Márkaépítés a közösségi médiában

Gelb Fruzsina (2025) Márkaépítés a közösségi médiában. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat- Gelb Fruzsina.pdf] PDF
Szakdolgozat- Gelb Fruzsina.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Biralat_Gelb_Fruzsina.pdf] PDF
Biralat_Gelb_Fruzsina.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (61kB)
[thumbnail of opp_social_GELB.pdf] PDF
opp_social_GELB.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (191kB)

Absztrakt (kivonat)

Absztrakt A közösségi média térnyerése az elmúlt évtizedben alapjaiban formálta át a vállalatok marketingkommunikációs gyakorlatait, különös tekintettel a márkaépítésre. A digitális platformok nem csupán új csatornát biztosítanak az üzenetek közvetítésére, hanem egy olyan interaktív felületet is, ahol a fogyasztók aktívan részt vehetnek a márkák alakításában, véleményezésében és támogatásában. A szakdolgozat célja annak feltárása volt, hogy milyen szerepet játszik a közösségi média a márkaépítés folyamatában, és miben tér el a hagyományos marketingeszközöktől. A kutatás módszertana szakirodalmi feldolgozásra épült, amely során hazai és nemzetközi tanulmányokat, könyveket és esettanulmányokat elemeztem, különös figyelemmel a digitális marketing trendjeire, fogyasztói viselkedésváltozásokra, valamint a platformspecifikus sajátosságokra. A dolgozat központi kutatási kérdései a következők voltak: 1.Milyen szerepet játszik a közösségi média a márkaépítésben, és miben különbözik a hagyományos marketingtől? 2.Hogyan befolyásolják a vizuális és szöveges tartalmak a márka percepcióját és a fogyasztói elköteleződést? 3.Milyen stratégiák segíthetnek a közösségi médiában való közönségépítésben és a hosszú távú lojalitás kialakításában? 4.Milyen platformspecifikus stratégiákat alkalmaznak a sikeres márkák az Instagramon, TikTokon, Facebookon és LinkedInen? 5.Hogyan alakíthatók ki sikeres influencer marketing kampányok, és milyen hatással vannak ezek a fogyasztói döntésekre? 6.Milyen hatással van a fogyasztói interakció (lájkok, kommentek, megosztások) a márkáról alkotott képre és a vásárlási döntésekre? 7.Hogyan kezelhetők hatékonyan a negatív visszajelzések és válsághelyzetek a közösségi médiában? 8.Milyen tanulságokat vonhatunk le a sikeres és sikertelen közösségimédia-kampányokból? 9.Milyen jövőbeli trendek befolyásolják a közösségi média marketingjét, és hogyan változik a márkaépítés a digitális térben? 10.Hogyan lehet hitelesen és hatékonyan kommunikálni a fenntarthatósági értékeket a közösségi médiában? A szakirodalmi kutatás során megállapítást nyert, hogy a közösségi média alapjaiban különbözik a hagyományos marketingkommunikációtól, elsősorban interaktív, kétirányú jellege miatt. A klasszikus eszközök, mint például a televíziós vagy nyomtatott reklámok gyakran csupán egyoldalúan közvetítik az üzenetet, míg a digitális platformokon a márkák és a fogyasztók közötti párbeszéd hangsúlyosabbá válik. Ez a változás lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki fogyasztóikkal, ezáltal növelve a márkahűséget és elköteleződést. A vizuális és szöveges tartalmak szerepe kiemelkedően fontos a márkapercepció formálásában. A különböző típusú tartalmak képek, videók, történetek, hosszabb bejegyzések eltérő módon befolyásolják a felhasználók figyelmét és érzelmi bevonódását. A legnagyobb elköteleződést azok a tartalmak váltják ki, amelyek autentikusak, személyesek, és a közösség érdeklődéséhez illeszkednek. A közönségépítés és hosszú távú lojalitás kialakítása szintén kiemelt szerepet kapott a kutatásban. Az olyan eszközök, mint a hűségprogramok, felhasználói generált tartalmak ösztönzése, interaktív kérdések és közösségi kampányok jelentősen növelik a márka iránti elköteleződést. Az organikus elérés mellett a közösségi média algoritmusai is előnyben részesítik azokat a márkákat, amelyek aktívan bevonják követőiket, és valódi párbeszédet alakítanak ki velük. A platformspecifikus stratégiák