Az öntanuló rendszerek korának dilemmája: Hogyan formálja át a mesterséges intelligencia mindennapjainkat?

Varga Dóra (2025) Az öntanuló rendszerek korának dilemmája: Hogyan formálja át a mesterséges intelligencia mindennapjainkat? Külkereskedelmi Kar.

	PDF Az öntanuló rendszerek korának dilemmája hogyan formálja át a mesterséges intelligencia mindennapjainkat?.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (915kB)
	PDF Varga_Dóra_Alap_biralati-szempontok-belso-biralo-alapkepzes2.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (219kB)
	PDF Varga-Dóra_bírálat-Szekrényi Péter.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (3MB)

Absztrakt (kivonat)

A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése és térnyerése napjaink egyik legmeghatározóbb technológiai és társadalmi folyamata. A 21. században az öntanuló rendszerek – mint például a gépi tanulás, a mélytanulás és a természetes nyelvfeldolgozás – nemcsak az ipari és technológiai szektort alakítják át, hanem egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a társadalmi döntéshozatalban, az oktatásban, valamint az ember-gép interakcióban is. A dolgozat központi kérdése, hogy milyen hatással van a mesterséges intelligencia a mindennapi élet különböző színtereire, és miként formálja át a társadalom működésének szerkezetét. A kutatás célja annak feltérképezése, hogy ezek az intelligens rendszerek milyen mértékben képesek befolyásolni a munkaerőpiaci viszonyokat, a tanulási folyamatokat és az emberi döntések természetét, továbbá milyen társadalmi, gazdasági és etikai dilemmák merülnek fel a technológia alkalmazása során. A bevezető fejezet átfogó képet ad a mesterséges intelligencia történeti kontextusáról, a tudományos és technológiai fejlődés főbb állomásairól, különös tekintettel a szabályalapú rendszerek, az algoritmikus tanulás és a neurális hálózatok fejlődésére. A mesterséges intelligencia jelenlegi állapota olyan kritikus pontot ért el, amely szükségessé teszi a társadalmi és intézményi adaptációt, különösen az oktatás, a munka világa és a jogalkotás területén. A dolgozat bemutatja az MI globális térképét is: az USA, Kína, az Európai Unió, Japán, az Egyesült Királyság és más kulcsszereplők stratégiáit, kutatási befektetéseit és szabályozási megközelítéseit. E nemzetközi kitekintés segítségével világosabbá válik, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai kérdés, hanem geopolitikai és gazdasági versenytényező is. Továbbá, a dolgozat empirikus szakaszában egy primer kutatás keretében kérdőíves felmérésre került sor, amelynek célja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos társadalmi attitűdök és félelmek feltérképezése volt. A kérdőív több korosztályt és társadalmi réteget érintett, lehetővé téve az összehasonlító elemzést. A kapott adatok alapján világossá vált, hogy a technológiai elfogadás és a digitális nyitottság mértéke nagymértékben függ az életkortól, a digitális kompetenciáktól és az iskolázottsági szinttől. Bár a válaszadók többsége elismeri a mesterséges intelligencia hatékonyságát és jövőbeni potenciálját, sokan kifejezték aggályaikat a személyes adatok védelmével, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésével és a döntéshozatali autonómia csökkenésével kapcsolatban. Az összegző fejezet részletesen értékeli a dolgozatban megfogalmazott hipotéziseket és bemutatja az empirikus kutatás főbb eredményeit. A vizsgálat megerősítette azt a feltételezést, hogy az MI technológiák térhódítása alapjaiban változtatja meg a munkaerőpiaci struktúrákat, különösen az alacsonyan képzett, automatizálható munkakörök esetében. Ugyanakkor új lehetőségek is nyílnak a kreatív, stratégiai és technológiai kompetenciákon alapuló foglalkozások előtt. Az oktatás területén az MI eszközök alkalmazása – például adaptív tanulási rendszerek és intelligens tutorok – lehetőséget nyújt a személyre szabott tanulásra, ugyanakkor új kihívásokat is teremt a tanárszerep újraértelmezése és az emberi interakciók csökkenése révén. A dolgozat fontos következtetése, hogy a mesterséges intelligencia jövője nem pusztán technológiai, hanem mély társadalmi kérdés is, amely a kollektív felelősségvállalás elve mentén kezelendő. A döntéshozók, oktatók, technológiai fejlesztők és a társadalom egészének együtt kell működnie annak érdekében, hogy az MI fejlődése ne csak hatékonyabb, hanem igazságosabb, inkluzívabb és átláthatóbb társadalmat eredményezzen. A dolgozat javasolja, hogy már az oktatási rendszerek alsóbb szintjein is jelenjen meg a mesterséges intelligencia tudatos, kritikai feldolgozása, amely segíti a diákokat abban, hogy értő, felelősségteljes és aktív résztvevői legyenek az MI-vel átszőtt társadalomnak. Végezetül, a kutatás korlátai között megemlíthető a válaszadók földrajzi és életkori szórásának viszonylagos korlátozottsága, amely jövőbeli kutatásokkal tovább bővíthető. Emellett szükséges lenne a mesterséges intelligencia hosszú távú hatásainak mélyebb vizsgálata is, különösen a pszichológiai, kulturális és demokratikus folyamatokra gyakorolt befolyás tekintetében. A dolgozat végkövetkeztetése szerint a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai újítás, hanem a 21. század egyik legfontosabb társadalomszervező ereje.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	automatizáció - automatizálás, digitalizáció, generatív AI, mesterséges intelligencia, társadalmi hatás
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Okt. 27. 14:20
Utolsó módosítás:	2025. Okt. 27. 14:20

Actions (login required)

Tétel nézet