Egy széthulló föderáció árnyékában: A délszláv háború és hatásai

Kelemen Teodor Barnabás (2025) Egy széthulló föderáció árnyékában: A délszláv háború és hatásai. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat_Kelemen_Teodor_Barnabás_MH7FG5 (2).pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Kelemen Teodor.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (274kB)
	PDF Szakdolgozat bírálat Kelemen Teodor Barnabás.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (104kB)

Absztrakt (kivonat)

A 20. század végi Európa egyik legtragikusabb és legösszetettebb konfliktusának számít a délszláv háborúk sorozata, amely Jugoszlávia felbomlásának következményeként robbant ki. A szakdolgozatom célja, hogy bemutassam azokat a történeti, politikai és társadalmi folyamatokat, amelyek az egykor soknemzetiségű állam megszűnéséhez vezettek, illetve elemezze a régión belüli legfontosabb tagköztársaságok – Szerbia, Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina – szerepét. Dolgozatomban amellett érvelek, hogy Jugoszlávia szétesése nem csak egy politikai kudarc, hanem a szövetségi struktúra belső ellentmondásainak, az etnikai nacionalizmus újjáéledésének, illetve a régre visszanyúló történelmi sérelmek feldolgozatlanságának összetett eredménye volt. Dolgozatom első fejezete Jugoszlávia történelmi előzményeit tárgyalja, a délszláv egység gondolatától kezdve az 1918-as államalapításig. Ezt követően írok a királyi Jugoszlávia centralizált rendszerének sikertelenségéről, a második világháború során zajló megszállásról és ellenállásról, majd a kommunista hatalomátvételről, amely később hosszú időre szilárdította meg a szocialista föderáció kereteit. Külön figyelmet fordítok az 1974-es jugoszláv alkotmány elemzésére, amely formálisan megerősítette a tagköztársaságok autonómiáját, ám ezáltal megalapozta a későbbi politikai dezintegrációt is. Írásom fő fókuszában az 1980-as évek végétől kibontakozó válságfolyamatok állnak, nagy figyelmet fordítva Slobodan Milošević politikájára, aki a szerb nacionalizmus középpontba állításával súlyos konfliktusokat idézett elő a föderáció más tagköztársaságaiban. Részletesen elemeztem Szlovénia gyors és a többi tagköztársasághoz képest békés kiválását a jugoszláv államból, amely egy rövid háborút eredményezett, de lehetővé tette a szlovének gyors nemzetközi elismerését és a sikeres nyugati integrációt. Horvátország esetében ezzel szemben a függetlenségi törekvések véres háborúvá fajultak, melyben a szerb kisebbség és a horvát kormány között kiéleződő konfliktus lehetetlenné tette a békés megoldást. A Horvátországban történt események bemutatása során külön kitérek a Krajinai Szerb Autonóm Körzet létrejöttére és a Jugoszláv Néphadsereg szerepvállalására is. Dolgozatom egy nagyon fontos részét képezi Bosznia-Hercegovina példája is, amely a térség legvéresebb háborúját szenvedte el. A három fő etnikum – bosnyákok, horvátok, szerbek – közötti konfliktus megrázó fejezeteket eredményezett, ide értve Szarajevó ostromát illetve a srebrenicai népirtást. A boszniai konfliktus elemzése során a dolgozatom rámutat arra, hogy az állami működés lehetetlenné vált az etnikai viszonyok alapján létrehozott politikai rendszerben, illetve hogy a daytoni megállapodás bár lezárta a háborút, hosszú távú stabilitást nem biztosított Bosznia-Hercegovinában. Dolgozatom végkövetkeztése szerint a széthullás nem egy geopolitikai átrendeződés mellékterméke, hanem sokkal inkább egy hosszú ideje fennálló, rendszerszintű válságfolyamat végpontja. Az állam széteséséhez vezető út tanulsága, hogy a nemzeti sokféleség önmagában nem jelent konfliktusforrást, amennyiben azt a megfelelő politikai intézményrendszer képes kezelni. Ezek nélkül azonban az etnikai identitások politikai mozgósítása, a történelmi sérelmek kiélezése és a gazdasági egyenlőtlenségek elmélyülése szükségszerűen vezetett a föderáció széthullásához és kegyetlen háborúkhoz. Dolgozatom fő célja, hogy rávilágítson arra, hogy a mai Balkán stabilitása szempontjából a demokratikus konszolidáció, a jogállamiság megerősítése és az etnikai együttélés új alapokra helyezése nélkülözhetetlen feltétel.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Bosznia-Hercegovina, délszláv háború, Jugoszlávia, Szerbia, Szlovénia
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Okt. 27. 14:22
Utolsó módosítás:	2025. Okt. 27. 14:22

Actions (login required)

Tétel nézet