Közép- és Kelet-Európa gazdaságtörténete a két világháború közötti időszakban. Magyarország és Lengyelország gazdasági fejlődésének vizsgálata az 1918-1929 közötti időszakban.

Horváth-Gaudi Balázs (2025) Közép- és Kelet-Európa gazdaságtörténete a két világháború közötti időszakban. Magyarország és Lengyelország gazdasági fejlődésének vizsgálata az 1918-1929 közötti időszakban. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Összeférhetetlenségi nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (581kB)
	PDF biralati-szempontok-belso-biralo-alapkepzes Horváth-Gaudi Balázs.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (153kB)
	PDF Horváth-Gaudi Balázs GTC5ES.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (343kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatom az 1918-1929 közötti magyarországi és lengyelországi gazdaság változásait járja körül, melyet primer források segítségével állítottam össze. Mind a két országot hatalmas háborús veszteségek érték, majd az első világháborút követően komoly gazdasági megrázkódtatásokon mentek keresztül. Magyarországnak és Lengyelországnak többé-kevésbé sikerült stabilizálnia a gazdaságát a húszas évek második felére, ugyanakkor a gazdasági fellendülésnek az 1929-ben kezdődő gazdasági világválság véget vetett. A szakdolgozatom első fő témája az első világháború Magyarországra és Lengyelországra gyakorolt hatását mutatja be. Ezt követően négy fő fejezeten keresztül ismertetem a két országban végbemenő pénzügyi, ipari, mezőgazdasági és külkereskedelmi változásokat az 1920-as évek folyamán. Mind a két vizsgált állam esetében elmondható, hogy a háborús veszteségek hatalmas méreteket öltöttek. Míg Lengyelország területének közel 90 százaléka vált hadszíntérré, addig Magyarország területe nem vált azzá az első világháború végéig, mégis olyan gazdasági megrázkódtatások érték, mint a területi elcsatolások és az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, melyek károsan befolyásolták az ország gazdasági életét. A háborút követően míg Magyarország elvesztette területének kétharmadát és ezzel egy kis országgá vált, addig az új Lengyelország a maga 388 ezer km2-es területével a kontinens egyik legnagyobb államává vált, annak ellenére, hogy a felosztások előtti méretének csak az 52 százalékát nyerte vissza. Mind a két állam esetében az országos és regionális gazdasági szerkezet továbbá az infrastruktúra drasztikusan átalakult. Lengyelország megalakulásakor különböző gazdasági fejlettségű területeket egyesítettek, ahol korábbi határterületek váltak az ország központjává. Ebből következően nem volt megfelelő vasúti összeköttetés, ami hátráltatta az egységes belső piac kialakítását. Ennek a helyzetnek egy másik negatívuma volt még hogy a különböző tartományokban eltérő intézményi- és jogrendszer, valami különböző fizetőeszközök is voltak, amely problémával a magyar államnak nem kellett megbirkóznia. Magyarország esetében az új határok a korábbi regionális kapcsolatokat és munkamegosztást vágták ketté. A két országban a háborút követően egyaránt hiperinflációs hullám volt tapasztalható, amely végül nemzeti valutájuk összeomlásához vezetett. Lengyelországban bonyolította a helyzetet, hogy hat különböző fizetőeszköz volt érvényben, ezzel szemben Magyarországon csupán a korona, de a világháború végére a nemzeti valuta elértéktelenedett. A lengyel infláció nem csak a magyar, de a világ más országaihoz képest is az egyik legrosszabb volt, mivel az árak 2,5 milliószorosára nőttek, míg a magyarországiak 23000-szeresével emelkedtek. A pénzügyi stabilitás helyreállítása érdekében mind a két ország létrehozott egy az államtól független központi bankot és új törvényes fizetőeszközt vezettek be. valamint külső segítséget is kaptak hitel formájában. Mindkét ország közös