Gergely László Balázs (2025) Kisvállalatok versenyképességéről egy versenyképességi index alkalmazásával. Pénzügyi és Számviteli Kar.
![]() |
PDF
SZAKDOLGOZAT - Gergely László GFNJA4.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (970kB) |
![]() |
PDF
Összefoglalás - Gergely László GFNJA4.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (102kB) |
![]() |
PDF
Gergely Laszlo_VF_osszegzo_kerdes.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (713kB) |
![]() |
PDF
VF Bírálati lap_Gergely László KDA.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (227kB) |
![]() |
PDF
Gergely László Balázs.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (266kB) |
Absztrakt (kivonat)
A kisvállalati réteg versenyképessége a nemzetgazdaság egyik kiemelt célja évek óta, ezek a piaci szereplők foglalkoztatják a munkavállalók jelentős részét és felelősek a teljes árbevétel nagy százalékáért is. Tőlük várja az ország az innovációt, a forradalmasítását olyan területeknek, amelyekkel a nagyvállalatok kevésbé kiemelten foglalkoznak, és ezért a kormányzat és az Európai Unió is hajlandó többlet finanszírozási forrást mozgósítani. Mégis nagyon nehéz megállapítani, hogy mely cégek lehetnek versenyképesek és milyen segítségre van szükségük ehhez – ami az egyik cégnek fontos támogatás, az a másiknak elenyésző eredményt jelenthet. Feltételezésem előző ismereteim alapján, hogy a versenyképesség nem csak annyiból áll, hogy a vállalatoknak az év végi beszámolói alapján képzett pénzügyi és gazdasági jelentéseiket összevetjük, és a sorrend közöttük, hogy az adott évben melyik vállalat mekkora adózott eredményt könyvelt el. Maga a versenyképesség egy összetett, dinamikus folyamat eredménye, amelynek pusztán egy kimenete lehet a pénzügyi, és még számtalan további kimenetei a kompetencia alapú felmérések. Ezeket a felméréseket jellemzően már az összes vállalat típusra létrehozták, azonban az tapasztalható, hogy a szakirodalomban jellemzően a nagyvállalatok kapták a fő fókuszt. Azonban a kis és középvállalkozások felzárkóztatása és versenyben tartása is nemzetközi cél, amelyhez az ő monitorozásuk és megfelelő szempontrendszer kiválasztásával történő elemzésük is elengedhetetlen. Azért, hogy a kisvállalatoknak a versenyképességét vizsgálhassuk, a mögöttes kompetenciáknak a minőségét kell feltárni, amelyhez mindenképpen kell, hogy egy átfogó rendszerszintű felmérést végezzünk az a vizsgált vállalatom. Szakdolgozatom is ezzel a témával foglalkozik: hogyan lehet megállapítani egy kisvállalkozásról azt, mennyire versenyképes, mely területeit lehetne fejleszteni és mi lenne ebben a segítségére? A szektor és azon belül a kisvállalatok ismeretanyagának áttekintését követően bemutatom azt az eszközt, amelyet primer kutatásom eredményének kiértékeléséhez használok: ez a Kis- és Középvállalati Versenyképességi Index, amelynek elméleti hátterét, felépítését, az értékek számítását és paraméterezését is sorra veszem. Ehhez az eszközhöz is kapcsolódnak a hipotéziseim, így a soron következő fejezetben erről értekezem: mekkora információtöbblettel szolgálnak vajon a kisvállalati versenyképességi index és más vállalkozásértékelési mutatók, modellek, ha a cél az, hogy a vállalkozások versenyképessége jellemezhető és összehasonlítható legyen, illetve mennyire reálisan használhatók az ilyen index- és vitalitási értékek arra, hogy egy vállalatot teljeskörűen bemutassunk általa. Komparatív empirikus kutatással megvizsgáltam két kiválasztott kisvállalatot, melyeken elvégeztem a KKV Index számításait a vállalatok vezetői által kitöltött kérdőívek által indikátorokká, változókká alakított adatok alapján. Két hipotézist állítottam fel, amelyeket megalapozottan tudok értékelni az elvégzett szakirodalmi elemzést, majd az azt követő saját kutatásomat tekintetbe véve. Az első hipotézisemet a versenyképességi index és más értékelési mutatók információ hordozásával kapcsolatban tettem fel. A használt KKV Index modellje tíz pilléren keresztül értékeli a vizsgált vállalatokat. A 10 pillér modellt alkotva tájékoztatja az elemzőt a vállalat versenyképességi kompetenciáit illetően a versenyképességi értékeken keresztül, valamint azonosíthatók a témakörökre adott válaszokon keresztül a fejlesztendő, illetve a kiemelkedő vállalati kompetenciák. Második hipotézisnek a vállalkozások versenyképességének és vitalitásának értékelésének a realitását tűztem ki. Azt véleményeztem, hogy komparatív elemzés keretében két kisvállalatnak a versenyképességét átfogóan tudom elemezni, és összehasonlíthatóak tudom értékelni a az iparágban betöltött pozíciójukhoz viszonyítottan. Esettanulmány keretében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara KKV Top 100-as listáján a 11. és a 80. pozíciót betöltő illatszer nagykereskedéseket vizsgáltam, és elvégeztem rajtuk a vezetők által kitöltött űrlapok alapján a KKV index számításait. Megállapítottam, hogy az index modelljét alkotó tíz pillér a vizsgált vállalkozásoknak versenyképességi kompetenciáit a valósághoz összeegyeztethető módon vizsgálja, valamint általuk lehetőség nyílik a versenytársakhoz képest történő rangsorolásra. Megállapítottam továbbá, hogy mivel önbevalláson alapul a számításoknál használt adattömeg, az adatforrás minősége nem tekinthető objektívnek, azonban a kisvállalat működését tekintve megjelöli a versenytársakhoz képest a vizsgált kompetencia helyzetét. Mindezek összességében kijelentem, hogy a KKV Index alkalmazható stratégiai hatékonyság vizsgálatára, azáltal a modellen keresztül átfogó és részletekbe menő elemzés elvégezhető.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment és Vállalkozás Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | esettanulmány, kisvállalatok, kisvállalatok esettanulmányok, KKV Index, versenyképesség |
SWORD Depositor: | User Archive |
Felhasználói azonosító szám (ID): | User Archive |
Rekord készítés dátuma: | 2025. Szep. 23. 13:06 |
Utolsó módosítás: | 2025. Szep. 23. 13:06 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |