Digitális bennszülöttek a munka világában: A Z generáció és az AI kapcsolata – Soft skillek, munkavállalói attitűdök és a munkaerőpiac jellemzői”

Sédy Eszter (2025) Digitális bennszülöttek a munka világában: A Z generáció és az AI kapcsolata – Soft skillek, munkavállalói attitűdök és a munkaerőpiac jellemzői”. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat - Sédy Eszter 2025.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Szakdolgozat - Sédy Eszter 2025.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Belso-biralat-mesterkepzes_SédyE.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (147kB)
	PDF Sédy_kulso_konz_ertekeles_2025.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (18kB)

Absztrakt (kivonat)

A technológiai fejlődés robbanásszerű növekedése az elmúlt évtizedekben alapjaiban változtatta meg a munkaerőpiac szerkezetét és dinamikáját. Az internet elterjedése, az okostelefonok, a mesterséges intelligencia, valamint a digitális eszközök mindennapi használata nem csupán új munkavégzési struktúrákat eredményezett, hanem jelentősen átalakította a munkaadói és munkavállalói viszonyt és a munkahelyi kultúrát is. A szakdolgozat célja annak vizsgálata, hogy a digitális bennszülöttként emlegetett Z generáció milyen módon illeszkedik ebbe az új technológiai környezetbe, milyen készségeket kell fejlesztenie, és hogyan változtatja meg az AI jelenléte a munkavállalás körülményeit.A dolgozat kiemelt figyelmet fordít a 1995 és 2010 között született Z generációra, amely az első nemzedék, amely már gyermekkorától kezdve digitális eszközök között nevelkedett. Az internet és az okostelefonok széles körű elterjedése révén ezek az egyének folyamatosan kapcsolatban állnak az információs világgal, gyors döntéshozatali folyamatokat követnek, valamint újfajta munkavállalói elvárásokat támasztanak. A kutatás arra keresett választ, hogy a Z generáció milyen hozzáállást tanúsít a mesterséges intelligencia eszközeinek alkalmazása iránt, milyen kihívásokat és lehetőségeket lát benne, és milyen módon alakítja ez a technológiai innováció a munkaerőpiacot.A dolgozat első szakaszában a generációkutatás és a Z generáció jellemzői kerülnek elemzésre, részletesen ismertetve azokat a pszichológiai, gazdasági és társadalmi tényezőket, amelyek meghatározzák az érintett korosztály gondolkodásmódját és munkaerőpiaci viselkedését. A szakirodalmi áttekintés alapján megfogalmazódnak azok a generációs különbségek, amelyek meghatározóak lehetnek a munkahelyeken való sikeres integráció szempontjából.A dolgozat második része részletes kutatási módszertani elemzést tartalmaz. A primer kutatás kvantitatív kérdőíves felmérés formájában valósult meg, amely során a Z generáció tagjai osztották meg véleményüket az AI-ról és a munkaerőpiaccal való kapcsolatukról. Az eredmények segítségével feltárhatóvá válik, hogy az AI használata milyen hatással van a döntéshozatalra, a hatékonyságra és a munkavállalói kompetenciákra.A kutatás várható eredményei rávilágítanak arra, hogy miként változnak meg a munkavállalási elvárások, milyen stratégiákat kell alkalmazniuk a vállalatoknak a Z generáció igényeinek kielégítésére, valamint milyen szerepet tölt be az emberi készségek fejlesztése az AI térhódítása mellett. A dolgozat azt is hangsúlyozza, hogy bár a mesterséges intelligencia megváltoztatja a munkaerőpiacot, nem helyettesítheti az emberi kreativitást, empátiát és együttműködést, hanem azok kiegészítésére és optimalizálására kell törekedni.A dolgozat következtetései egy átfogó értékelést adnak a Z generáció és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról, különösen a munkaerőpiac és a soft skillek szerepének összefüggésében. A jelenlegi munkaerőpiac egy gyorsan változó, technológia által vezérelt környezet, amelyben az új generáció tagjai egyre nagyobb hatást gyakorolnak a munkahelyi kultúrára és az elvárt készségekre.A dolgozat rávilágít arra, hogy az AI technológiák nem csupán segítik a munkavégzést, hanem átalakítják a munkahelyi elvárásokat is. A multinacionális vállalatok már jelenleg is nagyobb mértékben építenek be AI-alapú eszközöket a mindennapi működésükbe, és ezek a vállalatok képesek hatékonyabbá tenni a döntéshozatali folyamatokat, az adminisztratív feladatokat és az adatkezelést. Ugyanakkor a kisebb cégek kevésbé nyitottak az ilyen technológiai újításokra, amely hátrányt jelenthet a versenyképesség szempontjából.Fontos következtetés az is, hogy míg az AI növeli a produktivitást és az időhatékonyságot, nem helyettesítheti az emberi tényezőt. A soft skillek, mint a kreativitás, csapatmunka, empátia és rugalmasság továbbra is kulcsszerepet játszanak, és a vállalatoknak érdemes ezek fejlesztésére is figyelmet fordítani. Az eredmények azt mutatják, hogy az AI rendszerek használata sok esetben támogatja a problémamegoldó készségeket és az együttműködést, de nem képes pótolni a személyes jelenlétet és interakciót.Összességében megállapítható, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán egy új technológia, hanem egy olyan eszköz, amely alapjaiban változtatja meg a munka világát. A Z generáció számára a technológiai fejlődés nem csupán egy kihívás, hanem egy természetes környezet, amelyben hatékonyan és eredményesen tudnak működni. A vállalatoknak ezért nemcsak az AI alkalmazására kell koncentrálniuk, hanem arra is, hogy megfelelő oktatási és tréningprogramok révén támogassák a munkavállalók készségfejlődését.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	generatív AI, mesterséges intelligencia, munkaerőpiac, munkavállalók, soft skill, Z generáció
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Okt. 27. 14:28
Utolsó módosítás:	2025. Okt. 27. 14:29

Actions (login required)

Tétel nézet