elemzése rámutatott, hogy minden közösségimédia-platform más célcsoportot és kommunikációs stílust igényel. Míg az Instagramon a vizualitás dominál, addig a LinkedIn professzionális, szakmai tartalmak közvetítésére alkalmas. A TikTokon rövid, kreatív videók segítségével lehet fiatalabb közönséget megszólítani, míg a Facebook inkább a hosszabb szöveges tartalmak és közösségi csoportok terepe. Az influencerek szerepe meghatározó: személyes hitelességük és közönségükkel ápolt kapcsolatuk révén képesek jelentős befolyást gyakorolni a márkával kapcsolatos fogyasztói döntésekre. Az influencer marketing sikeressége azonban nagyban függ az influencer és a célközönség közötti kapcsolódási pontok meglététől, az együttműködés átláthatóságától és a tartalom hitelességétől. A fogyasztói interakciók (lájkok, kommentek, megosztások) nem csupán az elérés növelésében játszanak szerepet, hanem visszajelzést is adnak a márka által képviselt értékekről. Ezek az interakciók erősítik a közösséghez tartozás érzését, és elősegítik a márkával való érzelmi kötődés kialakulását. Külön fejezet foglalkozott a negatív visszajelzések és válsághelyzetek kezelésével, amelyek gyors és hatékony válaszokat igényelnek a márkák részéről. A sikeres válságkommunikáció során a transzparencia, az empátia és a gyors reakció a legfontosabb tényezők. A vizsgált esettanulmányok és kampányok alapján kirajzolódott, hogy a sikeres közösségimédia-stratégia összetett, és nem létezik egyetlen univerzális megoldás. A legnagyobb hatást azok a kampányok érték el, amelyek hiteles értékeket képviseltek, érzelmileg is megszólították a közönséget, és kreatív módon használták a platform sajátosságait (Dove, Nike, IKEA kampányai). A jövőbeli trendek, mint például a mesterséges intelligencia, a chatbotok, a kiterjesztett valóság (AR) és a fenntarthatósági üzenetek szerepének növekedése új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek a márkaépítés területén. A technológiai innovációk révén a márkák még célzottabban szólíthatják meg a felhasználókat, miközben az etikai kérdések például a fogyasztói adatvédelem és transzparencia egyre fontosabbá válnak. Konklúzió A szakdolgozat során végzett kutatás eredményei egyértelműen megerősítették, hogy a közösségi média napjainkra a márkaépítés egyik legfontosabb eszközévé vált. Az online jelenlét nemcsak az ismertség növelésére alkalmas, hanem a fogyasztók aktív bevonásán keresztül érzelmi kötődést is képes kialakítani, amely elengedhetetlen a hosszú távú lojalitás szempontjából. A kétirányú kommunikáció, a tartalom személyre szabása, valamint az influencerek hiteles közvetítőként történő bevonása új dimenziókat nyitott meg a márkakommunikációban. A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a közösségi média nem csupán reagál a fogyasztói igényekre, hanem aktívan alakítja is azokat, ezzel újfajta márkastratégiák megalkotását teszi szükségessé. Azon vállalatok, amelyek képesek dinamikusan alkalmazkodni a platformok változásaihoz, hosszú távon versenyelőnyre tehetnek szert. A dolgozat eredményei megalapozhatják további empirikus kutatások elvégzését, különösen olyan területeken, mint a fogyasztói magatartás mélyebb vizsgálata, az algoritmusok hatása a tartalomterjesztésre, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazása a márkakommunikációban. Az új trendek követése és a közösségi média tudatos, stratégiai használata kulcsfontosságú a jövő márkáinak sikerességében.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kommunikáció és médiatudomány

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: algoritmus(ok), fogyasztó(k), interakció, közönségkapcsolatok, közösségi média, marketing, marketing-kampány, márkaépítés, online marketing
SWORD Depositor: User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID): User Archive
Rekord készítés dátuma: 2025. Okt. 27. 14:21
Utolsó módosítás: 2025. Okt. 27. 14:21

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet