munkanélküliség és infláció közötti komplex, ország-specifikus kapcsolatok elemzését, amelyek eltérnek a klasszikus modell egyszerű összefüggéseitől, és így pontosabb gazdaságpolitikai következtetésekhez vezetnekA vizsgálataim során megállapítható, hogy a munkanélküliség és infláció kapcsolatának közép-európai alakulása országonként egyértelműen eltérő. Lengyelországban 2023-ban az infláció csökkenő tendenciát mutatott miközben a munkanélküliség stabilan 5,1–5,4% között mozgott.Magyarországon 2024-ben az infláció a jegybanki toleranciasávba mérséklődött, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3–4,6% között stabilizálódott, ami kedvezőbb az EU-átlagnál.Szlovákiában az infláció magasabb, a munkanélküliség viszonylag alacsony, stabilabb összefüggést mutat.Románia esetében strukturális munkaerőpiaci problémák és a fekete gazdaság gyengítik a Phillips-görbe érvényességét, így az infláció és munkanélküliség közötti kapcsolat kevésbé kiszámítható. Az energia- és élelmiszerárak változásai, valamint az inflációs várakozások jelentősen befolyásolják az inflációs folyamatokat, különösen Magyarországon és Lengyelországban. Ezért a gazdaságpolitikai intézkedéseket országonként eltérően, rugalmasan kell alkalmazni, figyelembe véve a munkaerőpiaci szerkezet és a gazdasági ciklusok sajátosságait.A vizsgálataim során arra jutottam, hogy a Phillips-görbe klasszikus, egyszerű összefüggése nem alkalmazható egységesen a közép-európai országokra, mivel Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában jelentős ország-specifikus eltérések figyelhetők meg. Különösen Lengyelországban és Magyarországon a kapcsolat nemlineáris és aszimmetrikus, míg Szlovákiában stabilabb és klasszikusabb. Romániában a strukturális munkaerőpiaci problémák és a fekete gazdaság gyengítik az infláció és munkanélküliség közötti kapcsolatot. Az inflációs várakozások, valamint az energia- és élelmiszerárak változásai jelentősen befolyásolják az inflációs folyamatokat, ezért a gazdaságpolitikai intézkedéseket rugalmasan, az adott ország sajátosságaihoz igazítva kell kialakítani. Ez a megközelítés segíti a hatékonyabb és célzottabb gazdaságpolitikai döntéshozatalt a régióban.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	elméleti közgazdaságtan, EU és Magyarország, közgazdaság, Lengyelország, Magyarország, Phillips-görbe, Románia, Szlovákia, visegrádi országok
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Okt. 27. 14:31
Utolsó módosítás:	2025. Okt. 27. 14:31

Actions (login required)

Tétel nézet