Magyar KKV-k kihívásai és lehetőségei a nemzetközi piacra lépés során

Varga Fanni (2025) Magyar KKV-k kihívásai és lehetőségei a nemzetközi piacra lépés során. Külkereskedelmi Kar.

	PDF A MAGYAR KKV-K KIHÍVÁSAI ÉS LEHETŐSÉGEI A NEMZETKÖZI PIACRA LÉPÉS SORÁN..pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (924kB)
	PDF Szakdolgozat értékelés.docx.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (61kB)
	PDF Varga Fanni.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (486kB)

Absztrakt (kivonat)

A globalizáció és a nemzetközi piacok nyitottsága egyre nagyobb lehetőségeket, ugyanakkor kihívásokat is jelent a magyar kis- és középvállalkozások számára. A magyar gazdaság gerincét a KKV-szektor alkotja, amely a foglalkoztatásban és a GDP-termelésben is meghatározó szerepet játszik. Ugyanakkor a nemzetközi piacra lépés során ezek a vállalkozások számos akadállyal találják szembe magukat, legyen szó pénzügyi, piaci, kulturális vagy szabályozási nehézségekről.A téma aktualitását az adja, hogy a hazai KKV-k külpiaci jelenléte még mindig alacsony az EU-s átlaghoz képest. Egy 2023-as kutatás eredménye azt mutatja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások részesedése a foglalkoztatásból, az exportból és az árbevételből a magyar gazdaságban elmarad az OECD országok átlagához képest.Ugyanakkor az elmúlt években számos pozitív példa – például a HELL Energy vagy a Nanushka – bizonyította, hogy a megfelelő stratégiával a magyar cégek is sikeresen versenyezhetnek a globális színtéren. A dolgozatom célja feltárni a magyar KKV-k nemzetközi piacra lépésének kihívásait és lehetőségeit, valamint bemutatni azokat a stratégiákat, amelyek elősegíthetik a sikeres nemzetközi terjeszkedést.Elmondható, hogy a kutatás során összegyűjtött adatok és elemzések alátámasztották a dolgozatban megfogalmazott hipotéziseket.Az első hipotézisem az volt, hogy a pénzügyi források szűkössége az egyik legjelentősebb akadályt jelenti a magyar kis- és középvállalkozások számára, amikor a külpiacra lépés lehetőségét mérlegelik. A kutatás során egyértelműen bebizonyosodott, hogy ez a probléma valóban sok esetben gátolja a terjeszkedési törekvéseket. Több vállalat példáján keresztül láthatóvá vált, hogy a nemzetközi piacokra való belépéshez szükséges jelentős kezdeti beruházások sok esetben meghaladják a hazai vállalkozások saját finanszírozási lehetőségeit. Ugyanakkor azt is megfigyeltem, hogy amikor ezek a cégek sikeresen pályáztak például uniós vagy állami támogatásokra, akkor az így elnyert források lehetővé tették számukra a külpiaci működés megkezdését vagy megerősítését. Így tehát a pénzügyi akadályok leküzdése kulcsszerepet játszik a nemzetközi siker elérésében.A második hipotézisem szerint a piacismeret, valamint a kulturális tényezőkhöz való alkalmazkodás alapvető feltétele a sikeres nemzetközi terjeszkedésnek. A kutatásban elemzett két esettanulmány, mind a HELL Energy mind a Nanushka egyaránt alátámasztják ezt a feltételezést. Mindkét vállalat esetében világosan látszik, hogy a célpiacok sajátosságainak mélyreható megértése, valamint a helyi fogyasztói szokásokhoz való igazodás nélkül nem valósulhatott volna meg ilyen mértékű piaci térnyerés. A Nanushka például Ázsiában helyi tanácsadók és marketingesek bevonásával tudott hatékonyan adaptálódni a fogyasztók elvárásaihoz, míg a HELL Energy a különböző országokban eltérő kommunikációs stratégiákat alkalmazott a sikeres brandépítés érdekében.A harmadik hipotézis azt állította, hogy a közvetett piacra lépési stratégiák, például disztribútorok bevonása, franchise rendszerek kiépítése vagy egyéb partnerségi formák hatékonyabbnak bizonyulnak a magyar KKV-k számára, különösen a földrajzilag vagy kulturálisan távolabb eső piacok esetében. A kutatás során megerősítést nyert, hogy ezek az indirekt módszerek valóban csökkentik a pénzügyi és működési kockázatokat, miközben lehetővé teszik a külpiaci jelenlét kialakítását. Az ilyen modellek különösen előnyösek lehetnek olyan országokban, ahol a belépési költségek magasak, a szabályozási környezet összetett, vagy ahol a fogyasztói kultúra jelentősen eltér a hazaitól.Összességében tehát a kutatás rámutatott arra, hogy a külpiaci terjeszkedés sikere szorosan összefügg a pénzügyi stabilitással, a helyi piacok megértésével és az alkalmazkodóképességgel, valamint a megfelelő piacra lépési stratégia megválasztásával. Bár a külpiacra lépés számos kihívást tartogat, a megfelelő stratégiával és felkészültséggel a magyar KKV-k jelentős sikereket érhetnek el a nemzetközi színtéren is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	EU támogatás - EU pályázat, exportstratégiák, globalizáció, kis- és középvállalkozás - KKV, nemzetközi piac
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Okt. 27. 14:25
Utolsó módosítás:	2025. Okt. 27. 14:25

Actions (login required)

Tétel nézet