A fenntarthatóság nyomában: Környezeti tudatosság fejlődése nemzetközi szinten az első hivatalos egyezménytől napjainkig

Fiák Eszter (2025) A fenntarthatóság nyomában: Környezeti tudatosság fejlődése nemzetközi szinten az első hivatalos egyezménytől napjainkig. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat Fiák Eszter végleges.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (757kB)
	PDF Bírálat-Fiák Eszter-Marosán-2025.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (290kB)
	PDF Szakdolgozat értékelése külső konzulens által 2025. Fiák Eszter.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (116kB)

Absztrakt (kivonat)

A fenntarthatóság nyomában: Környezeti tudatosság fejlődése nemzetközi szinten az első hivatalos egyezménytől napjainkig A dolgozat célja, hogy áttekintést nyújtson a fenntarthatóság fogalmának és a környezeti tudatosság nemzetközi szintű fejlődésének főbb mérföldköveiről az első ENSZ-egyezményektől napjainkig. A bevezetésben definiáljuk a fenntarthatóságot az 1987-es Brundtland-jelentés alapján, és felvázoljuk a dolgozat hipotézisét: az iparosodott és a fejlődő országokban hozott fenntarthatósági intézkedések sikeressége jelentősen eltér egymástól, mivel azok hatékonysága az adott ország gazdasági, politikai és társadalmi helyzetétől függ. A történeti áttekintés során a szerző a Brundtland-jelentést, az ipari forradalmak környezeti következményeit, majd Rachel Carson „Néma tavasz” című művét és az 1960-as évekbeli zöld mozgalmak (Greenpeace, Friends of the Earth) alakulását helyezi fókuszba. Ezután a dolgozat kronologikus sorrendben vizsgálja az ENSZ Stockholmi Konferenciáját (1972), a Montreáli Protokollt (1987), a Kiotói Jegyzőkönyvet (1997), valamint a Párizsi Megállapodást (2015), kiemelve mindegyik sikerét és a fejlődő országok számára jelentkező korlátokat. A Rio+20 Konferencia és az ENSZ 2030-ig szóló Fenntartható Fejlődési Céljai részletes elemzése rámutat a globális együttműködés, a „közös, de differenciált felelősség” elvének és a pénzügyi-technikai alapok (például a Zöld Klíma Alap) kulcsszerepére. A dolgozat empirikus részében a magyar fenntarthatósági stratégiákat és eredményeket helyezzük összehasonlításba néhány iparosodott és fejlődő ország példájával, statisztikai adatok és esettanulmányok segítségével. A vizsgálat során megállapítjuk, hogy míg az iparosodott országok – köszönhetően fejlettebb infrastruktúrájuknak és anyagi forrásaiknak – gyorsabban és ambiciózusabban tudnak klímavédelmi intézkedéseket bevezetni, addig a fejlődő országok esetében a gazdasági növekedés és a fenntarthatósági célok gyakran ütköznek, és a „közös, de differenciált felelősség” elve csak részben kompenzálja a forráshiányt. A dolgozat konklúziójaként hangsúlyozzuk, hogy a globális kihívások – klímaváltozás, biodiverzitás-vesztés, szegénység és élelmiszerbizonytalanság – csak nemzetközi összefogással és a Fenntartható Fejlődési Célok szisztematikus megvalósításával kezelhetők eredményesen. Javasoljuk a legjobb gyakorlatok átvételét, a pénzügyi támogatási mechanizmusok (Zöld Klíma Alap, multilaterális fejlesztési alapok) erősítését, továbbá a civil és kormányzati szereplők közötti partnerségek intenzívebb kialakítását. A jövőbeli kutatások számára ajánljuk a klímapolitikák hosszú távú hatásainak kvantitatív vizsgálatát, valamint a fejlődő országok fenntarthatósági stratégiáinak esettanulmány-alapú összehasonlítását.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	EU környezetvédelmi politika, fejlődő országok, fenntartható fejlődés, ipari forradalom, Magyarország
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Okt. 27. 14:28
Utolsó módosítás:	2025. Okt. 27. 14:28

Actions (login required)

Tétel nézet