Magyarország és a német nyelvű országok parlamenti rendszerének összehasonlítása

Fazekas István (2025) Magyarország és a német nyelvű országok parlamenti rendszerének összehasonlítása. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat-Fazekas István-2025_végleges verzió_250505pdf.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)
	PDF Fazekas István ért..pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (487kB)
	PDF Fazekas István_Bírálat_Sólyom Barnabás.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (76kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat összehasonlítja a német, magyar és az osztrák modern parlamentáris rendszereket, valamint számba veszi a legfontosabb pártokat és azok politikai értékajánlatát. A mai modern parlamentarizmus elméleti hátterének bemutatása után, a dolgozat tézise kerül kifejtésre, miszerint a magyar politikai rendszer formálisan jelentős mértékben a német modellre épül – elég csak a kancellárdemokrácia, az arányos és egyéni elemeket ötvöző választási rendszer vagy az 5%-os parlamenti küszöb átvételére gondolni –, a két ország politikai rendszere tartalmilag mára jelentősen eltávolodott egymástól. Magyarországon a rendszerváltás utáni parlamentáris berendezkedés és a német típusú intézményi keretek hosszú ideig meghatározták a politikai működés logikáját, azonban a 2010-es években végbement átalakulások – a Fidesz folyamatos jobbra tolódása, a politikai hatalom centralizációja, a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítése, valamint a politikai napirend tematizálásának monopóliuma – egy sajátos, illiberális tartalmat adtak a rendszernek. Ezzel szemben a német politikai rendszerben a föderális struktúra, a koalíciós kormányzás hagyománya, a hatalmi ágak szétválasztása és a konszenzuskeresés továbbra is meghatározó. Így bár a magyar rendszer formailag továbbra is a német mintákat követi, tartalmilag ma már egy önálló, közép-európai, erősen centralizált és vezérelvű modellként működik, amely számos ponton eltér a német demokrácia pluralista és kiegyensúlyozott működésétől.Az elmúlt másfél évtizedben a fent említett magyar politikai rendszerben végbement változások, egyre inkább mintaként szolgálnak a német és osztrák jobboldali-populista pártok, különösen az AfD és az FPÖ számára. Míg korábban a magyar politikai fejlődés jellemzően a német nyelvterületek mintáit követte, a 2010 utáni magyarországi folyamatok – az illiberálisdemokrácia kiépítése, a politikai rendszer centralizációja, a fékek és ellensúlyok gyengítése, a média és a civil szféra kontrollja – immár visszahatnak a német és osztrák belpolitikára.A Fidesz 2010-es kétharmados győzelme után gyorsan és határozottan alakította át a magyar politikai rendszert. Az új Alaptörvény elfogadása, a választási törvények módosítása, az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítése, valamint a média és a civil szervezetek feletti kontroll kiterjesztése mind-mind azt a célt szolgálták, hogy a kormányzó párt hosszú távon is biztosítani tudja hatalmát. A politikai napirendet a Fidesz tematizálja, a közbeszédet pedig a kormányzati kommunikációs gépezet határozza meg, amely a migráció, a nemzeti szuverenitás, a „Brüsszel-ellenesség” és a „külföldi ügynökök” elleni harc köré szerveződik. Ezek az ügyek nemcsak a magyar politikai diskurzusban váltak központi témává, hanem fokozatosan átszivárogtak az osztrák és német jobboldali-populista pártok programjába is.Az FPÖ (Osztrák Szabadságpárt) és az AfD (Alternative für Deutschland) egyaránt felismerte, hogy a Fidesz által alkalmazott stratégiák – a migrációellenes retorika, az EU-szkepticizmus, a nemzeti identitás hangsúlyozása, a „rendpártiság”, valamint a média tematizálásának monopóliuma – hatékony eszközök lehetnek a saját választói bázisuk mozgósítására. Mindkét párt programjában központi helyet foglal el a migráció szigorú elutasítása, a nemzeti szuverenitás védelme, az európai integráció kritikája, valamint a családpolitika konzervatív újradefiniálása. Ezek az ügyek Magyarországon már évek óta a politikai napirend meghatározó elemei, és a Fidesz sikerének fontos összetevői.A jobbra tolódás folyamata nem csupán retorikai szinten jelenik meg, hanem a politikai gyakorlatban is. Az FPÖ és az AfD egyaránt igyekszik tematizálni a közbeszédet, erősíteni a nemzeti identitás kérdéseit, és a „rendpártiságot” helyezi előtérbe. Az AfD például a német politikában korábban tabunak számító témákat – mint a bevándorlók kriminalizálása vagy a multikulturalizmus kritikája – emelte be a mainstream diskurzusba, hasonlóan ahhoz, ahogyan a Fidesz tematizálta a migráció kérdését Magyarországon. Az FPÖ pedig a magyar kormány családpolitikáját, migrációs szigorát és euroszkeptikus álláspontját emeli be saját programjába, miközben vezetője, Herbert Kickl, rendszeresen hangsúlyozza a magyar példa követendő voltát.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Szaknyelvi Iroda KKK

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Ausztria, demokrácia, Magyarország, Németország, parlamentarizmus
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Okt. 27. 14:29
Utolsó módosítás:	2025. Okt. 27. 14:29

Actions (login required)

Tétel nézet