Bosznia-Hercegovina: Úton az Európai Unió felé

Kis Vivien (2025) Bosznia-Hercegovina: Úton az Európai Unió felé. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Kis_Vivien_UZMYE7_Bosznia-Hercegovina_Úton az Európai Unió felé.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Kis Vivien külső bírálata.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (163kB)
	PDF Kis_Vivien_biralat_Ferkelt.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (219kB)

Absztrakt (kivonat)

Jelen szakdolgozat célja Bosznia-Hercegovina Európai Unió felé tett lépéseinek feltárása, a csatlakozási folyamatának részletes elemzése, valamint az eljárás alatt felmerülő kihívások feltárása. A kutatásom relevanciája abban rejlik, hogy 2022 decemberében Bosznia-Hercegovina megkapta a tagjelölti státuszt, 2024-ben pedig kezdetét vették a csatlakozási tárgyalások az országgal. Azért választottam ezt a témát, mert már számos alkalommal utaztam át az országon, melyek során szembesültem Bosznia-Hercegovina elmaradottságával, ami felkeltette a figyelmem a kialakult helyzet okainak feltárására. Az elemzésemben megállapításra került, hogy az országban lévő megosztottság mindmáig nehézségeket tár elő a fejlődésben. Ráadásul a jelenleg is folyó orosz-ukrán háborúnak hatásai vannak Bosznia-Hercegovina európai integrációjára. A kutatásom során többek között arra kerestem a választ, hogy az ország történelmi öröksége miként befolyásolja az integrációs folyamatot? A múltbéli események áttekintése közben az 1990-es évek háborújára, a délszláv háborúra kiemelt figyelmet fektettem, mely alatt Bosznia-Hercegovinában a legborzalmasabb hadi események zajlottak le. A háború után, az etnikai ellentétekkel túlfűtött helyzetből kiutat a daytoni békeszerződés jelentette az országnak. Bosznia-Hercegovinában ennek következtében két fő entitás jött létre: a Bosznia-Hercegovinai Föderáció és a Boszniai Szerb Köztársaság. Előbbiben többségben bosnyákok és horvátok lakta területek találhatóak, míg utóbbiban szerbek élnek túlnyomóan. A szakdolgozatom során szekunder kutatást alkalmaztam, mely által levontam a következtetést, hogy a békeszerződés egyszerre a stabilitás megőrzője és a fejlődés lassító tényezője is lett, hiszen habár mindmáig biztosította a békét az entitások között, ellenben egy olyan bonyolult államszerkezetet hozott létre, melyben nehéz és hosszú folyamat az egész országra vonatkozó egységes jogszabályok meghozatala. Ráadásul az állami rendszer összetettsége lehetőséget teremt a korrupció térnyerésének. A dolgozatom során feltárom, hogy a kialakult sajátos államszerkezet és etnikai megosztottság miként hat az ország uniós csatlakozási törekvéseire. A téma mély elemzése érdekében kvalitatív módszert alkalmaztam. A felhasznált irodalmak között mind idegen nyelvű és magyar nyelvű források is találhatóak, melyek főként hivatalos európai uniós honlapok, könyvek, valamint politikai-, gazdasági-, biztonsági elemzések és tanulmányok. A szakdolgozat ugyanakkor nemcsak a politikai megközelítésre koncentrál, hanem részletesen elemzi Bosznia-Hercegovina gazdasági helyzetét is. Gazdasági mutatók segítségével vizsgálom az ország fejlettségi szintjét az Európai Unió tagállamainak átlagával összehasonlítva. Az elemzés során fény derült Bosznia-Hercegovina magas munkanélküliségére, a jelentős kivándorlásra az országból, a hiányos infrastruktúrára és a jelentős importfüggőségre is. A kapott eredmények alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az állam gazdaságilag is további fejlődésre szorul ahhoz, hogy csatlakozni tudjon az Európai Unióhoz, ráadásul a kutatás által meggyőződtem róla, hogy Bosznia-Hercegovina gazdaságilag jelentősen függ a külföldi befektetőktől. A szükséges reformok azonban sokszor a politikai érdekellentétek következtében elmaradnak, mely aláássa az európai uniós integráció esélyét. Habár az ország fő gazdasági partnere az Európai Unió, melyet számadatokkal is alátámasztok az elemzésemben, ellenben számos kínai és török közvetlen külföldi tőkebefektetés érkezik az országba, ami aggodalmat kelthet, hiszen korlátozhatja az EU szerepét Bosznia-Hercegovinában. A vizsgálat során az entitások gazdaságpolitikai lépéseinek különbségére is felfigyeltem. A Boszniai Szerb Köztársaság Magyarországgal például bányászati együttműködést kötött, vonzalma pedig Szerbia és Oroszország felé egyre szélesebben körben megfigyelhető. A szakdolgozatomban kutatási kérdésként felmerült, hogy Bosznia-Hercegovina és lakossága valóban csatlakozni szeretne-e az EU-hoz. A kutatásom főbb eredményei azt mutatták, hogy az ország szerb része inkább hátráltatja, mintsem elősegíti az integrációt, melyből végezetül levontam a konklúziót, hogy ahhoz, hogy az országot úgy, mint EU-tag emlegethessük, jelentős módosításokra van szükség. Összességében a szakdolgozatom rávilágít arra, hogy Bosznia-Hercegovina amíg nem küzdi le a strukturális problémákat, mint például a rendszerszintű korrupciót, addig a közeljövőben nem valószínűsíthető az európai uniós csatlakozása.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Bosznia-Hercegovina, Bosznia-Hercegovinai Föderáció, Boszniai Szerb Köztársaság, csatlakozási tárgyalások, daytoni békeszerződés, EU-integráció, gazdasági mutatók, korrupció
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Okt. 27. 14:26
Utolsó módosítás:	2025. Okt. 27. 14:26

Actions (login required)

Tétel nézet