Az EU klímapolitikájának társadalmi elfogadottsága Magyarországon

Plesovszki Nikolett (2025) Az EU klímapolitikájának társadalmi elfogadottsága Magyarországon. Külkereskedelmi Kar.

	PDF PlesovszkiNikolett_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Plesovszki Nikolett Bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (177kB)
	PDF PlesovszkiNikolett_bírálat_VargaKatalin.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (50kB)

Absztrakt (kivonat)

Összefoglaló Bevezetés és célkitűzés: A klímaváltozás korunk egyik legsúlyosabb globális kihívása, amely komplex módon érinti a társadalmi, gazdasági és környezeti rendszereket. A hatékony klímapolitikai válaszlépések kidolgozása és végrehajtása azonban nemcsak tudományos és politikai kérdés, hanem szorosan összefügg a lakosság ismereteivel, attitűdjeivel és cselekvési hajlandóságával. A klímaváltozás társadalmi megítélése, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségvállalás mértéke jelentősen befolyásolja a környezetvédelmi intézkedések társadalmi elfogadottságát. Dolgozatom célja, hogy feltárjam a magyar társadalom ismereteit és attitűdjeit az EU klímapolitikájával kapcsolatban, valamint elemezzem, milyen tényezők, például a média, kommunikációs csatornák, gazdasági és demográfiai jellemzők befolyásolják véleményüket. Módszer: Keresztmetszeti kvantitatív kérdőíves felmérés, online alapú kérdőív felvétellel. Az EU klímapolitikájának társadalmi elfogadottságának mérésére egy saját, 14 kérdést tartalmazó kérdőívet alkalmaztam. Áttekintettem továbbá a témához kapcsolódó nemzetközi és hazai szakirodalmi adatokat és leírásokat. Eredmények: A kitöltők túlnyomó többsége súlyos problémának tartja a klímaváltozást, és szükségesnek érzi a beavatkozást (70%). Az EU klímapolitikai célkitűzéseit sokan csak felületesen ismerik, és csupán kevesen követik aktívan a vonatkozó híreket (4,9%). Magyarország klímapolitikai következetességét a legtöbben csupán részlegesnek ítélik meg. A válaszadók szerint a magyar társadalom alacsony szinten ismeri az EU célkitűzéseit (67,7%), és leginkább az online médiából tájékozódik. A legtöbben a klímavédelem felelősségét közös ügynek tekintik, míg a vállalatok szerepét különösen hangsúlyosnak ítélik meg. Az eredmények azt sugallják, hogy a kommunikáció javítása, valamint a klímapolitikai célok részletesebb és közérthetőbb bemutatása elengedhetetlen lenne a társadalmi tudatosság növeléséhez. Következtetés: A magyar társadalom klímatudatos attitűdjét magas érzékenység, erős cselekvési szándék és széles körű együttműködés iránti nyitottság jellemzi, azonban a pozitív magatartás nem párosul megfelelő szintű tájékozottsággal. A vizsgálatomban feltárt eredmények fontos információt jelentenek a probléma feltárásában és hatékony kezelésében. Érthető és célzott klímapolitikai kommunikációval és oktatással a döntéshozók és az illetékes intézmények alapvető információkat nyújthatnának, amelyek elősegítenék a társadalom tudatosabb részvételét és a klímavédelmi intézkedések szélesebb körű támogatottságát.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Európai Unió, klímapolitika, klímaváltozás, környezetvédelem, társadalom
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Okt. 27. 14:24
Utolsó módosítás:	2025. Okt. 27. 14:24

Actions (login required)

Tétel nézet