Viselkedési közgazdaságtani kérdések elméleti és gyakorlati aspektusai

Molnár Mária Boglárka (2025) Viselkedési közgazdaságtani kérdések elméleti és gyakorlati aspektusai. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat végleges.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (629kB)
	PDF Szakdolgozat bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (51kB)
	PDF Molnár Mária Boglárka-belso-biralo-alapkepzes.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (140kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom célja a viselkedési közgazdaságtan jelenleg legfontosabb állításainak, elméleteinek széles körű vizsgálata. Magát a területet kiemelten fontosnak tartom, elengedhetetlen, ha mélyebb rálátást szeretnénk nyerni a gazdasági folyamatokra és az azokat alakító döntések ok okozati hátterére. Emellett természetesen a gyakorlatban is alkalmazható a megszerzett tudás, melynek praktikái, jelenlegi és jövőbeni lehetőségi állnak kutatásom kereszttüzében. Dolgozatom első, elméleti részét a viselkedési közgazdaságtan definiálásával, történeti hátterével és a hagyományos közgazdaságtannal történő összehasonlítással nyitom, ezt követően pedig a racionalitás témájával és a döntéseket befolyásoló tényezőkkel foglalkozom. Különböző elméleteket vizsgálok meg, különös figyelmet szentelve a Nudge Theory-ra, melynek gyakorlata jelenti kutatásom alapját is. Bár a későbbiekben vizsgálódásom a kereskedelemben és az üzletfejlesztésben történő alkalmazásra koncentrálódik, ebben a részben még kitérek arra, hogyan használják jelenleg is sikeresen más területeken az elméletet. Úgy vélem ez által átfogóbb képet kaphatunk arról, hogy miért is érdemes elsajátítani és hogyan tudjuk alkalmazni a későbbiekben leírt viselkedés közgazdaságtani praktikákat. Kutatásom során a fogyasztói és az eladói oldal szempontjából is megvizsgálom a Nudge Theory-hoz kapcsolódó értékesítési technikákat, ezek megismeréséhez pedig két eszközt alkalmazok. Az első egy kérdőív, ami az átlag fogyasztókat megcélozva, szituációs kérdésekkel vizsgálja a válaszadók vásárlási szokásainak, gazdasági döntéseinek hátterét. A második olyan mélyinterjúk készítése, melynek alanyai bár különböző területen és környezetben, de mindannyian sales tevékenységet folytatnak, melynek során közvetlenül képesek befolyásolni a célközönségüket. A kérdések specifikusan a termék/szolgáltatás értékesítése során alkalmazott technikák alkalmazására, pszichológiai hátterére, hatékonyságára és az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokra fókuszálnak. Dolgozatomban célja, hogy választ adjon olyan kérdésekre, melyek az üzleti siker hajszolása közben önkéntelenül is felmerülnek a fogyasztói magatartással kapcsolatban, és annak meghatározása, hogy a Nudge Theory hogyan nyújthat segítséget ennek formálásában. Kutatási eredményeim vizsgálatát követően a következő kérdésekre szeretnék választ találni: Mely Nudge technikák alkalmazhatóak a legeredményesebben üzletépítés, értékesítés során, illetve mennyire lehetnek hatásosak? Mutatkozik eltérés a fogyasztók Nudge technikákra való érzékenységében attól függően, hogy milyen demográfiai csoportba tartoznak? És végül mit gondolnak a jelenségről maguk a fogyasztók és az értékesítők?A szakdolgozat gyakorlati kutatásai világosan megmutatták, hogy a viselkedési közgazdaságtan által azonosított döntési torzítások és befolyásolási technikák –különösen a nudge típusú eszközök – már ma is széles körben alkalmazottak a kereskedelemben. A fogyasztói kérdőív eredményei szerint az emberek jelentős része befolyásolható, még akkor is, ha tudatosnak vallja magát. A demográfiai különbségek (pl. életkor, iskolai végzettség) befolyásolják ugyan az érzékenységet, de a technikák általános hatékonysága vitathatatlan. Az interjúalanyok beszámolói alapján az értékesítők gyakran ösztönösen alkalmaznak nudge típusú technikákat, még akkor is, ha nem ismerik a mögöttes elméleti hátteret. A döntési környezet tudatos alakítása – például ajánlatok keretezése, információk priorizálása vagy társas megerősítések beépítése – gyakran a siker kulcsa. Ugyanakkor egyértelmű határ húzódik az etikus terelés és a manipulatív befolyásolás között. A szakemberek hangsúlyozták: az átláthatóság, a választási szabadság biztosítása és a hosszú távú bizalom megőrzése elsődleges értékek kell, hogy maradjanak. A jövőre nézve a viselkedési közgazdaságtan eszközeinek alkalmazása várhatóan tovább fog terjedni, különösen a digitális térben. Az algoritmikus ajánlórendszerek, adatvezérelt döntési környezetek és személyre szabott nudge-ok hatékonysága vitathatatlan, ám ezek használata komoly etikai kihívásokat is felvet. A cél nem csupán a profit maximalizálása kell, hogy legyen, hanem a fogyasztói jólét és autonómia megőrzése is. A jövő kihívása tehát az, hogy a technológiai fejlődéssel lépést tartva olyan szabályozási és etikai kereteket alakítsunk ki, amelyek lehetővé teszik ezen eszközök hasznos, de felelős alkalmazását. Összességében elmondható, hogy a viselkedési közgazdaságtan és a nudge technikák alkalmazása nem csupán egy múló trend, hanem egy tudatos, hosszú távú irány a gazdasági döntéshozatalban és mind az üzleti, mind a közpolitikai szférában növekvő szerepet fognak betölteni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	gazdasági folyamatok, közgazdaságtan, Nudge Theory, Prospect Theory, viselkedés, viselkedési közgazdaságtan
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Okt. 27. 14:26
Utolsó módosítás:	2025. Okt. 27. 14:26

Actions (login required)

Tétel nézet