Bukott államok, államkudarc esettanulmányok

Martin Szonja Anna (2025) Bukott államok, államkudarc esettanulmányok. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat_Martin Szonja Anna_DMF5A3.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (789kB)
	PDF Martin Szonja Anna.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (282kB)
	PDF Martin Szonja.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (231kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat célja a bukott államok jelenségének mélyreható megvizsgálása, különös figyelmet fordítva azokra a politikai, társadalmi, gazdasági és nemzetközi tényezőkre, amelyek egy állam összeomlásához vezethetnek, illetve azokra a lehetőségekre, amelyek a stabilitás újbóli megteremtését szolgálhatják. A téma aktualitását az adja, hogy a bukott államok nemcsak a saját lakosságuk számára jelentenek közvetlen fenyegetést, hanem gyakran regionális és nemzetközi instabilitást is kiválthatnak, például a terrorizmus, a menekültválság, a fegyverkereskedelem vagy a humanitárius katasztrófák révén.A dolgozatban elemzett esettanulmányok – Afganisztán, Szomália, Szudán és Dél-Szudán, Jemen, Irak, Szíria, valamint több közép- és nyugat-afrikai ország – különböző földrajzi és történelmi hátterük ellenére hasonló mintázatokat mutatnak az államkudarc kialakulásában. Az állambukás okai összetettek, és többnyire a belső problémák, mint például a korrupció, etnikai vagy vallási megosztottság vagy az intézmények gyengesége, és a külső hatások, például gyarmati múlt, geopolitikai beavatkozások, gazdasági kizsákmányolás együttállása idézi elő. Az elemzés egyik fő célja az volt, hogy feltárja, hogy milyen jelekből lehet következtetni arra, hogy egy állam a bukás felé sodródik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a politikai legitimáció gyengülése, az állami erőszak monopóliumának elvesztése, valamint az állami közszolgáltatások megszűnése szinte minden vizsgált esetben az állam összeomlásának előrejelzéseként volt jelen.A dolgozat másik alapkérdése az volt, hogy van-e lehetőség a bukott államok újjáépítésére, és ha igen, milyen feltételek mellett. Az elemzések alapján kijelenthető, hogy bár az újjáépítés egy rendkívül nehéz és időigényes folyamat, viszont nem lehetetlen. A nemzetközi közösség szerepe – például az ENSZ, az Afrikai Unió, vagy a NATO közreműködése – fontos szerepet tölthet be, ám ezek az erőfeszítések önmagukban még nem elegendőek. A hosszú távú stabilitás kiépítése és az újjáépítés csak akkor lehetséges, ha az adott állam társadalma is aktív résztvevője a folyamatnak, és a külső segítség hosszú távon, komplex módon – nemcsak katonailag, hanem intézményi, gazdasági és oktatási szinten is – jelen van.A szakdolgozat egyik legfőbb megállapítása, hogy az államkudarc nem egy hirtelen bekövetkező esemény, hanem egy hosszabb ideig húzódó, előjelekben gazdag folyamat, amely során a megelőző intézkedések és az időbeni beavatkozás kulcsfontosságú lehet. A dolgozat hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük azokat a dinamikákat, amelyek az államok összeomlásához vezetnek, és hogy milyen stratégiai megközelítések lehetnek sikeresek a jövőben a fenntartható állami működés helyreállításában.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	afganisztán, Állambukás, államkudarc, Dél-Szudán, Irak, Jemen, Szíria, Szomália, Szudán
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Okt. 27. 14:22
Utolsó módosítás:	2025. Okt. 27. 14:22

Actions (login required)

Tétel nézet