Social engineering, avagy a pszichológiai befolyásolás

Pernyész Gréta (2025) Social engineering, avagy a pszichológiai befolyásolás. Külkereskedelmi Kar.

	PDF szakdolgozat_Pernyész_Gréta_Q3MC7S.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (974kB)
	PDF Bírálat - Pernyész Gréta.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (238kB)
	PDF kulso_biralat_Pernyesz_Greta.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (189kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom célja a social engineering, azaz a pszichológiai befolyásolás működésének ismertetése, annak típusai, módszerei és veszélyei nyomán. Mindemellett pedig fókuszában áll gyakorlati tanácsokat és megoldást kínálni az ilyen jellegű bűncselekmények elkerülésére. A social engineering egyre inkább elterjedt jelenség mind az analóg, mind a digitális világban, amely során a támadó a manipuláció eszközeivel kíván információhoz vagy anyagi javakhoz jutni. Emiatt igen nagy szükségét érzem annak, hogy minél több ember megismerje a témát, illetve hogy megismerkedjen annak veszélyeivel és a probléma megelőzésének lehetőségeivel, hiszen napjainkban igen nagy a kockázata egy ilyen jellegű támadás bekövetkezésének. Kutatásom során célom felfedni és bemutatni, hogy mi is pontosan a social engineering, hogyan működik ez a haszonszerző technika, illetve hogyan is alkalmazzák ezt különböző módszerek segítségével. Célom továbbá bemutatni, hogy egy ilyen jellegű támadás hogyan hat az emberek életére, illetve minél kielégítőbb választ adni arra a kérdésre, hogy miként is lehet ezen a területen a bűnözést és a károkozást visszaszorítani. Fő motivációm az utóbbi kérdés megválaszolása, s a figyelem felhívása a megelőzés fontosságára, hiszen a social engineering támadások az emberi tényező sérülékenységeire építenek. Dolgozatom vizsgálja a támadások mögött rejlő pszichológiai tényezőt, azon belül pedig a Cialdini-féle teljesítési alapelveket. Ismerteti továbbá a támadások típusait, valamint annak módszereit, s azok alkalmazási módozatait a felhasznált kommunikáció módja szerint rendezve. Emellett bemutat olyan eseteket, melyek a közelmúltban történtek, s részletes ismertetésük elősegíti a jelenség széleskörűbb megismerhetőségét. Végül felhívja a figyelmet a megelőzés és az elhárítás lehetséges eszközeire, valamint javaslatokat tesz a biztonságtudatosság fejlesztésére. A téma jellegéből adódóan szekunder kutatást végeztem, hiszen a primer módszer nem illeszkedik a téma lehetséges feldolgozásának módjai közé (relevancia és etikusság szempontjából). A kutatásom pszichológiai jellemvonásaiból adódóan kvalitatív jellegű, a támadások során és után szerzett tapasztalatokat vizsgálja. Deduktív megközelítést alkalmaztam, tehát a már rendelkezésre álló definíciók, elméletek alapján vezettem le gondolatmenetemet, s vontam le következtetéseimet. Kutatásom során igyekeztem a lehető legfrissebb forrásokat felhasználni, azonban a téma kutatásának legaktívabb időszaka körülbelül 2014 és 2018 között zajlott, így ez azt tette lehetővé, hogy az abból az időintervallumból származó információkat tudtam a dolgozatíráshoz hasznosítani. Ennek ellenére ilyen jellegű támadások napjainkban is zajlanak, tehát példák és esettanulmányok szempontjából a dolgozatom naprakészen mutatja be a helyzetet a social engineering területén. A szakdolgozat megírása során végzett kutatásom eredményeképp megállapítható az a következtetés, miszerint az emberek általános biztonságtudatossági szintje igen alacsony, tehát fejlesztése ajánlott, melynek megoldásaképpen a dolgozat fő fókuszában az oktatás szorgalmazása áll. Összességében arra az eredményre jutottam, amire a kezdetekkor számítani lehetett: az ember, mint az információk őre még mindig a leggyengébb láncszem a biztonság területén, legyen szó valós- vagy kibertérről, s rendkívül fontos (lenne) a figyelem felhívása a veszélyre, a szakmai oktatás bevezetése, valamint a tájékozódás és tájékoztatás ösztönzése, hiszen pontosan ezen hiányosságok miatt a social engineering szélesebb körű elterjedése egyre nagyobb és nagyobb kockázatot jelent.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	biztonságtudatosság, humán tényező, megelőzés, pszichológiai befolyásolás, social engineering
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Okt. 27. 14:27
Utolsó módosítás:	2025. Okt. 27. 14:27

Actions (login required)

Tétel nézet