Latin-Amerika globális kapcsolatrendszerének alakulása a G20 csoportban lévő helyzete mentén

Farkas Liza Júlia (2025) Latin-Amerika globális kapcsolatrendszerének alakulása a G20 csoportban lévő helyzete mentén. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat_Farkas Liza Júlia_GCXMKU.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Farkas Liza_bírálati lap.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (96kB)
	PDF Farkas Liza Júlia szakdolgozat bírálat - Soltész Béla.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (108kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom középpontjában Latin-Amerika, azon belül is a régió nemzetközi pozíciója és a G20 csoportban való szerepe áll. Ugyan a G20 papíron nem nemzetközi szervezet, a csoportosulás egy asztalhoz ülteti a világ vezető gazdaságait és a fejlődőket, ezért, mint diplomáciai esemény semmiképp sem elhanyagolható. Dolgozatom célja, hogy megvizsgálja és elemezze Latin-Amerika három meghatározó G20 tagországának (Mexikó, Brazília, Argentína) globális pozícióját, gazdasági szerkezetét, de legfőképp azok szerepvállalását a G20 keretein belül, illetve vizsgálja azt, hogy ez hogyan reprezentálja a térséget. A dolgozat aktualitását és relevanciáját az adja, hogy bár Latin-Amerika kevésbé kutatott régió Magyarországon, gazdasági potenciálja és geopolitikai szerepe folytán érdemes kiemelt figyelmet szentelni neki. Akkor is, ha a jövőben nem értékelődik fel jobban világgazdasági súlya, mivel nyersanyagforrásait nézve hosszútávon releváns marad a világkereskedelemben. Kutatásom során kvalitatív és kvantitatív módszereket kombináltam, elsősorban szekunder forrásokra támaszkodva. Az elemzés során közelebbről megvizsgáltam a három ország gazdaságpolitikai helyzetét, kiemelt külkereskedelmi kapcsolataikat, figyelembevéve a fejlődéstörténeti folyamatok hatását is. A kutatásom hipotézise szerint Latin-Amerikában ugyan megvan a potenciál, hogy bizonyos országai fejletté váljanak, azonban a regionális integráció hiánya és belső megosztottság ezt jelentősen hátráltatják, amely jelen pillanatban eme felemelkedést gátolja. Az országok közül Brazília az, amely a legtöbbet kihozta G20 tagságából, míg Argentína és Mexikó kevésbé tudták érvényesíteni érdekeiket a régió vezető gazdaságához képest. Struktúráját illetően a szakdolgozat négy részre tagolódik. Elsősorban ismertetésre kerül a Húszak Csoportja, hogy világossá váljon, milyen kereteken belül mozognak tagjai, hogyan struktúrálódik a rendszer, melyben kutatom Latin-Amerika tevékenységét. Ezt követi a három tag elemzése egy értelemszerűen erős gazdasági és G20 fókusszal. A kutatásom keretein belül keresek választ arra, hogy melyik ország hozta ki a legtöbbet a G20 tagságából? Mit is jelent egyáltalán az, hogy a legtöbbet kihozni? Mik gátolják a régiót és a három elemzett országot a felemelkedésben, illetve a G20 csoportban való térnyerésben? Hipotézisem, hogy Latin-Amerikában ugyan megvan a potenciál, hogy fejletté váljanak egyes országai, azonban annyira széthúz a térség, hogy ez a folyamat ellehetetlenedik és egységességre van szükség a felemelkedéshez. A kutatás eredményei pedig alá is támasztották a hipotézist: Mexikó elé gazdasági és politikai függősége az Amerikai Egyesült Államoktól gördít akadályt, Argentínát mélyreható gazdasági válságai és IMF-függősége gátolja abban, hogy vezetővé váljon akár regionális vagy globális értelemben, valamint Brazília aktív nemzetközi szerepvállalása és regionális nagyhatalmi törekvései egyértelműen kirajzolódnak, melyek nem teljesednek ki belső nehézségei okán. Mexikó számára a G20 a globális látókör szélesítésére nyújthat lehetőséget, Argentína elsősorban pénzügyi segítséget remélhet, Brazília pedig geopolitikai befolyását növelheti a csoporton keresztül. Összességében a dolgozatban megállapítom, hogy Latin-Amerikának előbb belső strukturális reformokat kell végrehajtania (mint szuverén országok és mint régió), mielőtt valóban képes lenne valóra váltani azt a potenciált, amely benne rejlik. Ehhez nélkülözhetetlen a regionális integráció erősödése, valamint a politikai és gazdasági instabilitás mérséklése. Ezek hiányában a régió országainak globális színtéren való felemelkedése továbbra is csak potenciál marad.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Argentína, Brazília, G20, Latin-Amerika, mexikó, nemzetközi kapcsolatok, regionális sajátosságok
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Okt. 27. 14:22
Utolsó módosítás:	2025. Okt. 27. 14:22

Actions (login required)

Tétel nézet