Globális kihívások a turizmusban: A nemzetközi turisztikai közösség – élén az ENSZ Turisztikai Szervezetével – válaszai a COVID–19 világjárvány hatásaira

Ripper Nikolett (2025) Globális kihívások a turizmusban: A nemzetközi turisztikai közösség – élén az ENSZ Turisztikai Szervezetével – válaszai a COVID–19 világjárvány hatásaira. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Globális kihívások a turizmusban.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (756kB)
	PDF Belső konzulensi értékelés - Ripper Nikolett.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (147kB)
	PDF Ripper Nikolett_ szakdolgozat_bírálat_2025.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (127kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat a COVID–19 világjárvány nemzetközi turizmusra gyakorolt átfogó hatásait vizsgálja, különös tekintettel az ENSZ Turisztikai Szervezete által hozott intézkedésekre és válaszlépésekre. A kutatás célja a világjárvány által a turisztikai szektorban előidézett kihívások sokrétűségének feltárása és a nemzetközi közösség válaszainak elemzése. A dolgozat középpontjában a turizmus fenntarthatósága, a válságkezelési stratégiák, a nemzetközi szervezetek szerepe és a jövőbeli kilátások állnak. A módszertan szakirodalmi és nemzetközi statisztikai adatokra épülő szekunder kutatáson, valamint turisztikai szakértőkkel készített interjúkon alapul. A kutatás célja továbbá, hogy feltárja azt a kutatási rést, amely a COVID–19 világjárvány turizmusra gyakorolt hatásait az UN Tourism válságkezelésben betöltött szerepének szemszögéből elemzi, magyar nyelven. Emellett vizsgálja a turizmus jövőbeli fenntarthatóságának lehetőségeit, valamint a járvány tapasztalataiból levonható tanulságokat egy válságállóbb és hosszú távon fenntartható turizmus megvalósítása érdekében.A dolgozat először áttekinti a nemzetközi turizmus pandémia előtti helyzetét, bemutatva annak jelentős gazdasági és társadalmi szerepét, amely az országok közötti kapcsolatok erősítéséhez és a globális összetartozás érzésének kialakításához is hozzájárult. Ezt követően részletesen elemzi a COVID–19 világjárvány példátlan sokkhatását, amely 2020-ban a nemzetközi turistaérkezések 74%-os zuhanásához és a turizmus közvetlen GDP-hozzájárulásának több mint kétbillió USA-dolláros csökkenéséhez vezetett, néhány hónap alatt három évtizedes növekedést semmisítve meg. Ilyen válsággal nem szembesült még a turisztikai szektor. A nemzetközi utazások korlátozása, az egészségügyi intézkedések és a turisztikai szolgáltatások szinte teljes leállása világszerte komoly gazdasági és társadalmi következményekkel járt. A dolgozat kiemeli, hogy a nemzetközi szervezetek, élükön az ENSZ Turisztikai Szervezetével, gyorsan és összehangoltan reagáltak a kialakult helyzetre. A „Restart Tourism” terv iránymutatásokat adott a turizmus újraindításához, hangsúlyozva a higiéniai protokollok, az utazói bizalom helyreállításának és a fenntarthatóság alapelveinek fontosságát. A szervezet meghatározó szerepet tölt be a válság utáni helyreállítási folyamatban azáltal, hogy nemzetközi szinten ajánlásokat fogalmazott meg a turizmuspolitikai intézkedésekhez, támogatta a tagállamokat és iránymutatásokat dolgozott ki a fenntartható turizmus előmozdítása érdekében. A nemzetközi szervezetek intézkedései mellett a dolgozat bemutatja a különböző országok által alkalmazott helyreállítási stratégiákat is, például az adókedvezményeket, pénzügyi támogatásokat, munkahelymegőrző intézkedéseket és a belföldi turizmus ösztönzését. A kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy a COVID–19 világjárvány a turizmus történetének egyik legsúlyosabb válságát idézte elő, amely globális szinten alapjaiban rengette meg nemcsak a szektort, hanem az egész világgazdaság működését is. Ugyanakkor ez a krízis nemcsak nehézségeket hozott, hanem lehetőséget is teremtett a turizmus újragondolására, a korábbi gyakorlatok kritikus értékelésére és a jövő irányainak kijelölésére.A hangsúly a fenntarthatóságra, a digitális megoldásokra és a válságokkal szembeni ellenállóképességre, azaz a rezilienciára helyeződött át. Bár a belföldi turizmus szerepe felértékelődött, a nemzetközi utazások helyreállítása kulcsfontosságú volt a szektor teljes újraindításához. A szakdolgozat rámutat, hogy a fejlett és fejlődő országok eltérő módon tudták alkalmazni a nemzetközi szervezetek iránymutatásait, ami egyenlőtlen helyreállítást eredményezett. A kutatás megállapítja, hogy a nemzetközi szervezetek fontos szerepet játszottak a válságkezelésben és a turizmus újraindításában, azonban a helyreállítási folyamat még nem zárult le egyes térségekben, illetve további kutatásokra van szükség a hosszú távú hatások feltárásához. A nemzetközi szervezetek fenntarthatóságra vonatkozó stratégiái hosszú távon hozzájárulhatnak a turizmus fenntarthatóbbá tételéhez. A dolgozat kitér a turizmus jövőbeli kilátásaira is, különös tekintettel a fenntarthatóságra, a digitalizációra és a rezilienciára, hangsúlyozva, hogy tartós egyensúly csak a múlt hibáiból való tanulással, a globális trendekhez való alkalmazkodással, valamint az emberek, a gazdaság és a környezet közötti kiegyensúlyozott kapcsolat megteremtésével érhető el. A jövőbeli turizmus fejlődését várhatóan több irányvonal is meghatározhatja, viszont a fenntarthatóság mindenképp kiemelt prioritás lesz.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	ENSZ, globális válság, koronavírus-járvány (COVID-19), nemzetközi szervezetek, turizmus, válságkezelés
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Okt. 27. 14:26
Utolsó módosítás:	2025. Okt. 27. 14:26

Actions (login required)

Tétel nézet