jellemzője volt, hogy külföldi hitel segítségével tudta gazdaságát stabilizálni. Magyarország népszövetségi kölcsönben részesült 1924-ben (250 millió aranykorona), Lengyelország esetében pedig az Amerikai Szövetségi Bank kölcsöne (62 millió USD) biztosította az ország pénzügyi stabilizációját 1927-ben. A magyar állam esetében a hiperinflációt sikerült 1924-ben megállítani, Lengyelországban viszont a pénzromlás mértéke egészen az 1920-as évek közepéig elhúzódott. A háborút követőn a magyar és a lengyel ipar is nyersanyaghiánytól szenvedett, ami tartósan megakadályozta a gazdaság érdemben való talpra állását. A magyar gazdaság esetében a trianoni békediktátum okozta területi veszteségek, a túlméretezett feldolgozóipari örökség és a háború okozta gazdasági kimerülés fosztotta meg az országot a szükséges nyersanyagoktól. Lengyelország esetében a korábban idegen államszervezetek részeként élő eltérő gazdasági fejlettségű és szerkezetű területek egyesítésével szűnt meg korábbi nyersanyagforrásuk jelentős része, valamint az első világháború alatt végbement háborús pusztítás okozott nyersanyaghiányt az országban. Az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése mind a két államra negatív hatást gyakorolt. A Monarchia felbomlása az elmaradott galíciai gazdaságot fosztotta meg a több államból származó importjától, míg Magyarország esetében a vámunió okozta védett piac és munkamegosztás szűnt meg. Mind a két ország kedvező hitelek formájában próbálta segíteni a vállalkozókat az ipar helyreállítása érdekében. Magyarországon és Lengyelországban is a hiperinfláció leküzdése után megindult az ipar fejlődése és termelése. Mind a két állam esetében a mezőgazdaság volt a meghatározó gazdasági ágazat. A két országban ugyan végrehajtották az első világháborút követő időszakban a földreformot, viszont az agrárágazatban megmutatkozó szerkezeti problémákat (alacsony termelékenységet, alacsony belső tőkefelhalmozást) nem sikerült megoldani. A világháborút követően Magyarországon és Lengyelországban is egyaránt az alacsony termésmennyiség fő okai közé tartozott a gépesítés, valamint az agrárágazatot érintő modernizáció hiánya. Ez alól kivételt csak a magyarországi nagybirtokok képeztek. A két tényező tekintetében csupán kis mértékű előrehaladást tudott mindkét ország elérni az 1929-es nagy világgazdasági válság időszakáig. Emellett meghatározó jelentőséggel bírt még az egy hektárra használt műtrágyának a mennyisége, amely a vizsgált időszakban számottevő mértékben nem emelkedett, ami megakadályozta az érdemben való termésmennyiség bővülését. A háborút követően mind a két ország számára problémát jelentett a volt Osztrák-Magyar Monarchia, mint regionális birodalom és mint közép-európai szinten is működő közös piac felbomlása. Emellett Lengyelország az oroszok által biztosított hatalmas piacot is elveszítette. A fennálló gazdasági nehézségeket tovább súlyosbította, hogy a Monarchiának a megszűnésével a korábbi hagyományos értékesítési piacaikat vesztette el Magyarország és ezt nagymértékben megnehezítette az új gazdasági és kereskedelmi kapcsolatoknak a kiépítését. A két ország esetében megfigyelhető az, hogy komoly gazdasági megrázkódtatásokon mentek keresztül az első világháborút követően. A húszas évek második felére sikerült többé-kevésbé stabilizálni a gazdaságot, de ez a gazdasági fellendülés csak rövid ideig tartott, amelynek az 1929-ben kezdődő gazdasági világválság vetett véget.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	20. század, állami pénzügyek, gazdasági fejlődés, gazdaságtörténet, ipar, Közép-Kelet-Európa, külkereskedelem, Lengyelország, Magyarország, mezőgazdaság
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Okt. 27. 14:19
Utolsó módosítás:	2025. Okt. 27. 14:19

Actions (login required)

Tétel nézet