Politikai nemi szakadék: A magyar női képviselők arányában fellelhető különbségek okainak magyarázata az Európai Parlament és a Magyar Országgyűlés kontextusában

Kiss Szófia Nikoletta (2025) Politikai nemi szakadék: A magyar női képviselők arányában fellelhető különbségek okainak magyarázata az Európai Parlament és a Magyar Országgyűlés kontextusában. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Kiss Szófia Nikoletta_DJOHX9_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (990kB)
	PDF Szöveges értékelés.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (64kB)
	PDF Kiss Szófia.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (316kB)

Absztrakt (kivonat)

Jelen szakdolgozat a nemi esélyegyenlőség és egyenjogúság elméleti keretein belül, a releváns szakirodalom és elérhető adatok részletes elemzésével a nők politikai reprezentációját vizsgálja az Európai Parlament (EP) magyar tagjai és a Magyar Országgyűlés képviselői között. A kutatás elsődleges célja feltárni azokat az összefüggéseket, valamint strukturális, társadalmi és kulturális okokat, amelyek magyarázatot adnak a női képviselők magasabb arányára a magyar EP-képviselők körében a Magyar Országgyűléshez képest. A dolgozat továbbá a nők politikai képviseletében tapasztalható szisztematikus akadályokat és a nemi esélyegyenlőség, illetve a nemi szempontok politikai életben való érvényesítésének lehetséges megoldásait is érinti.A kutatás kvalitatív módszertanon alapul, szekunder adatok elemzésével, tekintettel a vizsgált csoport nehéz elérhetőségére és a rendelkezésre álló idő korlátozottságára. A dolgozat keresztmetszeti jellegű, egy adott időintervallumban vizsgálva a magyar női képviselők helyzetét mindkét parlament esetében, ugyanakkor ok-okozati összefüggések feltárására is törekszik. A téma kiválasztását a nemi esélyegyenlőség iránti személyes érdeklődés motiválta, különös tekintettel a politikai szférában tapasztalható egyenlőtlenség markáns megjelenésére. A kutatás relevanciáját a nemi esélyegyenlőség hiányának továbbra is fennálló, jelentős társadalmi problémája adja, amely áthatja a gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai intézményrendszereket. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének 2024-es adatai rámutatnak, hogy az EU-ban a hatalom területén a legalacsonyabb a nemi egyenlőség indexértéke, különösen a politikai döntéshozatalban. Egy 2025-ös nemzetközi felmérés pedig Magyarországot azon kevés ország közé sorolja, ahol egyetlen női miniszter sincs hivatalban.A dolgozat a következő kutatási kérdésekre keresi a választ: (1) Mely strukturális, társadalmi és kulturális tényezők befolyásolják a nők politikai reprezentációját? (2) Mely tényezők magyarázzák a Magyarország esetében tapasztalható jelentős százalékos eltérést a magyar EP képviselőnők és a magyar országgyűlési képviselőnők között? (3) Hogyan biztosítható a nemek közötti egyenlőség szempontjainak érvényesítése a politikai döntéshozatalban?A kutatási eredményekből levont következtetések a következők: A nők politikai reprezentációját Magyarországon elsősorban a politikai pártok jelöltállítási gyakorlata befolyásolja jelentős mértékben. Markáns különbség figyelhető meg a nemzeti és EP választások közötti jelöltállítási stratégiákban: az EP listákon a női jelöltek esélyes pozícióban való megjelenése gyakrabban fordul elő. Míg a szakirodalom a választási rendszer egyéni kerületekre épülő többségi jellegét említi a női részvétel akadályaként, a jelen kutatás a nemzeti választások kapcsán ezt nem erősítette meg, arra engedve következtetni, hogy az egyéni kerületekben is a szavazók pártpreferencia alapján szavaznak, melynek következtében a jelölt neme csupán másodlagos tényező. Jelen megállapítás bizonyítja egyes pártok kisebb hajlandóságát a női jelöltek indításának tekintetében, mely jelentős mértékben összefügg a pártok ideológiai orientációjával. A pártok eltérő jelöltállítási gyakorlata a két intézmény esetében (kevesebb nő a nemzeti, több az EP listán) is figyelemre méltó. Ennek hátterében az EP kvázi „hatalomnélkülisége” és a nemek közötti egyenlőség iránti nagyobb elkötelezettsége állhat. Emellett a magyar társadalom patriarchális jellege és a nemi sztereotípiák széleskörű elfogadottsága is hozzájárulhat a nemzeti parlamentben tapasztalható alacsonyabb női reprezentációhoz.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	akadályok, Jelöltállítás, nemi esélyegyenlőség, nők, politika
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Okt. 27. 14:27
Utolsó módosítás:	2025. Okt. 27. 14:27

Actions (login required)

Tétel nézet